zoldseges_kert.jpgElőző bejegyzésemben a gyümölcsfákkal történt tavaszi megmunkálásokat, terveket írtam le. Most ugyanezt teszem a bokros gyümölcsökkel kapcsolatban, mert nagyon sok változás történt már eddig is a kertben, de még hátra van pár feladat.

Kanyarodjunk vissza a tavalyi évhez. Tavaly apósom nyáron mondta, idén szeretne málnát telepíteni. Ez azt jelentette, meg kell hagynom a málna csihatagokat. Ez persze egyenesen hozta a málnások körüli káoszt, mivel ott nem kapáltam, ástam, rotáltam, hogy gyökérről minél több új hajtás tudjon kinőni.

Másik ok, amiért vissza kell kanyarodni tavalyhoz, hogy tavaly, szinte az összes málna a nagy melegben virágzáskor kiszáradt, nem igen ettünk málnát. El is vette az ember kedvét a málnák rendbe tétele is. Így a folyton termő málnám nagyon eltarackosodott. Ez pedig hozta azt, hogy a kisebb hajtásokat elnyomta, a régieket pedig elfojtotta. Az amúgy már elég jól elszaporodott málna így eléggé megcsappant. Tavaly már pár bokrot átültettem egy "tiszta" területre, de a rendszeres locsolás ellenére eléggé hiányosan maradtak meg. Idénre terveztem, hogy a folyton termő részt felszámolom és új helyet keresek neki.

Szóval, akkor visszatérve idénre. Apósnak "félre tett" töveket kitermeltem és átadtam. Még pár tő maradt, amit majd szeretnék megfelelő helyre átültetni. De mielőtt kiszedem, előtte helyet kell csinálnom. Ez azt jelenti, hogy ki kell szednem az egrest, át kell ültetni. Aztán a helyére tudom tenni.Miután ezt elvégeztem, a málnás mellett jött hajtásokat a kikopaszodott helyekre átültettem. A régi vesszőket kivágtam, és felkötöztem. Már csak a cserszegi fűszeres szőlőmet kellene az iskolából kiszednem, s áttelepíteni a részére kijelölt helyre. Kezdek sajnos, kifutni az időből, mert a szőlőn már jelennek meg a levelek.

Már egy ideje tervezem, hogy a megeredt nagy méretű mogyoró vesszőket kiszedném a tujasorból és kiültetem a gyümölcsfák közé, hogy menjen valamire. Ezt végre megtettem. Két bokor lesz majd belőlük, ha az átültetést megússzák.

A ribizli bokrokkal idén se csinálok semmit, majd jövőre. Ugyancsak nem fog történni semmi az eperrel, mert eléggé nincs időm, hogy odaérjek hozzájuk. Maximum kigazolom kicsit és a növögető meggy fácskákat kiszedem, hogy később ne erősödjön meg jobban. Majd augusztusban megpróbálom rendbe tenni kicsit, lehet, hogy teljesen újra fogom ültetni az egészet fóliával együtt.

zoldseges_kert.jpgMegint eltelt egy pár nap egy hónap. És eddig nem igen tudtam leírni az idei év munkáit, tevékenységeimet. Gondoltam, itt az idő, hogy kicsit összefoglaljam mit is sikerült eddig elérnem abba a kis időben, amiben a kertben tudtam lenni.

Sikerült az összes fát megmetszenem, bár annak már februárban nekiálltam, hogy tudjak végezni. A meggyfákat a kertben és a barack fákat nem metszettem meg, valamint a korai cseresznyét. Ezekre már nem maradt idő, valamint nem kellett. A többit mind sikerrel megrövidítettem. Egyedül a nagy sárgabarack fámmal vagyok gondba metszésileg, mivel tavaly sikeresen megpörköltem a mellette rakott tűzzel. Most nem tudom, nem látni még, hogy mely ágak haltak el biztosan. Idén kihagyom a metszését, és nyáron a száraz ágakat folyamatosan eltávolítom. Így jövőre már bátran tudok metszeni.

A levágott ágak össze lettek nagyjából vágva, de még nem lett elrakva a gyújtósnak szánt ág halom, ami kicsit több lett, mint akartam. A fiamnak akartam egy kis munkát adni, hogy vágja össze a lemetszett ágakat 20-30 cm-es darabokra, mert jó lesz gyújtósnak. Erre apósom, hogy segítsen, összevágta nekem az egyik délelőtt szinte az összest. A gond az, hogy nagyját, a vékonyabbakat rőzseként akartam összekötni, hogy majd a kemencében elégetem. Most ott van majd egy köbméternyi vékony ágacska összevágva, amit nem is tudok majd a kályhában gyújtósnak használni, mert nagyon apró, és ez mellett még össze is kellene rakni valahova.

Nem csak a metszéssel sikerült végezni, hanem apósom lemosó permetezést is végrehajtott rajtuk. A permetezés rejtelmeibe még mindig nem merültem bele, mert nem igen szükséges. Megoldják helyettem.

Fákkal kapcsolatos még, hogy ki lettek szedve a mandulafák, valamint az egyik nyári körte, amelyik nagyon érzékeny a levéltetvekre. Tavaly ültetve lett 2 barack fa, amelyik közül az egyik nem eredt meg, míg a másik már most tele van virággal.

A kitermelt és meg nem eredt fák helyett szeretnék egy téli körtét pálinkának egy másik sárgabarackot beszerezni. Már meg kellett volna tenni, de eddig valahogy nem értem oda. Ez mellett szeretnék 1-2 őszibarackot, lehetőleg magva válót. Ezek azért kellenek, mert egy van csak, de az is eléggé le van pukkanva. Az egyik főágát le kellett vágni, mert elszáradt és eléggé el van torzulva a fa. Pár évet adok neki, és valószínűleg ki kell szednem.

