vegyeskultura.jpgBár már elmúlt a május eleje, de azért mindig van olyan teendő, amit május végéig bármikor el lehet, el kell végezni a kertben, az eddigi és ezutáni munkák gyümölcsének érdekében, hogy a lehető legtöbb segítséget kapjon a bőséges termés reményében. Hú de hosszú és tudományos mondat lett. A lényeg a lényeg, ezeket kell a kertben tenni májusban, ha már végre megjavult az időjárás, és nem azon kell görcsölni éjjel, hogy csak ne legyenek éjszakai fagyok.

1, Metszés

Lezajlottak a tavaszi fagyok, a fagyra érzékeny növényeket még itt az idő, hogy megmetsszük. Mindenképpen azon növényeket, amelyek metszés nélkül nem hoznak új hajtásokat, virágokat, terméseket, azokat mindenképpen metsszük meg. Ilyen például a rózsa. Bár hoz hajtást, levelet, virágot, de sokkal gyengébb minőségben. Ezt minél előbb végezzük el, mert annál előbb kezd növekedni. Ebben az időszakban nőnek leggyorsabban és legerősebben a növények.

2, Ültetés, gondozás

A kora tavasz hírnökei lassan mind elvirágoznak, kezdenek fonnyadni, száradni. Ezen elszáradt leveleket el kell távolítani, majd, mikor a hagymák nyugalmi állapotba kerülnek, érdemes kiásni, száraz, hűvös helyen pihentetni ezeknek a gumókat. Ilyenek a tulipánok, nárciszok.

3, Öntözés

Bár tavasz van és ilyenkor esik elég csapadék, de azért vannak olyan hetek már májusban is, amikor tényleg minden csepp aranyat ér. Locsolni pedig, ahogyan már többször írtam, kell. És nem csak kell, hanem megfelelően kell. Lehetőleg a hajnali órákban, vagy pedig késő délután, estefelé, nehogy megégessük a palántákat, valamint a földre locsolt víz ne párologjon el hamar, hanem a növénynek is jusson belőle.

4, Védekezés

Itt a tavasz, itt a gyümölcsfák, bokrok virágzási időszaka. Már korábban meg lettek permetezve a gyümölcsösök lemosó permetlével, de most meg kell kezdeni a védekezést a kártevőkkel szemben a bevált permetlével. Igyekezzünk a lehető legkevésbé kártékony anyagot használni. Figyeljünk a beporzásért felelős bogarakra, méhekre. Viszont a tavaly, vagy azelőtt bevált módszereket nyugodtan alkalmazhatjuk idén is. Amire idén nagyon oda kell figyelni az a monília. Nagyon alattomos, és leginkább megelőzni kell, ha olyan az időjárás.

Szintén a védekezést segíti, ha eléggé szellősen ültetünk, vetünk a kertbe, mert így a levegővel a gyümölcsösből kiszellőzik minden baci. A zöldségesbe pedig az idén már írt vegyes kultúráknál olvasott tudást is felhasználhatjuk. Vannak olyan növények, amelyek együtt ültetve, vetve igen jól védik egymást, esetleg egymás kártevőit elriasztják. Ha már vetés, akkor a vetésforgóra is igen érdemes odafigyelni, lehetőleg ugyanazt három éven belül ne ültessük ugyanarra a helyre, mert előző évekből a kártevők elvermelhették magukat a földbe, és esetleg tavasszal előbújhatnak.

5, Tápanyag bevitel

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a folyamatos trágyázás, tápanyag bevitel mindig szükséges nagyon fontos a földbe. A rendszeres, körültekintő táplálást a föld mindig megköszöni bő terméssel. Arra mindenképpen oda kell figyelni, hogy milyen növény után milyen növényt vetünk vagy adott évben, vagy a következőkben. Minden növénynek meg van mely tápanyagokat szívja fel a talajból. Tehát, ha nitrogénban gazdag földbe olyan növényt ültetünk, vetünk, amelyik igényli a sok nitrogént, akkor a következő évben ha nem pótoljuk, akkor kevés lesz belőle. Oda ne nitrogénigényes növényt telepítsünk. Valamint meg vannak azok a növények, hogy adott típusú földbe melyek valók. Vannak, amelyek nem szeretik a jól feltrágyázott földet.

Mivel az idei évben már tilos lesz az avar és zöldhulladék égetés kertes házaknál égetése, ezért nagyon megnő a komposztálás szerepe. Főleg a helyes komposztálás fontos, hogy a zöldhulladékból megfelelő minőségű trágyához jussunk. A profik még a keletkezett trágya összetételét is jól kielemzik, amelyből megtudni, hogy milyen növénynek megfelelő az adott tápanyag mennyiség. Ha nem rendelkezünk jó minőségű szerves trágyával, akkor természetesen a cél érdekében lehet műtrágyát is alkalmazni, de mindig is azt mondok, hogy nincs jobb egy jó komposztált vagy állati ganyéból készült trágyánál.

6, Levegőztetés, napozás

Itt a jó idő, a lehető legtöbbet kell levegőzni. Nem csak nekünk, hanem a növényeknek. A szobanövényeket akár egész nyárra, de jobb időkben egy-egy délelőttre, délutánra ki lehet vinni a szabadba. Ilyenkor ha nincs túl meleg, akkor egy kis vízpermettel le lehet mosni a növényre rakódott sok-sok port, esetleg egy vödörbe kis vízbe az egész cserepet berakva a föld vízkészletét pótolni. Viszont arra nagyon vigyázni kell, hogy a napot nem bíró, azt nem megszokó növényeket ne hagyjuk a napon, mert meg fognak égni. Ilyenkor nagyon sokat ér egy árnyékos féltető, vagy egy terasz. Itt akár egész őszig el tudnak lenni a lakáshoz szokott szobanövények.

Az előbb szó volt a trágyázásról, tápanyag pótlásról, ezért érdemes vagy átültetni minél előbb, vagy jól betápoldatozni. Természetesen arra figyelni kell, hogy sok tápoldat se jó, mert akár ki is tudja égetni a növényt, és ahelyett, hogy szebb, egészségesebb lenne, helyette meghall.

7, Fűnyírás

Bevallom őszintén a legjobban a tavaszban a levágott fű után maradt pázsitszerű terület képe tetszik nekem és a feleségemnek a legjobban. Főleg, hogy idővel a vágott fű besűrűsödik, elterül a kopasz területeken, valamint ahol nincs fű, ott más növények növik be. Az eredmény nyár végére a szinte egybefüggő zöld gyep. Persze egész évben a kiszáradástól meg kell óvni, ha kell locsolni kell. Valamint lehetőséghez mérten rendszeresen legalább hetente-két hetente vágni kell. Attól függően, mennyire nő. Most nagyon nő. Ezzel kapcsolatos megemlíteni, hogy a fűnyíró késének élére nagyon oda kell figyelni, ha kell el kell vinni megéleztetni, mert ha nem éles pengével vágjuk, akkor tépi, szakítja a füvet és az nem annyira jó neki, nem néz ki az eredmény olyan szépen.

8, Palántázás, kiültetés, vetés

Utoljára hagytam, és talán az első helyre kellett volna tennem a tavasz lényegét tekintve. Itt van az az időszak, amikor a kert földjét a még el nem vetett magokkal, palántákkal be kell népesíteni, hogy minél több és szebb termésünk legyen. Már tavaszt megelőzően át kellett gondolni, meg kellett tervezni mit hova fogunk vetni, ültetni. Mi az, amit magról, mi az amit palántáról fogunk termeszteni. Bár nem raktam fel képet róluk, de idén nagyon sok palántát neveltem fel. A paradicsomok (7-8 fajta) még csak 10-15 centisek, míg a paprikák közül volt, amelyiket már ki kellett ültetnem, mert 20 centinél hosszabb szára lett.

Most vagyok ott, hogy elkezdjek palántát nevelni a sütőtök és uborka magokból, vagy mehetnek azok is a helyükre egyből a földbe. Valószínűleg ez utóbbi lesz. Már csak a helyüket kell előkészíteni. Viszont ahogy eddig, és ahogy eddig is beszéltem róla, jól figyeljük meg minden mag tasakját, mit hogyan kell vetni, vagy esetleg abból palántát nevelni. Nem mindegy, hogy a paprika magot 3-4 vagy 10-15 centire teszem földbe. Általános szabályként leírhatom, minden magot olyan mélyre kell vetnünk, hogy felette 2-3-szor annyi föld legyen, mint a mag nagysága.

Most vagyunk ott, hogy május végére a kert teljes területét be kell telepíteni, mert utána már csak a termés betakarítása, másodvetések földbe juttatása lesz. Érdemes már erre a másodvetésre is felkészülni.

