Már írtam arról, hogy ősszel már tervezgettem az idei évet. Nos, most már egyre konkrétabb dolgok foglalkoztatnak. Most ezeket sorban megosztom az olvasóval.

Palánta kérdésével kezdeném. Szinte minden évben meg akartam oldani a kertembe teleptett palánták kérdését. Volt mikor több, volt, amikor kevesebb sikerrel. De minden évben volt siker élmény is, és minden évben olyan tapasztalatokkal gazdagodtam, amelyeket a következő évben fel tudtam használni, vagy legalább is abba az irányba nem próbálkoztam tovább.

Biztos, hogy minden próbálkozás valamilyen szinten megoldást tudott volna eredményezni, ha... Vagyis a cél nem az, hogy a legtökéletesebb megoldást megtaláljam, hanem az én feltételeimnek legmegfelelőbb megoldást kell megtalálnom, amely eredményeként szép, egészséges palántákat ültethetek a kertembe. Amiket figyelembe kell vennem a megfelelő koncepció kialakításánál az a következők. Olyan megoldás kell, amely elbírja az én részleges lustaságomat, vagyis, hogy időnként kisebb-rövidebb időre nem foglalkozok a kísérleti alannyal.Vagyis sok tápanyag kell neki. Kint nem tudok egyelőre kísérletezni, mert ahhoz nincs megfelelő fólia, vagy valami  hasonló létesítmény. Majd talán jövőre megcsinálom a zuhanykabin oldalait melegágyásnak. Amit tudnia kell, hogy a kísérlet során elültetett magok ne legyenek túl sűrűn vetve, mert akkor nem fognak egyenletesen nőni a palánták. Ami fontos még, hogy a feleségemet ne zavarja. Valószínűleg az ablak belső peremére kell majd raknom a kísérleti edényeket. Mindenképpen olyan kialakítás kell, amelynél nem folyik ki a túlöntözött földből a felesleges víz. Erre azért kell figyelni, mert arra törekedek, hogy a palánták előállításához az eszközök minél kevesebb összegbe kerüljenek, ezért vannak közöttük használt, kevésbé ép edények, virágládák. Ezt valószínűleg azzal fogom majd áthidalni, hogy rakok nájlont a ládákba, amik megfogják a vizet.

Ezek alapján a következő módon fogom a palánta nevelőmet kialakítani. Veszek 4-5 régi virágládát, amelybe először egy nájlont fogok beleszabni, majd a frissen vett virágföldet teszem bele. Ezt lenyomkodom annyira, hogy a láda pereme alatt 4-5 centire legyen a föld teteje. Erre ráteszem a magokat szemenként, lehetőleg elég nagy távolságra egymástól, hogy legyen helye nőni a palántának. Ezután megfelelő vastagságú földet teszek rá, amelyet a virág tasakjáról tudom majd leolvasni. Egy ládába egy fajta magokat teszek majd. Ha sok mag van a tasakban, akkor a maradékot vagy nem fogom felhasználni, vagy egy másik ládába vetem. Az elkészült ládákat az egyik ablakba fogom tenni, és időnként 2-3 naponta locsolom egészen addig, amíg akkora nem lesz a palánta, amekkorát szeretnék, és lehetőleg kint már tartósan 15 körül legyen a nappali hőmérséklet. Tavaly éppen ezt rontottam el, mert a sárga paradicsom palánták már március közepén "elkészültek", de kint még nem volt megfelelő a hőmérséklet. És mire kint is jó idő volt, addigra a palánták nagyon megnyúltak. Ha már a paradicsom palántáknál vagyunk, akkor nekem tavaly nagyon jól teljesített a sárga héjú paradicsomom. Jó hozammal, nagy méretben, sok darabban termet. Még úgy is, hogy nyáron nem annyira locsoltam. Idén már erre a fajtára építem a paradicsom terméseim nagyját.

Amiből szeretnék palántákat nevelni. A sárga paradicsom már meg lett említve. Ez mellett akarok piros paradicsomot is. A paprikából is két fajtát: egy fehér étkezési paprikát, valamint egy kaliforniai nagy, húsos, színes paprika fajtát néztem ki. Ez mellett gondolkodom egy fűszerpaprikán is, de mivel nem vagyok annyira oda a csípősért, maximum egy évben párat eszem, ezért, lehet, hogy csak egy vagy két tővel veszek a piacon majd.

A palántákon kívül, amivel nagyobb mennyiségben szeretnék foglalkozni, az a borsó és a bab. Ezeket azért, mert szeretnék majd bográcsban készíteni egytál ételeket ezekből. Szerintem nincs is jobb egy jó bográcsos babgulyásnál.

Ami nagyon foglalkoztat idén még, az a szemzés, amit mér tavaly ősszel is végrehajtottam pá almafa csemetén. Majd most tavasszal fog majd eldőlni, hogy milyen eredménnyel. Ettől függetlenül idén folytatni szeretném ez irányú kísérleteimet. A tervem az, hogy a kerítésem mellett egy almafa lugas kialakítása. Ezt úgy akarom elérni, hogy bizonyos távolságokra ültettem szentiváni alma csihatagot, amelyek idén már akkorák lesznek, hogy már érdemes lesz őket beoltani, beszemezni. Már csak a tökéletes módszer kell. Ami meg van, csak a technika hibázik. Ez mellett nem csak a technika, hanem az időpont is fontos. Ezért most tavasz végén, nyár elején is tervezem a módszert alkalmazni.