Ami még a fák tekintetében tennem kell. Van egy barack fa, amely a szőlőlugasban kelt ki magról, azt szeretném átültetni a tuják sorába a nagy magú mogyoró helyére. Kíváncsiságból tudni szeretném, hogy milyen barack lenne rajta. Ha rossz, akkor mehet gyújtósnak, ha jó, akkor pálinkának vagy lekvárnak jó lesz.

fahamu.jpgMár pár bejegyzésemben megemlítettem, hogy a vidéki élet egyik mellékterméke a fahamu mikre használható. Úgy gondoltam, hogy mivel tél van még és esetleg többen fával tüzelnek, ezért egy bejegyzést szánok arra, mire is lehet a hamut használni.

Bevallom őszintén, hogy a téma nem tőlem származik, hanem egy fórumon olvastam bele, hogy a hamuval kapcsolatosan milyen tanácsokat adnak az emberek egymásnak. Innen szedtem ki nagyon sok ötletet, annyira, hogy a legutóbbi kályha tisztítás után nem a kerti földre szórtam a hamut, hanem egy zsákba, hogy tavasszal, nyáron fel tudjam használni. Akkor miket találtam:

- Igen magas a kálium és foszfor tartalma, ezért kálium igényes növények (paprika, paradicsom, uborka, szőlő...) talajára hintve és sekélyen bedolgozva tökéletes tápanyag forrás. Paprikánál a bogyóképződés beindulása után többször is jót tesz hasonló alkalmazással, mint az előtte sorolt növények esetén. Gyümölcsfák gyökerei fölé is szokás szórni, hogy plusz káliumhoz és foszforhoz juthassanak azok is. Viszont csak óvatosan a hamuval, mert nagy mennyiség akár ki is égeti a növényeket. Legalább is egyesek szerint.

- Lugos víz előállítására is nagyon jó. Egy módszer a előállításához. Műanyag hordóba rak kell vizet, amibe hamut szórunk. Minél többet áztatunk be annál erősebb lesz a lúg. 10 napot hagyjuk, amit ez idő alatt többször megkeverünk. Utána hagyni leülepedni és a tiszta lúgot le lehet fejteni tiszta üvegbe. Több mindenhez alkalmazzák ezt az anyagot. Használták mosáshoz és készítettek szappant régen belőle. Talajt locsolták vele, hogy lúgosítsák.

- Egyes csúszó-mászó állatok, mint a csigák nagyon nem szeretik, ezért szokták a hamut olyan növények köré szórni, amiket a csigáktól és társaiktól meg akartak védeni. De szintén védelmet tud biztosítani a tetvek ellen, ha por formájában a tetvesedő növényekre szórjuk. A rózsák nagyon boldogok lesznek tőle, valamint a hagyma se kukacosodik be. Ha a földre szórjuk és kicsit bedolgozzuk a földbe (hogy el ne fújja a szél), akkor a földben lévő kártevőket is igen jól megtizedeli. Amennyiben egy nagyon hernyós év van, akkor a hernyók ellen is szokták alkalmazni. Nylon harisnyába téve rászórják a növényre, de csak óvatosan, nehogy megégessék azt.

- Szintén véd és fertőtlenít az állatvilágban. Sokan alkalmazzák a tyúkólak fertőtlenítésére úgy, hogy az ól aljára szórnak hamut. Sőt, egyesek a tyúkokat is beszórják. Mások viszont csak a tyúkok porfürdőjébe szúrnak és a tyúkokra bízzák, hogy bedolgozzák porfürdőzés közben a tollaik közé.

- Nagy gondot okoz a moha a gyepben. Erre is nagyon jó a hamu, mert csak be kell szórni a gyepet vele óvatosan és kiszárítja a mohát, míg a gyepet nem bántja. De mielőtt bárki ezt kipróbálná a telepített, féltve őrzött gyepén, előtte egy kisebb részen próbálja ki ezt. Azért tanácsolnám ezt, mert egyesek szerint a hamu nagy koncentrátumban képes kiégetni a füvet és akár a növényeket.

- Trágyába a sok tápanyaga miatt, szinte korlátlanul lehet szórni. Ezt majd később a növények nagyon meghálálják. Sőt, egyes helyeken, ahol nagyon szikes a talaj, oda is szoktak hamut szórni, mert ez javítja a talajt. Azon kívül, hogy tápanyagban gazdag, még lazítja is a talaj szerkezetét, így nem lesz annyira kötött.

- Egyesek a tojás héjával keverve szokták szintén trágyaként alkalmazni. Amit a virágok is nagyon meghálálnak. A tojáshéjt természetesen mielőtt összekeverjük a hamuval, jól meg kell szárítani, majd apró porszeműre összetörni, aztán lehet keverni.

- Szokták enyhén megnedvesítve súroló szerként is használni. Mi például egy kis szivacsra szórva a kályha ajtajának üvegét szoktuk letisztítani. Egyesek az ablakok takarításához is alkalmazzák. Viszont ott már figyelni kell arra, hogy nehogy valami nagyobb hamudarab keveredjen az finom hamu közé, mert az, ha nagyon összes van állva és nyomás hatására nem törik össze, akkor jól össze tudja karcolni az üveget. Szóval csak csínján.