9, Ritkítás

Van még egy fontos feladat, amelyről szót kell ejteni. Ez pedig a ritkítás, gyümölcs, vessző csökkentése, válogatása. Sajnos, minden évben saját magamon tapasztalom, hogy a túlzottan sok gyümölcs darabra jó, de minőségileg nagyon rossz. A gyerekek a boltba kapható szép állagú gyümölcsökhöz hasonlókat hajlandóak csak megenni a kertből. Ezért inkább kevesebb gyümölcsöt kellene preferálni, mert akkor szebbek lesznek. Viszont minden évben egy-két gyümölcsnél ellenállok a logikus érvnek, és nem ritkítom meg a termést, pedig kellene.

Május végére általában a bokros gyümölcsöknél kinő az összes hajtás, látni milyen lesz a bokor, mennyi gyümölcs fog teremni rajta. Minden gyümölcsnek viszont meg van, mennyit tud egészségesen felnevelni. Ha minden adott, akkor közel hasonló gyümölcs mennyiséget hagyhatunk a bokron. Ha viszont nem tudjuk a szükséges feltételeket maradéktalanul biztosítani, akkor ennek csak töredékét érdemes nevelni, mert nagyon a minőség rovására megy. Május végén már a szőlő vesszőinek válogatását is meg kell ejteni, mert minél később fogunk bele, annál több energiát fog az amúgy is kidobásra kerülő növényekre fordítani, annál kevesebb marad a hasznos gyümölcsre.

Természetesen nem csak gyümölcsök, hanem a zöldségek esetén is nagyon fontos a ritkítás. Mindegyik növénynek meg van a helyigénye. Ezért nagyon fontos, hogy a kifejlett növényeknek megfelelően állítsuk be a térközöket. Ebben segítenek a zacskók, amelyekben a magok voltak. Érdemes a magos zacskók eltevése. Nem csak s szükséges információk miatt, hanem azért is, mert később vissza tudjuk azonosítani, mely növények vetése érte meg a kertünkben. Így tudjuk kiválogatni, mely növényeket érdemes vetni a kertünkbe.

magasagyas2.jpgMár többször próbálkoztam magaságyással, vagy valami hasonlóval. Legutóbb rossz, használt raklapokból szerettem volna építeni egy olyan helyett, ahova majd a fűszernövényeimet be tudom építeni, valamint az oldalába tudok majd epret telepíteni. Talán pár képet készítettem róla, bár soha nem készült el.

Több hibát vétettem, de már mindegy, tanultam belőle. Szétbontottam a felépítményt és csak álmodoztam egy új projektről. Egészen addig, amíg idén egy netes hirdetésben nem találkoztam egy webináriummal. A témája pedig a magaságyás volt. Bár nagy elvárásaim nem voltak a témával kapcsolatban, de végül mégis mondtak olyan dolgokat, amiket érdemes megfogadni. Sőt annyira megtetszett az ötlet, hogy már megkezdtem a tervezgetést.

Valami hasonlót szeretnék majd, mint ami a képen van. Vannak nekem blokkjaim, amik valószínűleg meg fognak maradni a baromfi ólak építése után. Arra gondoltam, hogy a kikopott epertermesztő helyre egy 1,5 méter széles és 3-4 blokk magas magaságyást összetákolok egyet. Hogy milyen hosszú lesz, azt majd a maradék blokkszám adja meg. Természetesen megint elsősorban a fűszernövények birodalma lenne, de majd meglátjuk. Egyelőre utána olvasgatok hogyan lehetne minél jobban létrehozni. Esetleg hosszú távra tervezni.

Több félelmem van. Egyik a tarack. Olyan helyre szeretném majd építeni a magaságyást, ahol most elég sok tarack van. Ha esetleg kitakarítom, de a földben marad tarack gyökér, akkor valószínűleg az építményben a gyökérről elindul felfelé a hajtás, és akkor nem igen tudom majd kiirtani. Vajon előtte a környéket teljesen tarackmentessé kell tennem?

Másik félelmem a vakond. Mindenképpen szeretnék valami locsolási rendszert a földbe telepíteni, lehetőleg olyat, amelyre csak rá kell csattintani a csapról odavezetett slagot, majd az a föld "mélyében" jól belocsolná a földet. Valószínűleg egy slag darabot fogok elásni, amelyet amennyire csak lehet kilyukasztok. Aztán a végét lezárom. A beengedett víz így a kisebb lyukakon fog (remélhetőleg) a földbe jutni. Így nem fentről, hanem alulról öntözném a növényeket.

Sajnos, tapasztalatból tudom, a vizes föld vonzza a gilisztákat. A giliszták pedig vonzzák a vakondot. Bár az előadást tartó hölgy megesküdött nem megy fel a vakond a magaságyásban, de nekem vannak kétségeim. De majd kiderül.

Amire nagyon szeretnék figyelni, lehetőleg ne legyen az ágyásban semmi mesterséges anyag. A blokkokat fogom csak kevés habarccsal összefogni, hogy ne nyomja szét a föld, de amúgy semmi más. fóliát nem akarok beletenni bélelésként. Azt mondta a hölgy, és van benne igazság, csak olyan anyagot tegyünk a komposztba és az egész építménybe, amelyből nem oldódik ki semmi és nem szívódhat fel a termesztett növényekben.

A legutóbbi próbálkozásomnál nagy problémát okoztak a hangyák. Az előző torony feltöltéséhez folyamatosan hordtunk konyhai maradékot, így élő organizmus lett a magaságyás. Nem lett befedve, letakarva a komposztnak való. Nem csoda, hogy telement mindenféle jószággal. Volt, hogy egerek és meztelen csigák is előkerültek. Sőt, egy időben gombák is keltek ki. De ez a múlt volt.

A terv a következő lesz. Amennyire csak tudom, a magaságyás környékét meg fogom tisztítani a taracktól. Megépítem a blokkból a magaságyást. Szerintem egy sort a földbe is fogok rakni, ha a mennyiség megengedi. Ezzel talán a későbbi taracktámadást, és vakond támadást ki tudom védeni. Aztán megkezdem a komposzt feltöltését. Pár vastagabb ág, vékonyabb ág, fűnyesedék, konyhai hulladék, állati ürülék (kutya, nyúl, galamb, tyúk), amelyet megint fűvel fogok lefedni. Erre megy majd egy adag föld, úgy 5-10 cm vastagon. Ez fog ülepedni, amelyre majd tavasszal megy friss komposzt, amit nyúl kaki és kerti hulladékokból minden évben nagyon jó minőségűt szoktam készíteni.

Természetesen, ha már elért egy bizonyos vastagságot a komposztálandó földvastagság, akkor a már említett locsolócső darabot bele fogom tekerni a földbe. Úgy, hogy azért még 10-15 cm magas föld mehessen fölé, amibe fogom a növényeket ültetni.

A komposzt tetejére rakott föld fölé majd teszek friss komposztot, amit amennyire csak tudok, kerti földdel összekeverek. Talán elkezdem majd a szomszédokban a vakond túrásokat összeszedni, mert azok tudtommal jó minőségűek. Talán egész évben azt fogom ráhordani, ahogyan a halom alatti rész tömörödik, aztán tavassal ások bele komposztot.

Arra nagyon fogok vigyázni, hogy az így összerakott komposzt halmazt folyamatosan (slagon keresztül is, ha kell) nedvesen, de nem vizesen fogom tartani. Így szét fog rothadni, nem égni fog vagy penészesedni. De egy évet megvárok a magaságyásba ültetéssel mindenképpen, mivel tutira össze fog esni a komposzt a föld alatt. Tömörödni fog a föld is.

A tervek meg vannak. Ha elkezdem építeni, akkor majd mindig készítek képeket, hogyan állok éppen.

vegyeskultura.jpgMár több bejegyzésem volt ezzel a témával kapcsolatosan, de most egy webinárium alkalmával felmerült megint ez a téma, és úgy gondoltam, meg újabb bejegyzést megérdemel. Főleg, hogy itt a tavasz, itt a kert tervezés időszaka. Meg kell határozni, mely növényeket hova vetjük, ültetjük, és mi kerüljön mellé. Tehát a téma örök és mindi lehetújat tanulni.

Először is mit jelent a növénytársítás: Különböző növények termesztése egymás közelében növényvédelmi, megporzási, élőhelyteremtési célból, illetve a tér maximális kihasználása érdekében, a termelékenység fokozása céljából.

Másodszor szedjük össze, miért is jó nekünk a vegyeskultúra, milyen előnyünk származhat belőle. Kártevőktől és kórokozóktól való védelem, pl. sárgarépalégy nem szereti a fokhagyma illatát, így elkerüli. Vannak olyan kapcsolatok, amikor az adott növénynek nem annyira vonzó a virága, pl. tök, ezért más virágokat ültetünk közelébe, amely a beporzó rovarokat odacsalogatja. Vannak olyan növények, amelyek egymást motiválják, serkentik. Ilyenek pl. a bazsalaikom és a paradicsom. Ezt régen sok helyen megfigyelték, hogy ha a paradicsom mellett van bazsalikom, akkor sokkal szebb lesz, és sokkal többet terem. Vannak olyan kapcsolatok, ahol nem egymásra ható előnyünk származik belőle, hanem csak a kihasználatlan helyeket tudjuk hasznosan felhasználni, pl. karózott paradicsomot egymástól távolabb palántázzuk, hogy levegős legyen, de közé kisebb növényeket, pl. karalábét, hagymát lehet tenni.

