Újra eltelt egy zord, szeszélyes tél. Vagy nem is tudom minek nevezzem. Kezdte decemberben a tavaszi időjárással, majd januárban egy enyhe tél oldalát mutatta, aztán február közepétől egy nagyon rideg tél alakult ki, amely amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen elment. Ha elment.

Már nem tudja az ember mit tegyen, mert már rég a kertben kellene ténykedni. Ásni, rotálni, vetni,... Ehelyett, ott ülünk az ablak mellett és várakozunk. A hétvége szép volt, ragyogó idő, kellemes meleg. Szinte tavaszi idő volt. Viszont annyi csapadék esett előtte való időszakban, hogy még a gumicsizma is kevés, hogy ne legyünk nyakig sárosak.

Ilyen szép időt azért ki lehet jól használni. Ilyen időben a virágoskertet szépíteni lehet, amennyiben az ágyás szélén nincs sár. Szerencsémre a virágok keskeny ágyásban vannak a ház körül, így a még elmaradt száraz növények kivágását, vissza vágását meg lehetett ejteni. Szerencsés az ember, ha ezt a családjával tudja megosztani. A munka utána az elkészült ágyásokat együtt szemlélni, elégedettnek lenni. És szinte elképzeljük amint az elvetett, átültetett, visszametszett virágok megújulva a magasba törnek, és gyönyörű virágözönnel hálálják meg törődésünket. Nekem a nagylányom és a feleségem segített.

Egy kicsit feltuningoltuk a virágoskertet új lakokkal. A szomszédban lévő dédi háza kerttel együtt el lesz adva, így arra gondoltunk, hogy pár virághagymát megmentünk. Így kerültek át hóvirágok, krókuszok és jázminok. Valamint a nőnapra kapott virágokat is kiültettük a többiek közé, hadd éljenek tovább, és hátha jövőre újra elkápráztatnak a szépségükkel.

Tavaly ősz óta nem igen írtam, bár lett volna párszor mit, mivel bár itt nem tudtatok követni, de azért amit lehetett és amire volt időm, azt megtettem. De leginkább a tavaszt vártam. És azt, hogy végre megkezdhessen a felkészülést az idei kerti szezonra.

A metszéseket, ahogy az időjárás és a szabadidőm engedte, folyamatosan végeztem. Nagy csodákra nem voltam képes. Vannak fák, amelyek teljesen kész vannak, de vannak, amelyekhez hozzá se nyúltam. A szőlő is ez utóbbi tábort erősíti. Az ősz és az enyhe tél folyamán a virágoskertemben lévő bokrokat tettem rendbe. Valamint az eperágyásokat takarítottam ki. Telepítettem málnát, valamint a megnyúlt málna vesszőket visszavágtam emberibb hosszra. A galambjaimnál összegyűjtött több vödör madárkakit a karós szőlőmbe kihordtam és a töveket megtrágyáztam. Aztán még az enyhe decembernek köszönhetően meg is rotáltam. Sőt a kert egy bizonyos részét is.

Elég gyakran jártam a kertbe, mivel a téli retkeimet folyamatosan ritkítanom kellett, mert nagyon finomak lettek. Sajnos, nem elég időbe kerültek a retek magok a földbe, így nem nőttek meg nagyra, viszont még mindig hordom be. Egész télen ettem apósommal.

A hétvégén a palánta nevelésbe is belekezdtem, bár már március elején szerettem volna. Négy virágládába raktam paradicsom és paprika magokat. Valamint kipróbálom a levendulát magról szaporítani. Pár videót megnéztem az interneten és egy ilyen videó is a kezembe került. Gondoltam, már párszor vettem levendula magot, de mindig a zacskóban maradtak. Bár pár éve lejárt a szavatossága, de azért egy zacskóval a hűtőbe tettem próbára. Hátha lesz belőle valami. Bár azért csak nem lesz annyira, mivel nincs helyem, ahova telepítsem.

Szóval megkezdtem ma hivatalosan a 2018-as idényt. Most már jönni fognak a bejegyzéseim.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.