- Sokan használják só helyett a jeges utak sikostalanítására. Mi is ezt szoktuk a járdán alkalmazni. Itt viszont arra kell figyelni, hogy ha ezzel szórjuk be a jeges felületet, havas részt, akkor ha rámegyünk cipővel, csizmával, akkor ránk fog ragadni a hamus latyak. Ezt, ha bevisszük, akkor a bentiek nem fognak nagyon örülni, szeretni minket.

Minden esetben csak száraz formában tároljuk, kivétel, ha lúgos vizet nem készítünk belőle. Egyesek szerint ha használjuk a hamut, akkor nagyon nagy butaságot teszünk, mert a "fa égése során vissza maradt hamuban nagy koncentrátumban vannak a mérgező nehéz fémek és a rákkeltő calcigonének Vagyis étkezésre használandó zöldségek tövére nagyon nem ajánlott. Vagyis csak akkor ha meg akarjuk mérgezni azt aki fogyasztja azokat." Erre persze mindenki írta az illetőnek, hogy ha ez így lenne, akkor már rég halottak lennénk mi is, akik ezt alkalmazzák. Vagyis, szerintem nyugodtan lehet felhasználni a fa maradék hamuját. Én is már zsákba gyűjtöm.

 

vegyeskultura.jpgTegnap az egyik nagy áruházláncba bementünk, hogy a hűtőnket kicsit feltöltsük. Mivel ráértünk, ezért úgy gondoltuk, hogy a magoknál megállunk és a párommal közösen kitaláljuk milyen magok kerüljenek a kert földjébe. Addig-addig kerülgettük a magos állványt, hogy azért egy-egy zacskó csak került a kosárba.

Minden évben dilemma előtt vagyok, hogy hol, melyik boltba vegyem meg a magokat. Nem messze van tőlünk egy nagyobb város, amelyben 3-4 mezőgazdasági bolt van. Ha tehetem, akkor általában ott vásárolok az egyikben. De előfordult már a tízen pár év alatt, amikor valamelyik áruházláncban vásároltam, mert éppen úgy jött ki.

Az eredmény? Teljesen mindegy, hogy melyiknél veszem meg. Tavaly mezőgazdasági boltban vásároltam, de se a cékla, se a zöldség nem mutatkozott. Egyik évben egy áruházláncos magbegyűjtés után szinte minden gyönyörűen kikelt a kertben. Vagyis, az én tapasztalatom szerint, teljesen mindegy hol vesszük, veszem a magokat.

Annyi azért van, hogy általában a mezőgazdasági boltokban nagyobb a választék, a merítési lehetőség. Most is például hiába forgattam át az állványokat, nem találtam meg a Kaliforniai paprika magot. Ez a zöldség pár éve mindig hozza a hozzá fűzött reményeket, nagyon húsos és édes. Pont az a jó, ha az ember szendvicset, vagy egy kis disznótorost enne. Sőt, egy évben annyi volt, hogy a szomszéd néninek is adtam, aki piacon árulta, és a visszajelzések szerint jól sikerült. Bár nem kérdezte meg, hogy mivel tartozik, de igazából mi szerettük volna kicsit segíteni, támogatni.

Az idei év leginkább a gumós és leveles növények fogják jellemezni a kertet. Megbeszéltük, hogy idén pár fej káposztát és sok-sok céklát fogunk vetni. A szomszéd kertjében pedig a marharépa lesz, ami jellegzetes lesz a lucerna mellett.

Nagy valószínűséggel vissza fogok térni a tolikapás műveléshez, vagyis nem fogom annyira televetni az ágyásokat. Sajnos, nem igen van időm mostanság kertészkedni, ezért a gyors megjárást kell preferálnom, vagyis, ahogyan régen vetettem, úgy fogok most is. Olyan sortávolságot kell választanom, hogy a tolikapa beférjen a sorokba. Így, ha nem gazos a kert, akkor 1-2 óra  alatt át tudom járni a kertet.

Ha minden jól megy, és lesz rá időm, akkor a héten elvetem a paprika magokat. Persze, ahhoz kell majd a Kalifornia paprika magja is. De most már a paprika magokat edénybe, az edényeket az ablakba kell tenni, hogy ha szeretnék minél előbb palántákat.

 

vegyeskultura.jpgMinden évben ezen időszakban arra szoktam összpontosítani, hogy mit is vessek, mik legyenek a zászlós hajók a kertben. Idén leginkább a gyümölcsök és a répafélések lesznek a nagy volumenű projektek. Tavaly egy szál cékla nem kelt ki, idén viszont szeretnék jó sokat, akár az elrakásával is próbálkoznék. A másik a nyuszik miatt a marharépa lesz. Utóbbit nem az én, hanem a szomszéd kertjébe tervezem a lucernaföld mellé.

Ez mellett a szokásosakat fogom ültetni, vetni. Palántákat megint fogok nevelni ablakban. Valamint idén szeretnék káposztát is termeszteni pár fejjel. Azt találtam ki, hogy saját nevelésű zöldségekből csinálok salátát.

Szőlő és málna telepítést is végzek. Be akarok fogni új, régi fólia területét a termesztésbe. Gyümölcs fákat is szeretnék telepíteni, párat viszont ki fogok vágni, ki lett vágva. Eper torony elkészítése is tervezve van a fűszernövényessel együtt.

Új bor receptet is kaptam, amit kicsit átalakítva ki szeretnék próbálni. Esetleg, ha annyira nem fogy a gyereke által a gyümölcs, akkor lehet, hogy pár gyümölcs bort kipróbálok. Szeretném az epret rendbe tenni. Újabb ágyást telepíteni a régebbiek mellé. A régóta földbe lévő hagymákat kiszedni. A komposztálót is elköltöztetni hátrébb. A fa jellegű anyagoknak (gyújtós, tüzelő, kemencés tüzelő) egy fatárolót készíteni a konyhakert végébe, hogy a mostani fatárolómat tudjam nyúlháznak használni.