Most pár kártevő elleni növénnyel ismerkedhetünk meg. Földibolha ellen nagyon hasznos a borsmenta, fokhagyma, zsálya, kakukkfű, menta. Fonálféreg ellen a büdöske és körömvirág duó alkalmazható. Káposztalégy a rozmaring és a zsálya illatanyagát nem bírja. A közkívánatra utált levéltetvek ellen a sarkantyúka, levendula és büdöske trió alkalmazható. A már említett sárgarépalégy ellen a fokhagyma, vöröshagyma, snidling és kapor használható.

Mielőtt mindent mindennel összeültetnénk, vetnénk, érdemes a növénytársítást megtervezni, vagyis egy általános kert terv készül. A tervezésnél a kert területére rajzoljuk fel az évelő növényeket, amelyek fixen mindig ott nőnek. Aztán a gyümölcsfákat, gyümölcs bokrokat. A kert részét képező állandó helyre kialakított tártórendszert, kerti bútort is jelöljük be. Ezután a maradék, ténylegesen használt termőföldön jelöljük meg, hogy mely növények nem kerülhetnek egymás mellé. Mert nem csak olyanok vannak, amelyek segítik egymást, de akadnak, amelyek oltják egymást. Majd a tervrajzra vezessük fel a maradék növényt. A legvégén tudjuk azokat a növényeket, főleg fűszernövényeket, virágokat felrajzolni, amelyek mindenhova mehetnek, mert szinte mindenre jótékony hatást fejt ki. Ezek a borágó, körömvirág, bazsalikom, rozmaring és a menta. Ezen utóbbiakat nem muszáj a földbe, hanem lehet cserépbe is ültetni, így mobilisak, valamint kitermelt növény után egy másik hasznos helyre áttehetők.

Végül itt egy táblázat, amelyben meg lehet tekinteni melyik növények illenek össze másikokkal, és melyekkel nem:

Jó kerttervezést!

leveltetuk.jpgFebruár vége, itt a tavasz, ha nem is teljesen, de átmenetileg biztos. Kint dél körül akár 20 fok is lehet, amit akár tavasznak is lehet nevezni. Bár reggel az országban itt-ott kellett jege vakarni az autók szélvédőjén, de egyre szebb, melegebb idő várható. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a természet ismét megkezdi a kisarjadását, újra kifejlődnek, kinyílnak a növények.

Természetesen, ha az időjárás engedi, akkor nem csak a növények kezdenek magukhoz térni, kihajtani, hanem az állatvilág is elkezd éledezni, előmerészkedni. A hosszú, bár nem annyira hideg, mint régebben, tél után megéheznek, táplálkoznak. Egyesek a tavalyról elszóródott magvakat keresik, egyesek az idei bogarakat, talán a friss idei hajtásokat. Ez utóbbiak közé tartoznak a tetvek is, amelyekkel minden évben nagy csatát kell vívni. Egyre nagyobb számban, egyre ellenállóbbak.

Mit tudunk ellenük tenni? Milyen csodaszereket tudnánk ellenük bevetni? Bár szinte minden évben írtam már erről egy-egy bejegyzést, de idén megint csak hasonlóval kell kezdenem. Nem csak saját tapasztalat miatt, hanem a bejegyzéseim látogatottságából is arra tudok következtetni, másnak is probléma a rózsákat, leandereket előszeretettel meglepő és az üledékükkel telepiszkító kis jószágok elleni védekezés.

A zöld és barna tetvek mellett a korai virágok kinyílásával megérkeznek a kevésbé kártékony bogarak is. Ilyenek a méhek is, amelyek riasztása, pusztítása viszont nem lenne jó. Szegényeket így is a nagy mezőgazdasági permetezések rendesen megtizedelték, az utóbbi időkben drasztikusan lecsökkent a létszámuk. Ez viszont magával vonzza azt is, hogy kevesebb bogár lesz, amely a gyümölcsfáink virágait megtermékenyítik, így kevesebb termésünk várható. Ezért mindenképpen olyan vegyszert, vegyületet kell használni a házunk körül, amelyek ezeket a hasznos beporzó rovarokat nem bántják. Persze nem csak a rovarok, de a növények élettanára is figyelni kell, mert lehet olyan permetszert használunk, amely elpusztítja a kártevőket, de a növényekben is maradandó kárt okozhatnak. Sőt akár el is pusztulhatnak ők is.

Vannak trükkök a fentiek kivédése ellen, amelynek vannak jó és rossz oldalai. Egyes könyvek azt ajánlják, ha meg van a védekezési módszer, akkor az anyagot első körben csak kis területen (pár levél, pár ág, egy-két bokor) alkalmazzuk, majd 1-2-3 nap múlva ellenőrizzük, mennyire vált be a szer. Ennek előnye, hogy a rossz választás esetén nem fog elpusztulni miattunk a megvédendő növények többsége, nem költünk esetleg sok-sok pénzt feleslegesen, ha nem hat. Hátránya is van ennek a módszernek, mert ha időben nem védekezünk a tetvek ellen, akkor esetleg nagyon nagy károkat okozhatnak, esetleg a növény elpusztulását se tudjuk megakadályozni, mire az 1-2-3 szert végig próbálgatjuk. Ha esetleg mégis a tesztelési módszert alkalmaznánk és több permetszer is rendelkezésünkre áll, akkor érdemesebb lenne párhuzamosan egyszerre a vegyszereket kipróbálni és a leghatásosabbal beszórni a növényeket.

Arra is fel kell készülni, ezek a tetvek egyre nagyobb kolóniákat alakítanak ki és egyre ellenállóbbak lesznek a már alkalmazott hatásos vegyszerekre. Bár lehet idén is és tavaly is a zöld levéltetvek támadtak, de a két populáció ellenálló képessége is eltérhet ugyanarra a szerre. Ezért mindig legyen B, C tervünk, ha esetleg a bevált módszer nem segít. Akár a tavaly oldatot idén másik egy-kettővel meg kellene versenyeztetni.

Másik fontos dolog, amit a védekezéssel kapcsolatosan szem előtt kell tartani. Bár most maximum nappal is csak 20 fok körül fog alakulni, de később, akár korai nyár is beteheti a lábát a szokványos tavaszi időjáráshoz. Akkor pedig igencsak felkúszhat a higanyszál 30 fok fölé is. Azt pedig minden gyakorlott kertész tudja, ilyen hőmérséklet mellett, ha permetezünk, akkor kitesszük a növényeket az égésnek. Könnyen leégethetjük. Ezért mindenképpen a kora reggeli, nyáron akár a hajnali órákban permetezzük a növényeinket. Valamint arra is figyeljünk, a levélnek mind a két oldalára kerüljön a permetléből, mert a levél fonákja alatt elbújó kártevő átvészelheti a támadást. Arra is figyeljünk, nehogy a virágot is lepermetezzük.

Most akkor pár házilagosan összekeverhető permetlét mutatnék, és azok közül az általam legjobbnak ítélt ötöt.

1, Paprikás permetlé

Egy liter vízhez keverjünk egy kiskanál csípős pirospaprika port. Ha lehet, akkor chiliset. Ha van egész erős paprikánk, amely nem penészes, de már nem kell (pl. túl sok termet és csak csüng a spájzban), akkor azt is felhasználhatjuk. Le kell darálni kb. 10-15 dekát, majd 2-2,5 liter vízzel turmixoljuk össze. A kész keverékeket forraljuk fel kicsit, majd adjuk hozzá 10 csepp mosószert, ha ki van hűlve, majd jól összekeverve mehet a permetező edénybe és lehet permetezni. Nem ölni fog az anyag, hanem az illata üldözi el tetveket. Akkor érünk el jobb hatást, ha kicsit még a felhasználás előtt hagyjuk a keveréket kicsit összeérni.

 2, Fokhagymás permetlé

Mindenki tudja (ha nem, akkor olvass utána a bejegyzéseim között) a fokhagyma gyógyító hatását az emberi szervezetre. Ezen túl használhatjuk a levéltetvek ellen is, szintén az illatát felhasználva. Tudjuk jól, hogy a fokhagymát fogyasztó embereknek eléggé erős, néha elviselhetetlen szájszaga lesz a fokhagymától. Nos, a következő recepttel készült szernél is ezt érjük el. Szájszagot adunk a növénynek. Szintén a turmix erejét használjuk fel. Ledarálunk 2 fej fokhagymát egy kis vízzel. Úgy, hogy egy tömény massza legyen az eredmény. Egy napot pihentetjük, majd másnap átpasszírozva hozzájutunk a fokhagyma esszenciához, amelyhez 1dl étolajat és 10 csepp mosószert, majd kb. 1 liter vízzel jól összekeverjük. A kapott csodaszerhez 1:4 arányba (1 liter szerhez 4 liter vizet) keverni kell vizet, majd lehet permetezni.

