vegyeskultura.jpgMár talán pár bejegyzésben említettem, hogy vannak olyan növények, amelyeket ha egymás mellé ültetünk, akkor egyes bogaraktól, baktériumoktól megvédik egymást. Írtam például a levendula és rózsa egymás mellé ültetéséről. Vagy például a körömvirág hatása.

Most kicsit más oldalról közelíteném meg a témát. Mert nem csak azért érdemes a vegyeskultúrákat kialakítani, mert védelmezik egymást, hanem mert serkentik egymást. Nem szabad például elfelejteni, hogy vannak a gyümölcsfáknál is olyan fák, amelyek egymás virágjait porozzák, így jobb és bőségesebb termést kapunk. Utóbbiról majd legközelebb írok.

Visszatérve a vegyes kultúrájú zöldségesre, tehát utána olvasgattam, kerestem az interneten. Tényleg nagyon sok előnye van az ilyen termesztésnek. És mivel itt az ideje, ezért lássuk, hogy nálam okosabbak mit tudnak a témával kapcsolatosan mondani.

Az első találatom a http://ingyenbiokert.qwqw.hu oldalon egészen bőven ír az ilyen termesztési formáról. Első írása inkább tudnivalókról ír:

"Tudnivalók a vegyeskultúráról és a vetésforgóról

A vegyeskultúra a biokertészkedés egyik legfontosabb eszköze. A kultúrnövények azon tulajdonságát használja ki, hogy egyes fajok jó szomszédságban állnak másokkal, és segítik egymás fejlődését. Ez a kedvező hatás a jó szomszédságban élő növények védelmére is kiterjed, mivel az egymás mellett fejlődők elriasztják a másik kártevőjét. Ezt a kölcsönhatást remekül ki lehet használni a biokertekben, ahol a hangsúly mindig a természetes védekezésen van.

A kultúrnövények között vannak magas tápanyagigényűek (paradicsom, uborka), közepes (sárgarépa és saláta) és kis (borsó, bab, spenót, zöldfűszerek) tápanyagfogyasztók. Ezeket igényük szerint egymás mellé telepítve, majd ágyásukat évente felcserélve máris a vetésforgót alkalmazzuk, és ezzel gondoskodunk arról, hogy a talaj ne merüljön ki, és egy kis tápanyag utánpótlással hosszú ideig megőrizze termőképességét.

A vegyeskultúra és a vetésforgó alkalmazása az első számú segítség a biokertész számára, hiszen segítenek, hogy a kert egészségesen fejlődjön kevés munkával is. Évszázados megfigyelésnek köszönhetjük ezt a tudást, becsüljük meg, használjuk újra a veteményesben, és zöldelő és egészséges kert lesz a jutalmunk!

Nagy tápanyagigényű növények
paradicsom, burgonya, uborka, cukkini, tök, zeller és mindegyik káposztaféle
Közepes tápanyagigényű növények
valamennyi saláta- és hagymaféle, sárgarépa, fehérrépa, retek, hónapos retek
Kis tápanyagigényű növények
borsó, bab, a gyógy- és fűszernövények, sőt a megfigyelés szerint kifejezetten erősíti az illóolaj termelésüket, ha nem trágyázott talajban növekednek, és a veteményes jellemző virágai, mint a körömvirág, büdöske, sarkantyúka és kamilla

Szomszédhatások

Szerencsére sokkal több kedvező szomszédhatás figyelhető meg, mint nem, ezért elsősorban ezeket sorolom fel, hiszen ezek párosításának elkerülésével nagy lépést tehetünk a siker felé. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a helyi adottságok mindig befolyásolhatják növényeink viszonyát, ezt bizony magunknak kell megfigyelnünk, és ha valamelyik ajánlott párosítás mégsem válik be a mi kertünkben, egyszerűen változtassunk rajta.