Sok-sok terv, várhatólag ugyanolyan kevés időráfordítás mellett. Szóval idén is nagy tervek. Majd meglátjuk mire jutok. Most átgondolom, délután miket fogok venni a kertészetben.

fekete_retek.jpgMinden nyár közepén eltervezem, hogy idén télre fogok retket vetni. Ha összejön, akkor boldog vagyok és egy kis friss zöldség elő kerül a kertbe, ha olyat eszem. És bár nem szokott úgy sikerülni, mint a bolti, de mégis a saját, mégis tudom, hogy milyen közegben termett.

Idén szintén megtettem az elhatározást, hogy bár nem igen volt időm, kedvem a kertben ténykedni, azért mégis jó lenne egy kis téli retek. A magokat ismét megvettem, ahogyan minden évben szoktam, Csak vannak évek, amikor az egész évet a zacskóban tölti. De majd most nem, gondoltam...

Az ideje a téli retek vetésének augusztus első felében, de inkább a legelején van. Természetesen az időjárás a legnagyobb mérvadója, hogy mikor lehet még vetni. Én augusztus elején szerettem volna. A mondatból is kitűnik, nem úgy sikerült, ahogy akartam. Sajnos, ahhoz, hogy el tudja az ember vetni a magokat, ahhoz előtte a földet, amibe bele szeretné vetni a magokat, elő kell készíteni. Itt a felrobizására gondolok. Legalább is ez a minimum. Erre azért van szükség, mert amúgy a nyári melegben nagyon kemény lesz a föld, és abba sort húzni nem egy egyszerű mutatvány. A másik az, hogy mivel a retek gumós, ezért a föld alatti része az értékes. Ahhoz, hogy a földben jó nagyra nőjön a zöldség, ahhoz elég puhának kell lennie a földnek, mert különben a gyökérzet nem tud megfelelően a föld belseje felé nőni.

Nos, a nagy melegnek hála, nem sikerült idejében felrotálni a kert azon részét, amit kinéztem a reteknek. Aztán jött a nyaralás augusztus közepén, így 20 után sikerült (ha jól emlékszem) úgy elvetni a magokat, hogy felrotáltam késő délután a földet, majd félhomályban elszórtam a magokat. Másnap büszkén ellenőriztem és néztem, hogy sikerrel jártam. Háromféle retket vetettem. Vetettem piros, hónapos retket, hogy szeptember közepére esetleg lesz belőle valami. Valamint vetettem a szokásos fehér csepp formájú retket a hagyományos fekete retekkel. Mindegyikből 1-1 sort.

Természetesen, mivel a nyár is elég csapadék mentes volt, így augusztus második fele is, amely amúgy nem szokott, most viszont egy csepp eső nem esett. Ennek köszönhetően egy hét után olyan keményre száradt a föld, hogy magok nem akartak kikelni. Muszáj voltam locsolni a három soromat, ha szerettem volna belőle valamit.

Azért az eredmény meg lett. Lassan kikeltek először a piros retek magjai, amelyek, ha nem is egy hónap múlva, de szeptember végére ehető volt. Pár hétig rá is jártunk apóssal. Aztán október végére a fehér retek is már kóstolható lett. Annyira, hogy most december közepe felé, már a nagyját felettük. Bár a fagyok nem tettek neki jót, és kicsit megváltozott az íze, de após nem panaszkodik. Nekem meg így is finom. Vannak olyan retkek, amelyek hatalmasak lettek, de egyesek csak megnyúlottak.

A másik kis esztétikai hibája a reteknek, de csak párnál, hogy valami, mintha megrágta volna. Olyan nyomok vannak a retek oldalán, mintha giliszta mászott mellette volna, és az kisebb bemélyedéseket okozott volna. Kivágva nem látni.

A fekete retket eddig nem igen ettük. Végül is az a legtélállóbb. Azt hagyjuk a végére. Viszont már azt is megkóstoltuk és ehető. Az eredmények tükrében, jövőre is veszek pár zacskó téli retket.

alma.jpgIdén már tavasszal lehetett látni, hogy ha nem történik akkora nagy baj, akkor idén megint nagy mennyiségben tudok majd almát leszedni a fákról. Már a kora nyári szentiváni alma is akkora mennyiségben volt a fán, fákon, hogy ha nem ritkítom le harmadára a termést, akkor az ágak letörnek, és tönkre megy a fa. A ritkításnak köszönhetően szép termés lett a kicsi fán.

Mivel a többi almafa a gyümölcsösben és a kert többi részén is nagyon sok virágot és abból kis almát nevelt, ezért nekikezdtem azok ritkításának is. Amit a földről elértem, azokat 1-2 almára ritkítottam. A gála almánál és a starkingon már pár héttel ez előtt is lehetett látni, hogy nagyon jót tett neki. Nem penészesedett, mindegyik elfogadható nagyságú lett. Viszont az idared és granny smith fákon, amelyek a legnagyobbak az almafák közül az alján lévők szép nagyok lettek, de a felsőbb ágakon 4-5-6 alma egy csomóban és hát kicsik, fülbemászósak. Nyúl csemege lesz belőlük. Jövőre az egész fát ritkítani kell, hogy "szemetet" ne neveljenek a fák. A tetvek is dolgoztak rendesen idén. Megint a két hátsó fa nagyon tetves volt, és jól telepiszkították a fákat.