3, Fehér olajos permetlé

Ez a megoldás egy olyan anyag előállítása, amit rá kell juttatni a tetvekre, amelyek a folyadék alatt elpusztulnak. Elkészítéséhez 1dl mosogatószer, 4dl étolaj kell. Egy edénybe összerázva egy fehér trutyit kapunk. Egy kevés, mondjuk egy evőkanál kell ebből egy liter vízhez, amit jól felrázol és mehet a tetvekre, amelyek megfulladnak ez alatt.

4, Almaecet permetlé

Az almaecet nagyon sok mindenre jó, mint gyógyító szer. Most ez az alapja egy gyilkoló permetszernek. 1:3 almaecet:víz arányba kell egy egyveleget készíteni, és annak literjéhez kiskanál mosogatószer szükséges. Jól össze kell rázni és már lehet permetezni.

5, Egyveleg permetlé

Ehhez szinte minden eddigi kell a paprikán kívül. 1 fej pucolt fokhagyma, 1 kisebb fej vöröshagyma, 1 evőkanál mosogatószer vagy folyékony szappan, 1 kiskanál bors és a szokásos víz, amely 1 liter. Ezt össze kell törni, turmixolni, majd miután átszűrtük, akkor egy fél napig hagyni kell, hogy összeérjen az anyag, majd lehet permetezni.

Az interneten ezeket találtam, amelyek hasznosak lehetnek, és ezek közül az almaecetes szert tavaly sikeresen teszteltem. Idén lehet, hogy másikat fogok kipróbálni, úgy is láttam, hogy az egyik leanderemen már szépen rakódik a levéltetű váladék. Ha esetleg valakinek valami tapasztalata van ezekkel kapcsolatosan, akkor várom a hozzászolásokban.

vegyeskultura.jpgHát ez a nyár is elment. Vegyes eredményekkel. Nagy átütés nem keletkezett. Szép, jó tavasz, majd meleg nyár, amikor is a sok baráti program miatt nem igen értem a kertbe. Már nagy feladatok nincsenek, mint amit lehet be kell takarítani, esetleg frissen vetni, ültetni olyan dolgokat, amelyből még lehet valami.

Idén a paradicsom, paprika teljes csalódás, bár lehet, ha jobban odafigyelek rájuk, akkor más lenne a helyzet. Már eleve a palánta nevelés nem úgy sikerült, ahogyan szerettem volna. A fogott magos palánák szinte teljesen csalódás. Ennek eredménye, hogy jövőre csak vett maggal próbálkozunk. Sőt, a palánta készítést is más módon fogom megoldani. Persze csak akkor, ha sikerül majd a tervem. Most építettem a nyulaimnak egy nyúl birodalmat, amelynek az egyik oldala blokkokból lett felrakva. Arra gondoltam, mivel ez keleti oldal, hogy oda építek egy palánta nevelőt az oldalába, így elég meleget fog kapni, és könyebb lesz a kiszoktatás, nagyobb helyem lesz a palántáknak. de ezen még gondolkodom pontosan hogyan és hova kerüljön. Ez az ősz egyik legfontosabb feladata.

Uborka jól teljesített a szokotthoz képest, még vannak rajta uborkák, amiket szedek folyamatosan, a nagy meleg nem viselte meg annyira. Valahogy túlélte, hogy nem éget ki. Ennél is csak az idei magok sikerültek jól, míg a tavalyról fogottak nagy kaki. Nem szabad fogni magot ebből se.

Bab. Talán a fogott magos brigádból ezek teljesítettek a legjobban. Mind a bokor-, mind a futó-, mind a zöldbab terén. A futó kivételével minden bab már leszáradt. Már csak a betakarítás van vissza. Mármint a száraz bab feltépése és a magok összegyűjtése és elrakása jövőre. Arra kell figyelni, hogy a zöldbab mellé csak olyan növény vethető, ültethet, amely engedi a növekedését és nem baj, ha ránő. Most a bokorbab elnyomta a zöldbabot. A futóbabnál nem tudom pontosan hogy áll, mert csak azt láttam szépen felfutott a támrendszerre és zöldel még mindig.

Hagyma is vegyes. Igazából a zöldhagyma jól sikerült tavasszal. A később zöldhagymának dugatott hagyma már nem sikerült úgy. Majd ha sikerül, akkor majd most ősszel kellene még duggatni, hogy tavasszal szép legyen, esetleg már a tél folyamán legyen. Bár a maradék dughagymámat még eldugtam június elején, de mikor kizöldel, utána gyorsan eltűnt. Lehet, hogy zöldhagymának azt fogom bent hagyni. A magról vetett hagymák kikeltek, és szépen megnőtt, bár még nem néztem, hogy esetleg befejesedett volna. Szerintem nem igen. Dughagyma lesz abból jövőre. Bár fura, hogy némelyik bemagzott. A fehér hagymát sikerült felmagoztatni, így gyorsan begyűjtöm.

Káposzták, karalábék. Ez nagy rakás kaki. Nem a magok és a palánták miatt, hanem miattam. Sajnos, a nyári eltűnésem áldozatai lettek. Nem lettek szétültetve, így a tömött sorokban vajudnak, és próbálkoznak. Pár karalábé még befejesedett, de káposzta csak küzd. Jövőre nem fogok ennyit vetni magot, hanem csak tényleg párat, vagy egyből kiritkítom a sort és csak annyit nevelek.

Borsó. Szerintem jól sikerült, bár a második szüret kicsit későre sikerült, így kicsit megöregedett. De szerintem vissza fogok a hagyományos régi módszerhez térni a nevelésük terén. Bár az ágra futtatás jó és hasznás, de nagyon időigényes. Inkább ritkábban és szellősebbre fogok vetni, és akkor az is tud jól teljesíteni, ha gazolom és lococsolom. Meg figyelni kell az egyező mélységbe való vetésre, hogy egy időben teremjen.

Burgonya. Három vetés volt, de lehet, hogy még egyet fogok mostanság. A korai nagy csalódás nem volt, de sikerülhetett volna jobbra is. A késői az kudarc, legalább is eddig, mert még nem láttam a földben lévő termés eredményét. Túl későn tettem földbe, későn bokroztam fel, majd a bogarak a nyaralás alatt leették. Ezek után nagyott nem várok tőle. A vödörbe vetett tavalyi gumók is hasonló utat jártak be, mint a késői krumpli. A koraiból is van még egy fél sor a földben. Ettől várom a legtöbbet.

Kapor, zeller. Ez idén (se) sikerült, bár annyira nem is koncentráltam rá. Majd jövőre. De lehet, hogy zeller magot elszórok és szétpalántázom még ősszel, hátha akkor tavasszal jobban tud nőni. Meglátjuk.

Cékla. Ez idén jól teljesített, bár a másodvetésben vetet még akármi is lehet, mert még földbe van, de szét kellene ültetni, hogy tényleg tudjon nőni. Viszont az első vetésből bár eléggé levegőssen kelt, azért szét lettek ültetve és már egy 4-5 üveggel el is lett téve, de még lesz abból.

Csemegekukorica. Ez csőd. A zacskónyi magből 2 szál kelt ki, így hamar elengedtem idén. És szerintem nem is fogok vele foglalkozni.

Retek. A hónapos retek relatíve jól sikerült, főleg a tavaszi vetések. Eléggé rá is untam a sok retek miatt. Még gondolkodom, hogy esetleg gyorsan a téli retkeket beteszem a földbe, hátha lesz belőle valami. Talán a bab helyére. Még megálmodom.

Cukkini, sütőtök. Ezek még bármi lehet. Cukkiniből a harmadi vetés kelt ki, így csak mostanság szedtem le róla 3-4-et, de virágzik és vannak rajta kicsik. A sütőtök másodvetés idején került a földbe a régi málnás kipucolása után. A fogott magok elég jól kikeltek, bár a vakond kicsit magjárta, hogy locsolgattam. De minden fészekből legalább egy, de inkább majdnem az összes kikelt és hajt. Még nincs rajta virág és a köze is szépen begazosodott, de akár lehet is rajta. Lehet locsolni kellene egy kicsit.

Rebarbara, torma. Idén kellett volna a rebarbarából valamit kihozni, de semmi. Valahogy el lett felejtve, csak nő. Gondoltam rá, hogy áttelepítem, átrakom kevésbé frekventált helyre. De aztán hagytam és hagyni fogom. Majd talán jövőre. A torma más. Szépen nőt, és ha kitermelem a földből, akkor lehet is valami. Bár pont tegnap láttam a kamrában, hogy még a tavaly kiszedett is ott van és már kicsit penészes. Szerintem marad a földben.

Na ennyi leznne a zöldséges kert. Van még mit tenni. Majd a következő bejegyzésben a gyümölcsöket veszem végig, mit lehet még kihozni belőlük és mi van teendőm velük.