Kedvezőtlen hatású szomszédnövények
Zöldségfaj -
Kedvezőtlen szomszédai
paradicsom  - borsó, uborka, burgonya, cékla, édeskömény, kukorica
bab              - borsó, sárgarépa, hagymafélék, fokhagyma
borsó           - bab, burgonya, hagymafélék, fokhagyma, paradicsom
uborka         - retek, paradicsom
burgonya     - borsó, uborka, tök, zeller, paradicsom
fejes saláta  - petrezselyem, zeller
cukkini          - paradicsom
cékla            - burgonya, póréhagyma, paradicsom, kukorica
zeller            - saláta, burgonya, kukorica
póréhagyma - bab, borsó, cékla
hagymafélék - bab, borsó, karalábé, retek, spárga, káposztafélék
káposzta      - hagymafélék, fokhagyma, mustár, szamóca"

Szóval ezeket a zöldségeket nem kellene egymás mellé vetni, ültetni. Most az oldalról van egy olyan bejegyzés, amely a jó szomszédságú növényekről ír:

"Vegyeskultúra - ültetési terv

Az előző oldalon olvashatsz a biokertészkedés két alapvető fogalmáról, a vegyeskultúráról és a vetésforgóról, amik nagy segítségünkre vannak abban, hogy a kertünk egészséges legyen és csodásan fejlődjön. Nézzük hát mindezt a gyakorlatban! A leginkább áttekinthető, jól bevált forma a négyszögletű, sorokban tervezett kert, hiszen ez segít betartani a vetésforgót és a megfelelő tő- és sortávolságot.

Először is rendszerezzük a termelni kívánt zöldségeket tápanyagigényük szerint nagy, közepes és kis igényű csoportokra. Ezután válasszunk ki minden csoportból egy fő zöldségfajtát, ami helyigényes és hosszabb ideig tart a beérése.
Például ilyen főkultúra lehet:
- a tápanyaigényesek közül a paradicsom, az uborka, a
káposzta
-
közepesen igényesek közül a sárgarépa, a póré vagy a fejessaláta
-
igénytelenek közül a borsó és a bab
Jó ötlet a kis területű veteményesnél, ha egy soron belül két, azonos tápanyagigényű főkultúrát váltogatunk, ez biztosítja, hogy az adott területen minél változatosabb saját "biopiacunk" legyen.
Például egy paradicsom sor mellé váltakozva ültessünk burgonyát és zellert, vagy a közepesen igényesek helyére egy sor sárgarépa mellé kerüljön egy fejessaláta és póréhagyma vegyes sor. 
Jó ötlet, ha a közepesen tápanyagigényes sorok mellé kis igényű babot és borsót vetünk, mert ezek nitrogént gyűjtenek a talajban és tápanyaggal látják el szomszédaikat.

A továbbiakban a három csoport kiválasztott fő zöldségfajtájához keressük meg a rá legjobb hatású szomszédot a tervezéskor.

Párosítás, avagy jó szomszédságok
Nézzük hát, melyek a fő veteménynek ajánlott zöldségek legjobb szomszédai

paradicsom sárgarépa, póréhagyma, tépő- és fejessaláta, csemegekukorica
uborka cékla, káposzta, brokkoli, hagyma, napraforgó

káposzta

uborka, sárgarépa, cékla, zeller, paradicsom
sárgarépa borsó, póré, hagyma, retek, saláta, paradicsom

póré

tépő- és fejessaláta, cékla, cukkini
fejessaláta bab, borsó, karalábé, brokkoli, sárgarépa, retek, kukorica, hagyma
borsó sárgarépa, retek, saláta, zeller, napraforgó
bab uborka, karalábé, káposzta, brokkoli, cékla, zeller,paradicsom

Jó ötlet, ha a lassan növő közepes és kis tápanyagigényes fajták között az átmenetileg üresen maradt területeket gyorsan érő hónaposretekkel vagy spenóttal vetjük be. Ha ezeket a szempontokat szem előtt tartva tervezzük meg kertünket, egészen biztosan sikerrel járunk, és nagy örömünk lesz látva, hogy növényeink egymást segítve fejlődnek."