A hétvégén már leszedtem a gála almát, amelyről már 2 hete folyamatosan szedjük a gyümölcsöket. Idén termet először, de nagyon sok volt rajta. Mi lett volna ha nem lett volna leritkítva a gyümölcs. Biztos tele lett volna aprókkal, amivel aztán szintén nem mentünk volna semmire. Így most egy kisebb gyümölcsládával le tudtam még szedni. Az egész családnak nagyon bejött. Bár augusztus végén kellett volna csak érnie, de a nagy nyári meleg miatt több héttel előbb lehetett szedni a fáról.

Az idarednek és a granny smithnek szeptember végén kellene érni, de annyira elkezdtek hullani, főleg az előző, hogy neki kellett esnem és be kellett takarítani, legalább az alján található szebbeket. Így is 3 nagyobb vödörrel szedtem a földről nyulaknak szebb almákat, két vödörrel szedtem sérült almát, valamint már 3,5 gyümölcsládával tettem el a spájzba. Arra gondoltam, hogy 4 ládával teszek el, de szerintem csak 2-3 marad, mert úgy se fogjuk annyira fogyasztani. A maradékot átvisszük apósékhoz. A granny smithből is csak maximum 2 ládával teszek el.

Van egy oltott fám, amin egy ág van csak, ami nemes. Erre egy golden ágat sikerült beoltani. Ezen 3 virágcsokor lett, amelyekből 2-2 almát hagytam, a többit leszedtem, mert úgy se bírta volna a fa. Sajnos, a jég elverte, én meg nem messze mellette tüzeltem, ami miatt kicsit megégett. Így is bár sérülten 6 kicsi almát le tudtam szedni, amiből 1-et félig el is fogyasztottam. Hát golden íze volt.

A húsvéti rozmaringról tavaly majd 30 szemet tudtam leszedni. Idénre kicsit többet vártam, de igazából használhatatlan a termés, amit idén kinevelt. Mennek a nyulaknak csemegének. A jonatán is idén termet először, és 6-7 szem nőt meg, de talán 1-2 lesz fogyasztható. A hétvégén tervezem leszedni. Szépnek szépek, de sajnos, több probléma lett vele.

Nos, akkor az idei problémák, amiért nem vagyok annyira elégedett a terméssel. Először is a tetvek idén is eléggé elleptek minket. Valamit tenni kell. Lehet a fák szelősebbé tétele segíthetne rajta. A második gond, ami az utóbbi időben szépen elkerült minket az a jég. Idén tavasszal kezdte 1-2 alkalommal, aztán nyáron is volt kétszer jég. Ennek az eredménye az lett, hogy sebesek lettek az almák, valamint a legutóbbi kb. 2 hete esett jég miatt, valószínűleg nem lesznek annyira tartósak a gyümölcsök. Nagyon gyakran kell majd ellenőrizni őket, valamint az elrakásnál is igen szigorúnak kell lenni, mert ha sérültet, megvertet teszünk el, akkor az hamar berohad, amitől a többi is elkezd rohadni.

Még egy probléma lépet fel, amivel nem számoltam, és csak a hétvégi szüret alkalmával tudatosult a létezése. Szinte minden almán volt egy-két szúrás nyom, ami mellett egyből elkezdett bebarnulni. Valami bogár összeszurkálta a szép almáimat. Arra gondolunk, hogy talán darazsak voltak. Ennek az mondana ellen, hogy fényes nappal nem láttam egyetlen darazsat se az almafáknál. Talán fülbemászó? Az biztos, hogy valami bogár. Én még a legyekre gyanakszom, mert a jonatán almákon nagy fekete köpő legyek voltak. Lehet, hogy itt is a petéiket így a lyukon keresztül tették az almába.

Idén nem raktam ki csapdát darazsak és legyek ellen, mert igazából nem voltak annyian, mint az elmúlt években. De ezek szerint nem lehet elspórolni. Erre is nagyon oda kell figyelni.

fekete_retek.jpgTalán kertészkedésem második vagy harmadik évében figyeltem fel a fekete retekre. Abban az évben 4 sorral vetettem, és január végén még javában rájártunk a kertbe. Ekkor eldöntöttem, minden évben ültetni fogok a kertbe. Azért is, mert nem csak nekem, de apósomnak is nagyon bejött, és hát ki ne akarná az apósát lekenyerezni?

Természetesen nem minden évben sikerült odáig érnem, hogy elvessem a magokat, viszont szinte minden évben megvettem a kis magvas tasakot a kertészeti boltban. Már vagy 4-5 bontatlan zacskó van már.

Idén nagy szerencsém volt, mert ha nem is a legoptimálisabb időben augusztus elején-közepén vetettem, de még eléggé időben, hogy legyen belőle valami. Sőt, pont a nagy zuhék előtt. Már a hónap elején eldöntöttem, hogy idén, ha törik, ha szakad, de mindenképpen vetek pár sor retket. Sőt a hónapos retekkel is kacérkodtam, mivel szeptember végéig akár be is érhet, mert egy hónap az egy hónap. Ha kap elég csapadékot, és a nagy melegtől nem nyúlik meg a retek, akkor akár jó is lehet.

Szóval a hónap elején még nem volt hely, ahova vessem, nem volt felrotálva. Ezért a feltépett bab helyét néztem ki magamnak, valamint arra gondoltam, hogy a marharépa melletti területre, ha a hagymát és a csemege kukoricát felszedtem, akkor oda is mehetne. Sőt, akár zöld hagymát is dugathatnék az idén be nem fejesedett hagymákból.