 

 

 

kovaszos_uborka.jpgMinden évben ha csak pár tővel, de ültetek uborkát. Elején még elég rendesen rájárunk, rájárok. Szendvicsekben nagyon ropogós és friss. Régen nem voltam annyira oda érte, de most szinte minden szendvicsbe teszek. Ha másért nem, ha már van, akkor miért ne?

Tavaly kiváncsiságból befogtam az egyik uborkának a magjait, de hiába vetettem el, bár kikelt, de nagy csalódás lett a termés. Kicsi, gömbszerű uborkák teremtek rajta. Még jó, hogy biztos, ami biztos alapon vettem bolti magot is. Azok viszont ién jól szerepeltek. Miután elkezdett teremni, folyamatosan szedtem és szedem a finom uborkát.

Eltenni nem igen szoktunk, de azért minden évben 2-3-4 zacskóval le szoktunk fagyasztani salátátnak való, megpucolt és lerszelt uborkát. Nem mindha gyakran szoktunk a fagyasztóból kivenni, de ki tudja? Szóval idén is teszegettem el, de leginkább akkor, ha pár napot elcsúsztam a szedésükkel. Akkor hírtelen sok lett, és már akkorák, hogy szendvicsbe nem annyira finomak. Akkor mit tudna az ember tenni velük? Főleg, ha jól megnőnek?

Bár nem szeretem egyelőre, de egyre többet gondolok arra, hogy kovászolni kellene azt a pár hatalmas uborkát, amely már annyira nagy lesz, hogy a magok szinte teljesen kifejlődtek benne. Ezért kicsit utána néztem, miről is van szó. Az eleje természetesen meg van, le kell szedni a beért uborkát. Szüleimnél leginkább a hatalmas uborkákat szokták csak kovászolni, de ez tévhit. Lehet a kisebbeket is.

Először is egy megfelelő méretű befőttes üvegre van szükség, amelyet alaposan kimosunk. Muszály, mivel ha nem megfelelő a tisztasága az üvegnek, akkor akár kárba is mehet a munkánk. Jól le kell mosni az uborka oldalát. Mivel elég rücskös és jól bele tud ragadni a koszos föld, ezért érdemes erre a célra egy körömkefét rendszeresíteni. Bátran meg lehet sikálni őket. A megtisztított uborka végeit végjuk le és hosszában vágjuk be az uborkákat, hogy az elkészített lé rendesen át tudja járni és el tudja végezni a kovászolást.

Mielőtt az üvegbe tennénk szorosan az előkészített uborkákat, előtte az üveg aljára tegyünk két közepes, félbe vágott burgonyát, két-három gerezd fokhagymát, egész borsot pár darabot, egész koriandert 5-6 szem elég, és egy kanál mustármagot. Ennek a tetejére tegyük a megmosott kaprott. Jöhetnek az uborkák állítva, fektetve, mindegy csak jó szorosan egymás mellé. Látványként, mert minden kovászos üveget így látni, lehet díszítésként kaprot vagy még fűszereket tenni.

Ha már tele az üveg, akkor jöhet a lé, amely egy sós lé. Általában kiterenként szoktak egy evőkanálnyit tenni. Egy 5 literes üveghez kb. 3 liternyire van szükség. Ezt öntsük az üvegbe óvatosan. Lehetőleg mielőtt beletöljük a levet, kicsit forraljuk fel, majd, mikor visszahűlt egy kicsit, akkor öntsük bele az edénybe. Ezután jöhet a másik közelező kellék, a befőttes üvegre egy kistányér, amely légmentesen lezárja az edényt.

Ha egy befőttes üvegnyi kovászos uborkaát elképzelünk, akkor az ablak párkányon vajudó üveg képe ötlik fel bennünk. Ez kicsit tévhít. Nem a forró meleg kell, amit a nap ad meg nekünk, hanem folyamatos melegre van szükségünk, mert a hőre szükség van az erjedés beindulásához. Vagyis a nyári lakás szinte bármely melegebb helye megfelel, hogy egy 4-5 nap után az érett kovászos uborkát elfogyaszthassunk. A levét érdemes leszűrni és a hűtőben lehűteni, és időnként iszogathatjuk a sok vitaminért. Az uborka is mehet a hütőbe, mert akár 1-2 hónapig is megmarad a savanyúsága, amelyről az üvegbe tett só gondoskodik.

Ha már elkészült az első adag, akkor a megfelelő ételeket kell megrendelni a szakácstól. Leginkább a pörköltökhöz, grill ételekhez és krumplis ételekhez ajánlott, de ízlésektől függően akár szendvicsek mellé is finom lehet. A csalág leginkább a krumplis tésztához szokta (rajtam kívül) fogyasztani.

Még valami, amit a kovászos uborkáról tudni kell. A kovászos uborka nem csak finom, de egészséges is, mivel az erjesztés során tejsav baktériumok szaporodnak el, amelyek nagyban segítik az emésztőrendszer egészséges működését, ráadásul a kovászos uborka és a leve is gazdag C-, és B- vitaminban, de magnézium, vas és kalcium is bőven van benne.

kancsobor.jpgAhogy láttam a blogomon a legkeresettebb bejegyzéseim továbbra is a tetvek elleni védekezéses, valamint a gyümölcsboros bejegyzések mostanság. Miért mikor lenne amúgy, télen? Most van szezonja az elsőnek sajnos, míg a másodikoknak hála istennek.

Bár nem volt tervben, de végül mégis félre tettem pár kiló meggyet a hétvégi szüretből. Végre beérett a sajmeggy vagy, ahogy felénk hívják hónalj meggy. Nem nemes, de annál finomabb. Nagy szemű és mellette nagyon édes, sok lével érik be.

Pontosan kb. 4 kilónyi meggyet raktam félre, hogy majd megcsiánlom meggybornak. Ebből kb. 5 liter bor fog kijönni, ha minden igaz.

Minden évben egy kicsit mindig másképpen szoktam elkészíteni bármit is a kertből szedett zöldségeket, gyümölcsöket, hogy a lehető legjobb elkészítési módszert megtaláljam, ami nekem bejön, ami ízlik. A meggybornál már megtaláltam a tökéletes receptet, de sajnos, nem minden évben sikerül olyan jól elkészíteni. Ezért úgy döntöttem, idén kicsit ujítok és más modszerrel készítem el a meggyboromat, ezért kicsit keresgettem az interneten és ott találtam a http://www.eztfaldfel.hu/ oldalt. Itt nem csak egy új recepttel találkoztam, hanem nagyon jól le is írják miért mit tesznek. Gondoltam megosztom, hátha segítek másnak is ezzel a megosztással:

"Meggybor készítése házilag – házi meggybor recept

Anyósomék hoztak nekünk egy jó adag (16 kg) meggyet még a múlt hónapban, amelynek kisebbik részéből istenien finom házi meggyszörp készült, a nagyobbik feléből pedig a jelen poszt alanyát képező házi meggybor. Aki rendszeres olvasója a blognak, az már bizonyára találkozott nem egy házi borunkkal, hiszen ha nem is túl sűrűn, de azért rendszeresen kísérletezgetünk ezzel is. Olyannyira, hogy hasonló borunk már volt, csak éppen vadgyümölcsből készült (Vadcseresznye-sajmeggy házi bor – csemegebor).



Most szintén egy csemegebor volt a cél, mert sem én, sem a feleségem nem szeretjük a száraz, savanyú borokat, főképp nem, ha gyümölcsborról van szó. Ezért a mostani házi meggyborunk is egy édes bor lett. Na nem sziruposan, szájösszeragadósan édes, de mindenképpen közelebb áll az édeshez, mint a félédeshez. Ugyanakkor annyira finom lett, hogy hiába több, mint tíz liter lett, nem fog sokáig tartani...

Hozzávalók a házi meggyborhoz:
- 10 kg meggy
- 3+2 liter víz
- 2+1 kg kristálycukor
- 1 csomag élesztő
- 5 mokkáskanál citromsav
- 3 gramm borkén

Házi meggybor elkészítése:
Az egész azzal kezdődik, hogy felmászunk a fára, és szedünk magunknak meggyet... :-) Na de viccet félre! A meggyet alaposan mossuk meg, majd egy akkor vödörbe tegyük, amit maximum félig tölt meg. Nem kell kimagvalni, azt megoldjuk mindjárt. Most jön az, hogy a gyümölcsöt törni kell. Ha nem szeretnénk, hogy fröcsköljön, akkor jobban tesszük, ha már most öntünk rá legalább három liter vizet a fent említett mennyiségből. Ezután mindkét kezünkkel nyúljunk a vödörbe, és a markunkkal kezdjük el szétnyomkodni a meggyeket. Ez eltart egy darabig, de nekem semmilyen eszközöm nem volt a kezemen kívül, amivel ezt hatékonyabban tudtam volna csinálni. Akinek van, az teheti ahogy akarja, a lényeg, hogy a magok ne törjenek össze. A gyümölcsök zúzását addig kell végezni, mígnem nagyjából minden szemet sikerült jól szétroncsolni.



