rebarbara.jpgNyár erősen előrébb jött. Itt vagyunk május végén, június elején, és már akkora forróság van, mintha július vége lenne. Ennek megfelelően a kertben szinte folyamatosan megy a locsoló. Ha megy a locsoló, akkor a gaz is nő folyamatosan. Ha nő a gaz, akkor kellene gazolni is rendszeresen. Na ez a dolog nem megy mostanság. Túl elfoglalt vagyok ahhoz. Hétvégén is a meggyfáról szedtem a meggy pálinkát.

Ennek ellenére a kertben a kezdeti rossz kelésektől eltekintve, elég jól fejlődnek a növények. Annyira, hogy már palántázni kellene pár olyan növényt, amelyet szabad földbe vetettem. Ilyen a rebarbara is, amelyet egyszer az egyik sor égébe vetettem, hogy majd lesz belőle palánta, míg másik két helyre is elszórtam pár magot, hogy majd ott jó helyen lesz, ha kikel. Nos, a palántás résznél pár mag kikelt, méghozzá annyira, hogy a hétvégi gazolásom alkalmával kikerült a gazok takarásából. Szép fejlett palánták is vannak közöttük. Ezért szükséges lenne a megfelelő helyet megtalálni nekik.

Rá is kerestem a rebarbara palántázására az interneten, hogy mit kell róla tudni, mikor kell átültetni, esetleg majd csak következő tavasszal, esetleg van valami tanács, amire figyelni kell. Találtam egy nagyon jó és hasznos leírást a http://kertvarazsmagazin.hu oldalon erről és még egy kicsit többről is:

"Rebarbara termesztése kiskertben!

A rebarbara (Rheum rhabarbarum) nem csak egy hatalmasra megnövő kerti dísznövény, de egy nagyon finom konyhai csemege is.

A rebarbara a libatop félék családjába tartozó évelő növény, amely ehető is. Tőlevelei nagyok, levelei ép szélűek és hullámosak. A levélnyelek 30-40 cm hosszúak, de egyes fajták még ennél nagyobbra is nőhetnek, magassága elérheti az egy –másfél métert is. Virága bogas fürt, a virágok színe sárgásfehér, amelyekből nyár végén kifejlődnek a magok. A magok a vetéstől számítva 10-14 nap alatt kicsíráznak és akár 2 évig is megtartják csírázó képességüket.

Őshazája Szibériától egészen Palesztináig húzódik, de ma már egész Európában közismert és kedvelt növény lett főleg Amerikában és Angliában használják fel előszeretettel az ételeknél.

Számtalan fajta van, ebből az egyik a zöldség rebarbara, amelyet gyógynövényként is felhasználnak. Ezt a növényt zöldségként először Angliában kezdték el termeszteni, a XVIII. század közepén. Hazánkban régen vidéken sok kertben volt megtalálható a rebarbara ma pedig ismét egyre többen fedezik fel a növény csodás aromáját és íz világát.

Étkezési célokra a növény föld feletti része alkalmas, a levélnyélből kiváló kompot, sütemény vagy főzelék készíthető. A rebarbarában számtalan hasznos vitamin és ásványi anyag található többe között magas a foszfor, a vas, és a magnézium tartalma is.

Mivel hidegtűrő növény, már korán kiültethetjük a kertbe a palántákat, de nyáron jól viseli a meleget is.

A virágzáshoz és magképzéshez szükséges a sok fény ám, ha mint zöldségnövényt termesztjük a közepes fénynél is szépen fejlődik a kert félárnyékos részében. A hatalmas levelek nagyon sok vizet párologtatnak, így nyáron fontos az állandó és rendszeres öntözés, de a pangó vízre érzékeny. Ültetés előtt érdemes a talajt jó alaposan megtrágyázni, mert a fejlődéshez szüksége van foszforral s sok nitrogénre.

A magokat már február végén, március elején vethetjük védett helyen pohárba vagy cserépbe majd a kifejlett palántákat április végén, május elején ültessük ki a szabadba.

Az így elültetett palánták legtöbbször csak a harmadik évben érik el azt az íz hatást, amit a konyhában is élvezhetünk. Ültetésnél a palánták között hagyjunk legalább 1-1,5 méteres sor és tőtávolságot, hiszen hatalmas mérete miatt elnyomnák egymást a növények.

Nyáron rendszeres gyomláljuk és kapáljuk a talajt a növény körül, sőt ha kitörjük a virágszárakat még finomabb és ízletesebb levélnyelet szedhetünk a növényről. Az első évben érdemes hagyni, megerősödni a tövet, így csak a második vagy a harmadik évtől szedhetjük a leveleket. A levélnyelet nem késsel, hanem kézzel érdemes kitörni egészen a tő legalján.

Egy szedéskor három-négy levélnyélnél többet ne szedjünk egyszerre, mert akkor nagyon meggyengítjük a tövet. Mindig az alsó leveleket szedjük, szedésre a legjobb a hajnali vagy kora reggeli órák. Hetente maximum kétszer szedjünk levelet, a 20 cm körüli levélnyél a legízletesebb."

Na, akkor amit le kell vonnom ebből az írásból. Oda, ahova szerettem volna ültetni, nem lesz megfelelő, mivel annak szélessége összesen 20cm, vagyis szépen ki fog lógni. Nem szükséges neki a teljes napos hely, vagyis félárnyékos, árnyékos helyre is mehet, tehát esetleg valamelyik gyümölcsfa alatt is jól fogja érezni magát. Lehet, hogy akkor az egyik almafa alá beültetem, vagy talán két almafa alatt is jó helye lenne, és elég nagy.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.