És végül ugyanerről az oldalról van egy bejegyzés, amelyen a fentieket figyelembe véve mutat nekünk egy optimális megoldást.

"A következőkben Gertrud Franck kertész egyszerűen nagyszerű ötletét mutatom be, amit ő maga fejlesztett és próbált ki, több évtizeden keresztül tökéletesítve. Én fantasztikusnak tartom.

Szenzációs vegyeskultúrás ültetési terv

Ebben a veteményesben nincsenek klasszikus ágyások, és közöttük utak, hanem az egész kertet soronkét hasznosítjuk, amiben a spenótnak speciális szerepe van. Először is az egész egységnyi területen egymástól 50 cm-es távolságban spenótot vetünk négy sorban. Ezek a sorok jelölik ki az ültetési terv további részét. Később, a spenót betakarítása után a megüresedett sorok válnak majd utakká, de addig is a vetett spenót egyfajta nagyon jó hatású talajtakaróként funkcionál és kedvező kölcsönhatásban van minden más zöldséggel, segíti fejlődésüket. A többi zöldséget úgy kell kipalántázni, vagy vetni, hogy mire gondozni kell őket, a spenótot be is takarítsuk.

A zöldségfajtákat három, az A, B és C csoport szerint válogatjuk.

A csoport
az egész vegetációs időszak alatt a helyükön maradnak, és erős növekedésüek,
a tervben a középső sorba kerülnek
A csoport zöldségei
paradicsom, karós bab, uborka, burgonya, cukkini, téli káposztafélék


B csoport
a vegetációs időszak első vagy második felét veszik igénybe, sorukban évente legalább kétszer betakaríthatunk,
a tervben  a két szélső sorba kerülnek
B csoport zöldségei
póréhagyma, vöröshagyma, karfiol, zeller, bokorbab, korai káposzta, cékla, borsó

C csoport
a vegetáció elég rövid, a sorokat évente háromszor is újravethetjük.
a tervben az A és B sorok közé kerülnek
C csoport zöldségei
sárgarépa, salátafélék, endívia, karalábé, édeskömény

 

B spenót C spenót A spenót C spenót B
B spenót C spenót A spenót C spenót B
B spenót C spenót A spenót C spenót B
B spenót C spenót A spenót C spenót B
B spenót C spenót A spenót C spenót B
B spenót C spenót A spenót C spenót B
B spenót C spenót A spenót C spenót B
B spenót C spenót A spenót C spenót B
B spenót C spenót A spenót C spenót B
B spenót C spenót A spenót C spenót B
B spenót C spenót A spenót C spenót B

 "

Hát ez a vetéskultúra biztos jó, legalább is az adott emberkének, aki a fentebb összeállított zöldségeket szeretne termeszteni. Sajnos, nem sajnos, mi magyarok inkább más növényeket helyezünk előtérbe. Lehet azért kicsit gondolkodni a fentebb leírt egymásra hatások alapján milyen vegyeskultúrákat tudnánk kialakítani. De amit mindig szem előtt kell tartani, hogy a vetésforgóra figyeljünk. Ugyanarra a helyre három év alatt csak egyszer vessük, ültessük ugyanazt a növényt.

Ezt a sorrendet visszafelé ismételve bővíthetjük a tervet, ha elég helyünk van a veteményesünkben, azaz a szélső B sor után C, A, C, B és így továb, természetesen a fő sorok között spenóttal.
És hogy mit csináljunk ennyi spenóttal? Süssünk spenótos, kecskesajtos quiche-t vagy spenótos tortillát!

Az a zseniális ebben az ültetési tervben, hogy egyszerre van tekintettel a fajták beérési idejére, az egyes zöldségek magasságára és helyigényére, és nem utolsó sorban a kedvező szomszéd hatásokra, miközben kombinálja a vegyeskultúrát és a vetésforgót is.

Nem kell mást tennünk, mint kiválasztani a három csoportból a kedvenceinket, amiket termelni szeretnénk a kertünkben és behelyettesíteni a tervbe.

Köszönjük meg Gertrud Francknak!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.