Ami idén mg nagy feladat lesz, és ez leginkább majd tavasz nagy feladata, hogy a tavaly nem hasznosított két területet bevonjam a termesztésbe. Nem lesz egyszerű, mert mind a kettő tele van tarackkal, amit valahogy ki kell majd irtani. Úgy gondoltam, ha tavasszal sokszor felrotálom, kigereblyézem, akkor már csak "pár" gyökér marad, amelyet majd a kapálás során ki fogok majd huzigálni. Az egyik terület a volt fóliasátor területe, amely pár éve csak kaszálva lett, és szépen elburjánzott benne a tarack. Míg a másik az először telepített málna melletti terület, amely végében voltak a fenyőfa és a különböző virágok. A málna még meg van, de fel kell számolni, mert nagyon tarackos lett, és tavaly már szinte semmit se termett. Valamint beteg is lett, mert csomók jelentek meg a szárakon. Erről annyit sikerült kideríteni, hogy a csomós növényeket el kell távolítani és el kell égetni, hogy a többi egészséges egyedet ne fertőzzék. Ez elmaradt. Viszont tavaly és az előtti évben telepítettem annyi málnát, hogy idén már talán terem annyit, amennyire szükségünk van. Majd meglátjuk. Ha nem, akkor még kialakítunk pár helyett, ahol majd ültetünk tár tövet.

Amit idén szeretnék kicsit jobban, az a szőlővel való foglalkozás. Többet kellene kötözni, és többet kellene felrotálni a környékét. Ez már tavaly az egyik lugas rendbe tételével elindult, most már csak a másikat kell rendbe tenni.

Tavaly majdnem jól sikerült a magról vetett hagyma dolog. Idén jobban oda akarok rá figyelni. Valamint nem csak jobban akarok rá figyelni, hanem nem akarom vegyesen ültetni más növénnyel.

Tavaly elmaradt a sütőtök vetés, amit idén az egyik tarackos területre szeretnék majd vetni. A mostani télen ettünk pár körte alakú sütőtököt, amelyekből egy jó marék magot kiszedtem, megszárítottam majd elzacskóztam. Ez lesz a kiinduló anyag. Elvileg azt ajánlják az öregek, hogy a tarack kiszorítására nagyon jók a tökök és a napraforgó. Gondolkodom a napraforgón is, mert maradt 2-3 éves fekete szemű szotyi, amit el tudnék vetni. a tarack visszaszorítására megoldás lehetne még a nájlonnak való letakarás is. Ami alatta van, az biztos, hogy ki fog égni. Utána még ültethetek bele akármit.

Amit idén még meg akarok oldani, és talán ez lesz az egyik első feladatom a kertbe, hogy a két éve gyűlő komposztot a kertben szét kell teríteni, mert a komposztáló megtelt. Sőt, ki akarok alakítani egy helyet, ahova csak a fűnyírásból összeszedett füvet, valamint a sok vakondtúrás tetejét tenném. Ez megint csak egy jó fajta komposzt lesz. De mivel sok füvet gyűjtünk össze, ezért egy másik komposztálót kell erre a célra kialakítani.

Talán idén lesz rá időm, kedvem, lehetőségem, hogy végre kialakítsak egy fűszer kertet. Ez már jó ideje foglalkoztat, de a tervezésen kívül eddig nem jutottam semmire. Lehet, hogy nem melegágyat készítek a zuhanykabin oldalaiból, hanem a fűszerkertre egy tetőt, hogy minél tovább lehessen majd növényeket felhasználni.

Ha már a terveknél tartok, akkor ősszel kicsit elgondolkodtam, összegeztem az eddigi majd 10 év tapasztalatait. Megérte-e, hogy ennyire sok időt, energiát és pénzt elköltök a veteményezésre? Ki tudjuk használni, van értelme? Ha a tényeket és az eredményeket nézem, akkor inkább hajlom az felé, hogy nem. Nem főzünk igazából. Sok gondom és problémám van a kertben a növényekkel. Nem igen van rá időm. Időnként elmegy a kedvem az egésztől, és nincs kedvem csinálni. Nagyon sok terményt ki kell dobni, mert megromlik, tönkremegy. Akkor miért csinálom? Főleg úgy, hogy amit belefektetek időt, energiát, pénzt, annyiért a boltban is meg lehet vásárolni. Akkor ne termesszek?

A válasz mégis az, hogy megéri. Nagyon sok pluszt ad a sok mínusz mellett is. Szeretek kint lenni. Szeretek vele foglalkozni, ha foglalkozok. Vannak ismerőseim, akikkel az eredményeinkről beszélgetünk. Bármikor kimegyek a kertbe, akkor ha zöldség nem is, de gyümölcs szinte egész évben terem. A frissen leszedett gyümölcsnél nincs is jobb. De a legnagyobb hajtó erő az az, hogy olyan növényeket teszek az asztalra, amelyeket én termesztettem és tudom jól, hogy honnan származik. Büszkévé tesz. Valamint nem szabad elfeledkezni arról se, hogy a családot összetartja, mert közös programokat tartunk. Pl. almaszüret, eperszüret... Megtanítom a gyerekeimet arra, hogy hogyan tudják megtermeszteni a maguknak valót, mik az egészséges életmód alapjai...

Szóval marad a kert.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.