Ha ez megvan, akkor lassan kevergetve a magok többsége feljön a tetejére, amit egy szűrőkanállal le is szedhetünk. Nem kell minden magot már most kiszedni, elég ha a nagy részétől sikerül megszabadulni. Ez után keverjük el a lében a citromsavat. Ennek a lényege a gyümölcs gyönyörű színének megőrzése, mert ennek híján hajlamos a barnulásra, és akkor veszít esztétikai értékéből, ráadásul az oxidáció során kicsit az íze is megváltozik. Na de visszatérve a lényeghez: amint jól elkevertük benne a citromsavat, takarjuk le egy konyharuhával a vödröt, és tegyük 20-25 fokos helyiségbe két-három napra előerjedni. Naponta legalább kétszer alaposan keverjük át, nehogy a tetején megfogja a penész.

A harmadik napon (ekkorra már kellemes alkoholos cefre szaga van, és a gyümölcshúsból szinte kiázott minden lé) le kell szűrni. Én erre a célra egy gyümölcsmosó szűrőtálat használtam. Ezen a gyümölcshéj nagy része és az összes mag fennakad, a lé viszont zavartalanul átfolyik. A szűrést követően (nekünk 9 liter levünk lett) keverjünk el benne két kilogramm cukrot teljes oldódásig, adjuk hozzá a megadott mennyiségből még hátra lévő két liter vizet (nekünk így lett 11 liter mustunk), majd mehet az erjesztő edénybe, ami esetemben egy 15 literes üvegballon, amit a nem régen kaptam az egyik kedves kollégámtól. Ha ez erjesztő edényben van, akkor jön az élesztő hozzáadása, ami lehet borászati fajélesztő, vagy sütőélesztő is akár. Én ez utóbbit szoktam használni, bár az "igazi" borászok szerint ez pancsolás. Az elmúlt évek során sok kedves ismerősöm kóstolta már a házi gyümölcsboraimat, de még egyik sem panaszkodott, sőt! Úgy itták, mintha utoljára innának az életben. Szóval, szerény véleményem szerint megfelel a sütőélesztő is.



Miután ezt hozzáadtuk, le kell zárni az üveget olyan módon, hogy a keletkező széndioxid távozni tudjon, de levegő ne juthasson az erjesztő edénybe. Erre a célra találták fel a borászati kotyogót, amelyet megvehetünk gazdaboltban, vagy borászati kellékeket forgalmazó üzletekben, de nem muszáj ebbe pénzt ölni. Elegendő az is, ha üveg szájába dugót dugunk, a dugón fúrunk egy legalább 1.5-2 cm átmérőjű lyukat, és ebbe beledugunk egy ugyanilyen keresztmetszetű PVC csövet, amelynek másik végét egy edény vízbe dugunk. Nekem nem volt dugóm az üveghez, én egy lufival oldottam meg ezt. De aki szélesebb szájú üveget használ, akár az alábbi cikkben leírt módon gumikesztyűvel is pótolhatja a borászati kotyogót. Ennek az egésznek a működése a következő: az alkoholos erjedés folyamán az élesztőgombák a cukrot bontják le alkoholra, és széndioxidra. A széndioxid először kiszorítja majd az üvegben lévő levegőt, majd szépen lassan elkezd maga a széndioxid is távozni. Ez bugyogó hangot ad a vízbe lógó csőből előtörve. A víz kiengedi a nyomás miatt a széndioxidot, de elzárja a levegő útját. Ha ezt nem tennénk, és az erjedés közben a készülő bor felszínét tartósan levegő érné, akkor a levegőben mindenhol ott lévő ecetbaktériumok elkezdenék a termelődő alkoholt lebontani vízzé és ecetsavvá, így a végén nem meggyborunk, hanem meggyecetünk lenne. Ezt meg nem szeretnénk...

Szóval, ebben az állapotban hagyjuk érintetlenül erjedni nagyjából 20-25 fokos helyiségben (ha borászati fajélesztőt használunk sütőélesztő helyett, akkor érdemes odafigyelni, hogy milyen élesztőt veszünk. Van ugyanis alsó- és felső erjesztésű is, és mindkettőnek már hőmérséklet tartomány az ideális). Naponta nézzünk rá a borra, és amikor már nem látunk buborékokat távozni a PVC csőből, akkor lezajlott a zajos, vagy másként mondva a főerjedés. Itt ennél a pontnál el kell döntenünk, hogy milyen bort szeretnénk (száraz, félszáraz, félédes, édes), mert attól függ a folytatás.

A fennmaradó 1 kg cukorból attól függően, mennyire akarjuk édesíteni a végeredményt adagoljunk a borhoz. Ha mindet hozzáadjuk, akkor egy kellemes, de nem túl szirupos édes desszertbort kapunk. Mi ezt szeretjük, így mi mindet hozzáadtuk. Azt a következőképpen végezzük. Lopóval, vagy gumicsővel szívjunk le a borból két liternyit, majd a kívánt mennyiségű cukrot keverjük el benne oldódásig. Öntsük vissza az erjesztő edénybe, majd zárjuk vissza a kotyogóval, és hagyjuk így erjedni még egy napot. Ez azért jó, mert újra beindul a zajos erjedés, és az újra aktiválódó élesztőgombák és nagy mennyiségű széndioxid kiöl minden károsat a borból, ami esetleg bekerülhetett a cukorral. Egy nap erjedés után szedjük le a kotyogót, majd jöhet a kénezés.

Aki száraz bort akar, az az előző bekezdést átlépve innen folytassa. A borból vegyünk le lopóval vagy gumicsővel nagyjából egy liternyit, majd abban keverjük el a megadott mennyiségű borként. Ezt öntsük vissza a borba, majd hagyjuk nyitva az erjesztő edényt, csak egy textillel takarjuk le, és hagyjuk így néhány napig, míg elkezd leülepedni a nagyja. Ezt szemmel jól fogjuk látni az edény alján. Ezt követően gumicsővel fejtsük le egy másik edénybe (ez az első lefejtés) úgy, hogy az alján lévő üledéket ne keverjük fel. Ha megvan, akkor ebben az edényben hagyjuk ülepedni nagyjából 10-15 napig.



Amikor szép tiszta, jöhet a következő lefejtés, és egyben a palackozás. Nekünk a végeredmény 1 db 5 literes demizson, és 6 db 0.75 literes (a 6. nincs a fotón, mert azt a fáradtságos munka jutalmaként megittuk) palack lett tele, de mi a boros üvegekbe simán beletöltöttünk 0.8 litert. Nagyon finom bor lett, csak vigyázni kell vele, mert itatja magát, és az ember nem érzi az erejét. Egyszer csak azt veszi észre, hogy a lába már nem engedelmeskedik... :-)

Mindenkinek kellemes meggyborkészítést kívánunk! :-)"

Ebben a bejegyzésben több olyan dolog is megtetszett, amit eddig nem igen hajtottam végre, nem használtam. Ez a kotyogó egy nagyon szupi dolog. Soha nem gondoltam erre, ezért nem is alkalmaztam. Ránézésre döntöttem el, hogy mennyire forrta ki magát. A második leszűréssel se igen foglalkoztam, mert legfeljebb az üvegből, hordóból úgy öntöttem ki a bort, hogy közben vigyáztam az alján lévő "maradék" maradjon is az edényben. De egyszerűbb a második átfejtés alkalmazása.

Nos, a recept 10 kiló meggyhez van összerakva, nekem van 4, tehát erre kell átszámolnom. A szükséges holmikat már megvettük hozzá, sőt az első lépést meg is tettük. Össze lett törve a meggy (miután a penészesedni kezdő meggyeket kiszedtem az edényből) kézzel, majd a citromsavból 2 kiskanállal beletettem a gyümölcshöz. Lefedtem ruhával, és bevittem a spájzomba a garázsba. Most ott kevergetem, hogy leteljen a 3 nap. Még jelentkezek, hogy sikerült a meggybor.mye

borso.jpgMint minden évben, idén is eljutottunk a borsó leéréséhez. Nagyjából elégedett vagyok a mennyiséggel, amit betakarítottunk. Pár zacskóval a fagyasztóba is került, ami majd jó lesz télen.

Amit szerettem volna, azt kipróbáltam a borsó termesztésénél. Futtattam ágra, neveltem simán szabadon a földön. Igazából ami lejött ebből, hogy aki tudja, az futtassa ágra, mert sokkal egyszerűbb a szedés, és többször is szüretelhető, ha nem egyszerre érik. Nem kell forgatnia a földön a borsót, ami kiszakadás veszéles. Nem rohad be alatta a szár. Jól áttekinthető. Viszont eléggé időígényes, valamint ha sűrűn vannak a sorok, akkor a mellette lévő sorban termesztett növény nem fér el rendesen. Vlamint szorófejes locsolás esetén akadály lesz a többi növénynek a vízhez jutásakor.