Szerencsére augusztus közepén kaptunk egy kis esőt, amitől a föld nem kopogott, vagyis rotával rá lehetett menni. Viszont annyi időm már nem volt, hogy el is vessem a magokat. Azokat most hétvégén pénteken és szombaton juttattam a földbe. Erre egész hétvégén eset az eső. Ha nem nyomta le nagyon a földet, akkor nagyon jól fog a retek kikelni. A fekete retek mellett fehér cseppretket és hónapos retket is sikerült vetni. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz, mennyire befolyásolta a nagy zuhé.

Valamint úgy gondoltam, ha már fekete retek, akkor rákeresek, hogy miért is jó télen a fekete retek, miket tartalmaz, milyen testi szervekre van jó hatása. A www.hazipatika.com oldalon találtam róla rá gondolatot:

"Fekete retek: epekőre és pajzsmirigyre is hatásos

A fekete retek az egyik legnépszerűbb téli növény, mely nélkülözhetetlen vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rosttal látja el a szervezetünket a szűkösebb hónapokban és nagyon jó hatással van az emésztésünkre is.

Miért fogyasszunk fekete retket?
A retekféléket évezredek óta termeszti az emberiség, már az ókori Egyiptomban is rendszeres szereplője volt az étrendnek, de emellett gyógyító szerként is alkalmazták. A fekete retek főleg késő ősztől elérhető, és lehetőséget ad arra, hogy a vitaminhiányos téli időszakban pótolhassuk a nélkülözhetetlen mikrotápanyagokat. Jelentősebb mennyiségben tartalmaz A-, B-, C- és E-vitaminokat, kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, cinket, mangánt, ként, szelént és egyéb nyomelemeket. Fekete retek: epekőre és pajzsmirigyre is hatásos

A fekete retek az egyik legnépszerűbb téli növény, mely nélkülözhetetlen vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rosttal látja el a szervezetünket a szűkösebb hónapokban és nagyon jó hatással van az emésztésünkre is.

A fekete retek rendkívül jó hatással van az egészségünkre, elsősorban az emésztésre, illetve a májra. Stimulálja és erősíti a májat, hozzájárul a májsejtek megfelelő működéséhez, regenerációjához. Az epehólyag működését is serkenti, fokozza az epe kiválasztását, ennek a tulajdonságának köszönhetően megakadályozza az epekövek kialakulását. Népgyógyászati ismeretek szerint a fekete retek leve az egyetlen, amely képes "elmorzsolni" és feloldani az epekövet.

Gyógyító ételek hétköznapi panaszokra

Néhány egészségügyi probléma komolyan megkeserítheti az életünket, ám nem annyira súlyosak, hogy gyógyszert szedjünk rá. Az otthoni gyógymódok hatékonyak, kevés mellékhatásuk van és könnyű elkészíteni őket. Lássunk ezek közül néhányat!

Naponta le kell reszelni egy fekete retket, jól kinyomni a levét, és egy evőkanálnyit enni belőle valamelyik főétkezés után. Bioboltokban, nagyobb gyógynövényboltokban lehet fekete retek cseppet is kapni, ebből elég néhány cseppnyit egy pohárnyi folyadékban feloldani és meginni.

Természetes vízhajtó és méregtelenítő, gyorsítja és hatékonyabbá teszi a szervezet azon folyamatait, melynek során a káros és felesleges anyagokat eltávolítjuk. Ez azért is rendkívül előnyös, mert a szervezetünkben esetlegesen megtalálható kórokozókat is kiüríti. 
A fekete rekekben található egyik vegyület, a raphanin hormon-kiegyensúlyozó hatással bír, elsősorban a pajzsmirigyre van jótékony hatással, ennek köszönhetően a rendszeres fogyasztásával képesek lehetünk elkerülni a pajzsmirigyet érintő betegségeket. A fekete retek az egyik legjobb házi szer a felsőlégúti fertőzések, betegségek kezelésére, a kellemetlen tünetek, például a köhögés, a torokfájás az orrdugulás kezelésére.

Vágjuk le a retek tetejét, majd egy kiskanállal kaparjuk ki a retek belsejét, majd az üregbe kanalazzunk 2-3 evőkanál mézet. Nem kell túl sok mézet rakni, mert a retek levet fog engedni, és még az is el kell férjen az üregben. A retek levágott tetejét tegyük vissza, alkalmazzuk fedőként. Hagyjuk egy éjszakán át állni, majd a keletkezett levet töltsük egy jól záródó kicsi üvegbe. Mivel semmilyen mellékhatása nincsen, bármikor fogyaszthatjuk, amikor ránk tőr a köhögés vagy torokfájdalommal küzdünk.

A fekete retek kivonata hatékony lehet a bronchitis, az influenza, a torokgyulladás vagy akár a krónikus köhögés kezelésében is. Egyszerű és olcsó köhögéscsillapító és váladékcsökkentő szert otthon is készíthetünk: egy közepes méretű fekete retket hámozzunk meg és reszeljünk le (esetleg gyümölcscentrifugán préseljünk át), alaposan nyomkodjuk ki a levét, majd egy evőkanál mézzel és egy fél citrom kifacsart levével keverjük össze. A keveréket igyuk meg. Naponta többször is ismételhetjük addig, míg a tünetek nem csökkennek.

Amennyiben a fekete retek máj- és epeerősítő hatásait szeretnénk kihasználni, kivonat, csepp vagy akár granulátum formájában is magunkhoz vehetjük. Legyünk azonban óvatosak, különösen, ha ismert máj- vagy epebetegségünk van, esetleg súlyos epegörcseink voltak, mert ez esetben a fekete retek fokozhatja a tüneteket. Túlzott fogyasztása nem ajánlott."

