fekete_retek.jpgMinden nyár közepén eltervezem, hogy idén télre fogok retket vetni. Ha összejön, akkor boldog vagyok és egy kis friss zöldség elő kerül a kertbe, ha olyat eszem. És bár nem szokott úgy sikerülni, mint a bolti, de mégis a saját, mégis tudom, hogy milyen közegben termett.

Idén szintén megtettem az elhatározást, hogy bár nem igen volt időm, kedvem a kertben ténykedni, azért mégis jó lenne egy kis téli retek. A magokat ismét megvettem, ahogyan minden évben szoktam, Csak vannak évek, amikor az egész évet a zacskóban tölti. De majd most nem, gondoltam...

Az ideje a téli retek vetésének augusztus első felében, de inkább a legelején van. Természetesen az időjárás a legnagyobb mérvadója, hogy mikor lehet még vetni. Én augusztus elején szerettem volna. A mondatból is kitűnik, nem úgy sikerült, ahogy akartam. Sajnos, ahhoz, hogy el tudja az ember vetni a magokat, ahhoz előtte a földet, amibe bele szeretné vetni a magokat, elő kell készíteni. Itt a felrobizására gondolok. Legalább is ez a minimum. Erre azért van szükség, mert amúgy a nyári melegben nagyon kemény lesz a föld, és abba sort húzni nem egy egyszerű mutatvány. A másik az, hogy mivel a retek gumós, ezért a föld alatti része az értékes. Ahhoz, hogy a földben jó nagyra nőjön a zöldség, ahhoz elég puhának kell lennie a földnek, mert különben a gyökérzet nem tud megfelelően a föld belseje felé nőni.

Nos, a nagy melegnek hála, nem sikerült idejében felrotálni a kert azon részét, amit kinéztem a reteknek. Aztán jött a nyaralás augusztus közepén, így 20 után sikerült (ha jól emlékszem) úgy elvetni a magokat, hogy felrotáltam késő délután a földet, majd félhomályban elszórtam a magokat. Másnap büszkén ellenőriztem és néztem, hogy sikerrel jártam. Háromféle retket vetettem. Vetettem piros, hónapos retket, hogy szeptember közepére esetleg lesz belőle valami. Valamint vetettem a szokásos fehér csepp formájú retket a hagyományos fekete retekkel. Mindegyikből 1-1 sort.

Természetesen, mivel a nyár is elég csapadék mentes volt, így augusztus második fele is, amely amúgy nem szokott, most viszont egy csepp eső nem esett. Ennek köszönhetően egy hét után olyan keményre száradt a föld, hogy magok nem akartak kikelni. Muszáj voltam locsolni a három soromat, ha szerettem volna belőle valamit.

Azért az eredmény meg lett. Lassan kikeltek először a piros retek magjai, amelyek, ha nem is egy hónap múlva, de szeptember végére ehető volt. Pár hétig rá is jártunk apóssal. Aztán október végére a fehér retek is már kóstolható lett. Annyira, hogy most december közepe felé, már a nagyját felettük. Bár a fagyok nem tettek neki jót, és kicsit megváltozott az íze, de após nem panaszkodik. Nekem meg így is finom. Vannak olyan retkek, amelyek hatalmasak lettek, de egyesek csak megnyúlottak.

A másik kis esztétikai hibája a reteknek, de csak párnál, hogy valami, mintha megrágta volna. Olyan nyomok vannak a retek oldalán, mintha giliszta mászott mellette volna, és az kisebb bemélyedéseket okozott volna. Kivágva nem látni.

A fekete retket eddig nem igen ettük. Végül is az a legtélállóbb. Azt hagyjuk a végére. Viszont már azt is megkóstoltuk és ehető. Az eredmények tükrében, jövőre is veszek pár zacskó téli retket.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.