Bár év elején nem terveztem, de egy régi teóriát is kipróbáltam. Mikor utoljára szedtem a borsót az elfekvő szárakról, akkor észrevettem a szárak alján friss hajtások és virágok jöttek a borsón. Ezért úgy gondoltam, nem nyűvöm fel teljesen a borsót, hanem 1-2 friss hajtás felett fogom visszavágni a szárt, hátha kihaj. De nem jött össze. Pont megjöttek a nagy esők és szerintem kirothadt. De lehet, hogy kiszáradt a naptó és melegtől. Emlékszem egyszer régen kipróbáltam, és akkor pár hüvely borsót még tudtam szedni róla, de akkor se érte meg meghagyni.

Azt is kipróbáltam, hogy az ágakra futtatott borsónál felét visszavágtam 1-2 friss hajtásig, a másik felét viszont teljesen meghagytam. Ugyanúgy jártam, mint a szabadon termesztett növényekkel, visszaszáradtak. Vagyis fel lehett teljesen nyűni, és gondolkodhatunk, mit ültetek, palántázok, vetek a helyére.

Több szabály van ilyenkor, amit jó, ha betartunk. Először is, nem szabad azonos családba tartozó növényt vetni a helyére, mert fel vannak azok a bogarak, fertőzések szaporodva azon a részen, amelyek a borsó családjába tartozó növényeket károsíthatja. A borsó családjába tartozó növények a hüvelyes növények: bab, lencse, földimogyoró. Ezek kilőve, bár talán csak a bab jöhetett volna számításba, mert a többit nem szoktam termeszteni.

Másik fontos szabály, amit érdemes megtartani a talaj előkészítéssel kapcsolatos. Sokan abba a hibába kerülnek, hogy mivel le lett takarítva a kert, meg lett taposva, gazos,... , ezért fel kell ásni, jól be kell trágyázni, hogy pótoljuk az elhasznált tápanyagokat. Nem szabad ásni, mert fellazítjuk a talajt, egyrészt a magok könyebben beesnek a puha földben a hantok között, másrészt a nyári melegekben sokkal könnyebben kiszárad a talaj, a benne lévő nedvesség elpárpolog. Ezért olyan tápanyag pótlási módszert válasszunk, amely könnyen felszívódik és nem ígényel mély talaj forgatást. Maximum egy ki kpálással bejutatható a földbe, vagy magától felszívódik. Erre lehet egy jó ötlet a csalánból készített természetes trágya, amit szintén meg szeretnék próbálni csinálni idén.

Amúgy a borsó betakarítás után a szár felnyűvésével fontos nővényhez jutunk. Én a nyulaimmal szoktam feletetni, akár csak a borsó hüvelyét. Nagyon szeretik, bár azért sokat nem szabad nekik adni belőle, csak mértékkel. A maradékot pedig el lehet tenni télire szalmának. De ha nincs állat, amelyikkel feletessük, akkor megszárítás után fűnyíróval össze lehet mulcsozni, majd visszahelyezhetjük a növények alá, pl. paradicsom tövekhez, hogy a talaj nedvességét megtarsuk, valamint agazosodást csökkentsük. De ha erre se szeretnénk felhasználni, akkor nyugodtan félretehetjük komposztba, majd télen a talaj előkészítésekor a földbe juttathatjuk, hogy a tápanyagot növeljük, valamint a talaj szerkezeté lazítsuk.

És akkor ha már előkészültünk, akkor mit vethetünk, palántázhatunk a borsó helyére? Nagyon sok olyan növény van, amelyet érdemes még a talajba juttatni. Pl. hagyma magokat, és akkor megkezdhetjük a dughagyma termesztést. Retek magokat, saláta magokat, cékla magot, uborka magot, patiszon magokat, cukkini magokat. Vagyis igazából szinte bármit, ami nem, vagy elég gyengén kelt ki első vetéskor. Vannak olyan rövid tenyészidejű sárgarépák is, amiket szintén még ilyenkor el lehet vetni. Sütőtökkel se vagyunk elkésve.

Ha nagyon nincs mit vetni, akkor elővehetjük a tavalyról megmaradt és felcsírázodott krumplit és elvethetjük. Így nagyon friss új burgonyához juthatunk ősszel. Ha maradtak még palánták, akkor azokat is el lehet oda palántázni: káposztákat, karalábékat. Csemege kukorica is még őszre megterem. Lehet fűszernövényeket, pl. kaprot. Vannak ügyesebbek, akik a már felkötözött paradicsom hajtásait letörik, meggyökereztetik és azt is el tudják palántázni.

Szóval sok mindent lehet még ezzel a kis földdel kezdeni. Szerintem én palántékat fogok ültetni. Még nem ültettem szét a fehér- és vörös káposztámat. Van a bab között a tavaly oda ültetett koktél paradicsom palántából is, amiből párat biztos ki fogok ültetni még, ha már kikelt. Karalábé palántáim is vannak, amit szintén szét szeretnék ültetni. De a sütőtöknek is kell még helyet találni, mert annak is gyorsan földbe kellene kerülnie.

Viszont még egy dologra nem hívtam fel a figyelmet. Ha bármit is a földbe teszünk másodvetéskor, akkor előtte és utána jól locsoljuk meg a talajt, hogy elég nedves legyen, mert csak akkor fog a mag, palánta kihajtani, megeredni könnyen. Akár 1-2 hetet is tudunk ezzel nyerni, ha minél előbb kikelnek a magok. Amennyiben nem áll módunkban locsolni, akkor pedig érdemes egy nagyobb eső után, vagy közvetlen előtte veteményezni.

kancsobor.jpgMint már említettem idén bár nem akartam, de egy pár liter meggybort mégis fogok készíteni. Bár van egy jó receptem, de azért kész vagyok tanulni, új recepteket kipróbálni. Egyik nap is éppen az interneten kerestem képeket, amikor eljutottam egy oldalhoz, ahol kicsit tudományosabban leírták, hogy ők hogyan szokták elkészíteni a meggybort. Arra gondoltam, hogy idén az ő receptjüket fogom majd kipróbálni. A http://www.eztfaldfel.hu/ oldalon találtam rájuk:

"Meggybor készítése házilag – házi meggybor recept

Anyósomék hoztak nekünk egy jó adag (16 kg) meggyet még a múlt hónapban, amelynek kisebbik részéből istenien finom házi meggyszörp készült, a nagyobbik feléből pedig a jelen poszt alanyát képező házi meggybor. Aki rendszeres olvasója a blognak, az már bizonyára találkozott nem egy házi borunkkal, hiszen ha nem is túl sűrűn, de azért rendszeresen kísérletezgetünk ezzel is. Olyannyira, hogy hasonló borunk már volt, csak éppen vadgyümölcsből készült (Vadcseresznye-sajmeggy házi bor – csemegebor).

Most szintén egy csemegebor volt a cél, mert sem én, sem a feleségem nem szeretjük a száraz, savanyú borokat, főképp nem, ha gyümölcsborról van szó. Ezért a mostani házi meggyborunk is egy édes bor lett. Na nem sziruposan, szájösszeragadósan édes, de mindenképpen közelebb áll az édeshez, mint a félédeshez. Ugyanakkor annyira finom lett, hogy hiába több, mint tíz liter lett, nem fog sokáig tartani...

Hozzávalók a házi meggyborhoz:
- 10 kg meggy
- 3+2 liter víz
- 2+1 kg kristálycukor
- 1 csomag élesztő
- 5 mokkáskanál citromsav
- 3 gramm borkén

Házi meggybor elkészítése:
Az egész azzal kezdődik, hogy felmászunk a fára, és szedünk magunknak meggyet... :-) Na de viccet félre! A meggyet alaposan mossuk meg, majd egy akkor vödörbe tegyük, amit maximum félig tölt meg. Nem kell kimagvalni, azt megoldjuk mindjárt. Most jön az, hogy a gyümölcsöt törni kell. Ha nem szeretnénk, hogy fröcsköljön, akkor jobban tesszük, ha már most öntünk rá legalább három liter vizet a fent említett mennyiségből. Ezután mindkét kezünkkel nyúljunk a vödörbe, és a markunkkal kezdjük el szétnyomkodni a meggyeket. Ez eltart egy darabig, de nekem semmilyen eszközöm nem volt a kezemen kívül, amivel ezt hatékonyabban tudtam volna csinálni. Akinek van, az teheti ahogy akarja, a lényeg, hogy a magok ne törjenek össze. A gyümölcsök zúzását addig kell végezni, mígnem nagyjából minden szemet sikerült jól szétroncsolni.

Ha ez megvan, akkor lassan kevergetve a magok többsége feljön a tetejére, amit egy szűrőkanállal le is szedhetünk. Nem kell minden magot már most kiszedni, elég ha a nagy részétől sikerül megszabadulni. Ez után keverjük el a lében a citromsavat. Ennek a lényege a gyümölcs gyönyörű színének megőrzése, mert ennek híján hajlamos a barnulásra, és akkor veszít esztétikai értékéből, ráadásul az oxidáció során kicsit az íze is megváltozik. Na de visszatérve a lényeghez: amint jól elkevertük benne a citromsavat, takarjuk le egy konyharuhával a vödröt, és tegyük 20-25 fokos helyiségbe két-három napra előerjedni. Naponta legalább kétszer alaposan keverjük át, nehogy a tetején megfogja a penész.