Szóval, télen az egyik legjobb vitamin forrás, és köhögés csillapító szer is ebből nyerhető ki házilag. Most ígérhetem, hogy majd készítek ilyen szert, de ahogy ismerem magam nem igen fogok ezzel foglalkozni, csak szilárd állapotában, legfeljebb megpucolva fogom fogyasztani pirítós és egyéb szendvicsekhez. Már, ha kikel.

lucerna.jpgNagy bajban voltam, mert tavasszal kaptam egy majd 1,5 kilogrammnyi lucerna magot. Azzal a céllal, hogy ha akarom, akkor vessem el. Ez pár éve telepített lucernásnál megmaradt magok. Gondoltam nincs mit veszteni.

Egy előző bejegyzésemben már írtam róla, hogy szerencsés körülmények között, pont megfelelő időjárás mellett vetettem el a magokat. A magok előző gazdája szerint majd kétszer annyi területre tudtam volna vetni, mert annyi mag volt a zacskóban, ennek ellenére, annál jóval kisebb területet telepítettem be a magokkal.

Eddig nem igen volt jó előjelem a vetéssel kapcsolatosan, mert lucernát nem láttam, de a jeges gazomat és talán repcét igen. Sőt nagyon is. Szinte az egész tábla egy merő repce volt. Kezdtem kicsit gyanakodni a magok lucerna mivoltával kapcsolatosan, de megnyugtattak, előfordulhat, hogy egy kis repce mag is keveredhetett a lucerna magok közé.

Ellenőriztem és tényleg, a repce alatt alig, de látható volt a lucerna is. Utána olvastam, és tényleg a repcemag előbb kel, mint a lucerna. Ezért teljesen megfelelő módon fejlődik a táblám. Olvastam valamelyik weboldalon, hogy a lucernát addig nem lehet vágni, amíg nem kezd virágot fejleszteni. Ekkor kell először lekaszálni. Viszont többször nem szabad megvárni a magzást, mert akkor tönkre mehet a lucernás.

Vártam-vártam, de nem igen akarta a lucerna a repcét lenőni, sőt, egyre jobban fejlődött a repce. Nagyon szép repce tábla lett belőle. Mivel féltem a repce túlságos növekedése miatt, ezért pár hete elkezdtem kaszálni, és mivel a nyulaknak bejött az anyag, ezért folyamatosan kaszáltam. Aztán a hétvégén már nem várhattam tovább, lekaszáltam a teljes táblát. Féltem, hogy a mostanság uralkodó forróság miatt kiég a tábla. Locsolni nem mertem, mert féltem a vakondokoktól. Erre tegnap megérkezett egy nagyobb nyári zivatar. Reményeim szerint gyorsan megindul a lucerna.

A tavalyi tábla viszont nagyon szép és erős. Ami eddig volt közötte gaz, az szépen kezd kikopni. Egyedül a lucernás szélén, ahol nem kötött meg rendesen a mag, ott van füves gaz jellegű növény. De nincs gond, mivel a nyulak az is szeretik. Szerencsére a nyulak nem finnyások, így szint mindent befalnak. Úgy tűnik nagyon jól sikerült házilag telepíteni lucernást. Bár az új tábla eredményéről még nem tudok beszámolni addig, amíg a mostani eső hatására meg nem erősödnek a szálak. Majd írok róla.

Még van elvileg 200m2-re elegendő lucerna magom. Még nem tudom mikor és hova fogom elvetni a magokat. Előfordulhat, hogy nem a szomszéd kertjébe a legutóbbi tábla folytatásaként, hanem a kertembe a gyümölcsfák közé fogom vetni. A feleségem nem igen örül, hogy a szomszéd kertjébe vetek. Még megálmodom hova magozok. :)

zoldseges_kert.jpgEz a nyár is gyorsan eltelt. Ilyen gyorsan még nem szaladtunk át a nyáron. És az öregek szerint ennél csak gyorsabban fog telni az idő. A kerten látni, hogy tényleg igazuk van az idő múlásáról. Szinte az egész kert gazmező. Alig volt időm a kertbe menni. Amikor lett volna, akkor pedig a nagy meleg miatt, inkább árnyékosabb munka után néztem. A hétvégi korán kelésből se nagyon lett semmi. A hétközi fárasztó korán kelést valamikor ki kellett pihenni. Ez pedig csak szombat, vasárnap reggel lehetett, lehet. Szóval idén nem igen sikerült a kertészkedés.

Ettől függetlenül, azért még mindig vannak olyan zöldségek, gyümölcsök, amiket még be kell takarítani, valamint vetni is kell, amiket majd ősszel, télen, tavasszal fogok fogyasztani. És pár gyümölcsöt át is szeretnék telepíteni az ősz folyamán.

A gyümölcsök közül most érik a szilva, amiből annyira sok lett, a fák ágai a földig értek, ezért alá kellett az ágakat támasztani. Már több vödörnyit leszedtünk. Főleg pálinka lesz belőle, de raktunk is el, valamint süti is lett belőle. A gyerekek pedig rekord mennyiséget ettek idén. Nagyon finom és egészséges lett. Az elején megijedtünk. Először jött egy kis jég, majd egy hatalmas, több napig tartó esős időjárás. A jég csak nagyon minimális mennyiséget ütött meg. Az eső miatt viszont lisztharmatos lett elég sok szilva, amelynek köszönhetően elkezdett penészesedni. A kukacok is megtámadták a termést, de após gyakori permetezésének köszönhetően, nem nagy kárt okoztak. Szóval idén kitett magáért a szilva. Jövőre szerintem nem lesz belőle semmi. Sőt, valamit ki kell találnom a fákkal kapcsolatban, mert minden ága a földre ér. Valószínűleg ezeket az ágakat fejmagasságig vissza kell vágnom.