A harmadik napon (ekkorra már kellemes alkoholos cefre szaga van, és a gyümölcshúsból szinte kiázott minden lé) le kell szűrni. Én erre a célra egy gyümölcsmosó szűrőtálat használtam. Ezen a gyümölcshéj nagy része és az összes mag fennakad, a lé viszont zavartalanul átfolyik. A szűrést követően (nekünk 9 liter levünk lett) keverjünk el benne két kilogramm cukrot teljes oldódásig, adjuk hozzá a megadott mennyiségből még hátra lévő két liter vizet (nekünk így lett 11 liter mustunk), majd mehet az erjesztő edénybe, ami esetemben egy 15 literes üvegballon, amit a nem régen kaptam az egyik kedves kollégámtól. Ha ez erjesztő edényben van, akkor jön az élesztő hozzáadása, ami lehet borászati fajélesztő, vagy sütőélesztő is akár. Én ez utóbbit szoktam használni, bár az "igazi" borászok szerint ez pancsolás. Az elmúlt évek során sok kedves ismerősöm kóstolta már a házi gyümölcsboraimat, de még egyik sem panaszkodott, sőt! Úgy itták, mintha utoljára innának az életben. Szóval, szerény véleményem szerint megfelel a sütőélesztő is.

Miután ezt hozzáadtuk, le kell zárni az üveget olyan módon, hogy a keletkező széndioxid távozni tudjon, de levegő ne juthasson az erjesztő edénybe. Erre a célra találták fel a borászati kotyogót, amelyet megvehetünk gazdaboltban, vagy borászati kellékeket forgalmazó üzletekben, de nem muszáj ebbe pénzt ölni. Elegendő az is, ha üveg szájába dugót dugunk, a dugón fúrunk egy legalább 1.5-2 cm átmérőjű lyukat, és ebbe beledugunk egy ugyanilyen keresztmetszetű PVC csövet, amelynek másik végét egy edény vízbe dugunk. Nekem nem volt dugóm az üveghez, én egy lufival oldottam meg ezt. De aki szélesebb szájú üveget használ, akár az alábbi cikkben leírt módon gumikesztyűvel is pótolhatja a borászati kotyogót. Ennek az egésznek a működése a következő: az alkoholos erjedés folyamán az élesztőgombák a cukrot bontják le alkoholra, és széndioxidra. A széndioxid először kiszorítja majd az üvegben lévő levegőt, majd szépen lassan elkezd maga a széndioxid is távozni. Ez bugyogó hangot ad a vízbe lógó csőből előtörve. A víz kiengedi a nyomás miatt a széndioxidot, de elzárja a levegő útját. Ha ezt nem tennénk, és az erjedés közben a készülő bor felszínét tartósan levegő érné, akkor a levegőben mindenhol ott lévő ecetbaktériumok elkezdenék a termelődő alkoholt lebontani vízzé és ecetsavvá, így a végén nem meggyborunk, hanem meggyecetünk lenne. Ezt meg nem szeretnénk...

Szóval, ebben az állapotban hagyjuk érintetlenül erjedni nagyjából 20-25 fokos helyiségben (ha borászati fajélesztőt használunk sütőélesztő helyett, akkor érdemes odafigyelni, hogy milyen élesztőt veszünk. Van ugyanis alsó- és felső erjesztésű is, és mindkettőnek már hőmérséklet tartomány az ideális). Naponta nézzünk rá a borra, és amikor már nem látunk buborékokat távozni a PVC csőből, akkor lezajlott a zajos, vagy másként mondva a főerjedés. Itt ennél a pontnál el kell döntenünk, hogy milyen bort szeretnénk (száraz, félszáraz, félédes, édes), mert attól függ a folytatás.

A fennmaradó 1 kg cukorból attól függően, mennyire akarjuk édesíteni a végeredményt adagoljunk a borhoz. Ha mindet hozzáadjuk, akkor egy kellemes, de nem túl szirupos édes desszertbort kapunk. Mi ezt szeretjük, így mi mindet hozzáadtuk. Azt a következőképpen végezzük. Lopóval, vagy gumicsővel szívjunk le a borból két liternyit, majd a kívánt mennyiségű cukrot keverjük el benne oldódásig. Öntsük vissza az erjesztő edénybe, majd zárjuk vissza a kotyogóval, és hagyjuk így erjedni még egy napot. Ez azért jó, mert újra beindul a zajos erjedés, és az újra aktiválódó élesztőgombák és nagy mennyiségű széndioxid kiöl minden károsat a borból, ami esetleg bekerülhetett a cukorral. Egy nap erjedés után szedjük le a kotyogót, majd jöhet a kénezés.

Aki száraz bort akar, az az előző bekezdést átlépve innen folytassa. A borból vegyünk le lopóval vagy gumicsővel nagyjából egy liternyit, majd abban keverjük el a megadott mennyiségű borként. Ezt öntsük vissza a borba, majd hagyjuk nyitva az erjesztő edényt, csak egy textillel takarjuk le, és hagyjuk így néhány napig, míg elkezd leülepedni a nagyja. Ezt szemmel jól fogjuk látni az edény alján. Ezt követően gumicsővel fejtsük le egy másik edénybe (ez az első lefejtés) úgy, hogy az alján lévő üledéket ne keverjük fel. Ha megvan, akkor ebben az edényben hagyjuk ülepedni nagyjából 10-15 napig.

Amikor szép tiszta, jöhet a következő lefejtés, és egyben a palackozás. Nekünk a végeredmény 1 db 5 literes demizson, és 6 db 0.75 literes (a 6. nincs a fotón, mert azt a fáradtságos munka jutalmaként megittuk) palack lett tele, de mi a boros üvegekbe simán beletöltöttünk 0.8 litert. Nagyon finom bor lett, csak vigyázni kell vele, mert itatja magát, és az ember nem érzi az erejét. Egyszer csak azt veszi észre, hogy a lába már nem engedelmeskedik... :-)"

Ahogy látni, eléggé jól leírták a meggybor készítés menetét. Nekem a házi kotyogó készítése tetszett a legjobban. Lehet, hogy alkalmazni fogom, ha nem is lufiból készítem, de valamit kitalálok majd.

meggy.jpgMinden évben az elsők között van a korai meggy szüret a gyümölcsfák közül. Idén nagyon szépen teremtek a fák. Viszont az idei esős idő nem kedvezett a szedésnek. Nagyon gyorsan berohadt a fán, így iparkodni kellett, ha szerettünk volna valamit kezdeni velük. Bár sok minden a korai meggyel nem lehet, de azért szoktunk vele mit kezdeni. Hogy miért nem jó, vagy legalábbis nem tökéletes? Mert még nem kapott annyi napot, mint a később érő fajták. Azok a sok naptól sokkal cukrosabbak, édesebbek. Több mindent lehet vele kezdeni.

Viszont nem szabad a korai gyümölcsöket kárba veszni, ezért a gyerekek és a párom hétköznapokon szépen megszedték a két fát. Lett belőle annyi, hogy a szomszéd is kapott egy adaggal, amit el tudott tenni, vagy süthetet belőle valami sütit.

Mi sütöttünk egy nagy tepsi meggyespitét, amit leginkább nekem sütöttek. Ezt sikeressen meg is ettem két nap alatt. Valamint készült meggyszósz, ami a család másik meggyes kedvence. Lett kimagozva és zacskóba téve a fagyasztóba rakva is, hogy akár a tél közepén is finom meggyes ételt ehessünk.

A megmaradt 2,5 vödörnyi meggyet egy 30 literes edénybe tettem majd festékkeverővel alaposan összetörtem.  Valahogy így nézett ki:

meggy_osszetorve.JPG

Mivel sok lett az edényben, ezért egy pár liternyit áttettem vödörbe. Viszont keveset, mert reggelre megindult a forrás és a 30 literes edényből kiszaladt egy kevés hab. Nagy dilemma előtt voltam. Mit tegyek vele? Legyen meggybor, vagy menjen a papához pálinka alapnak? Végül utóbbi mellett döntöttem, mert kevés az időm mostanság. Viszont lehet, hogy a hónalj meggyből már pár liter bort is készítek, mert bár a tavalyi meggyborból van, de az nem sikerült, és valószínűleg pálinka lesz belőle.

Viszont, itt a meggy hasznosításának átgondolása közben, arra gondoltam, esetleg idén megint aszalnék egy kis meggyet, ha legközelebb kemencézünk. Eddig egyszer csináltam, és bár sikerült a mutatvány, azért nem lehettem teljesen elégedett, mivel a meggy behelyezése közben egy kis hamu szállt a meggyre, így a megaszalódott meggy az ember foga alatt kicsit sercegett. De majd idén jobban figyelünk erre.

süti beállítások módosítása