A gyümölcsök közül a nyári körték érnek a gyümölcsösben. Idén megint sok lett, de megint megtámadták a levéltetvek, így kicsi és fekete lett. Eddig csak én szoktam pár szemet enni, de idén még nem ettem egyet se, és valószínűleg nem is fogok. Nagyon gondolkodom, hogy az egyik fát, amelyik a szőlő lugas mellett van, kiveszem és egy téli körtét ültetek helyére, amelyik nem ennyire érzékeny. A vilmos körtét meghagyom, hátha változik a család körtefogyasztási szokása.

A konyhakert elejében van egy körte, ami idén termesztett először gyümölcsöt. A dédi téli körtéjének egy sarja volt. Sajnos, beigazolódtak a várakozásaink, mert vackor körte lett belőle, vagyis semmire se jó. Próbáltam már kétszer átszemezni, de nem sikerült, esetleg még most megpróbálkozok vele a nyár végé, ősz elején, de ha nem sikerül, akkor tavasszal ültetek a helyére egy téli fajtát, amely leginkább pálinkának lesz jó. Gondolnom kell az öreg korra.

Most érne a mandula is. Már többször írtam, hogy igazából magról neveltem őket. Eddig mindig termesztett pár szem mandulát. Idén volt a nagy áttörési lehetőség. Sok virág volt, egyre nagyobb a fa, de szinte egy mandulát se találtam se a fán, se a földön. Viszont a leveleit már szinte teljesen elhullajtotta. Azon gondolkodom, hogy mind a két fát ki fogom szedni az ősz folyamán, mert semmi haszna, viszont mivel megnyúltak, ezért a mellette lévő gyümölcsfák, amelyek szépen teremnek is, nagyon kezdenek megnyúlni. Én viszont nem szeretnék magas fákat. Még gondolkodom, hogy ültetek-e másik mandulafát a kivágottak helyébe, de valahova. Nem valószínű, mivel nem igen maradt üres hely fának.

Almáim igen szépen teremtek, fognak teremni. Az új fák közül a Gala már elkezdett érni. Első év, hogy terem, de annyira sok volt a fán, hogy ritkítani kellett, de így is túl sok van rajta. Az ágak eléggé meg lettek terhelve. Mivel ültetéskor néztem utána, azóta semmi, ezért el is felejtettem mikor érik. Viszont pár hete már láttam termést a fa alatt. Utána néztem és már itt az ideje a fogyasztásnak. Végre egy alma, ami nem a szeptember végén érik. Viszont a szentiváni almám idén mind a két fán bőségesen a fához mérten nagyon sokat termesztett. Sőt sokkal többet kellett leszednem, mint amennyit végül a fán hagytam. De még így is fel kellett kötözni az ágait, hogy nehogy letörjenek. Körülbelül 4 hétig ettünk róla. Napi szinten 4-5-10-et is megettem. A gyerekek is végre rájártak. Szerintem jövőre nem fognak teremni, mivel ez a fajta csak két évente terem. Vagy nagyon sokat, vagy szinte semmit.

Az idared is szép lett, már kezdi hullatni, a felesleget. Amit elértem lentről azt ritkítottam, ott szép nagyok lettek az almák. Viszont fent, ahova már nem értem fel, ott eléggé sok, de apró gyümölcs lett. A Granny Smith is sokat termesztett, itt még kevesebbet ritkítottam. Tavaly télen és tavasszal a feleségem sokat vett a boltba, mert a gyerekeknek nagyon bejött az alma. Remélem a mi termésünket is így fogják majd enni. Lesz rajta nagyobb és kisebb is. A starking fája elég kicsi, de már most lett rajta kb. 20 virágrügy, amiket jól visszaritkítottam, hogy szép legyen az a kevés termés. Már most nagyok a termések, és csak szeptember végén fog érni. A Jonathan fán is lesz pár szem, de az valamiért nem lesz olyan guszta, mint a starking. Majd jövőre.

Eddig a sok-sok szemzésem közül csak egy eredt meg. Egy golden rügy. Idén már hozott is (volna) próba termést. 3 virágrügy volt, amelyeknél 2-2 szem almát hagytam meg. Viszont nem messze tőle tüzeltem, és valószínűleg kicsit megkaphatta a hő. Nem valami guszták, és valamiért nem is akartak besárgulni a gyümölcsök. Majd jövőre. Van még egy almafajtám a húsvéti rozmaring. Tavaly sok lett rajta. Idén sok virág lett, de valamiért elkezdte ledobálni a gyümölcsöket. Lehet, hogy vitamin hiány, vagy az időjárás miatt. A jég is megverte egyszer. De azért lesz rajta pár szem, bár nem olyan szépek, mint tavaly.

Tavaly meghagytam az eper hajtásokat, hogy majd áttelepítem. Nem sikerült, így a tavalyi hajtások ott teremtek, ahol tavaly nőttek. Viszont tervbe van, hogy majd most nyár végén, maximum szeptember elején, rendebe tegyem a két ágyást, valamint egy harmadikat is telepítsek. A fólia már meg van hozzá.

Idén a ribiszke szépen termelt, viszont nem lett betakarítva. Szinte az egész a bokrokon maradtak. Úgy gondoltam, hogy idén lehet, hogy átültetem máshova. Tervként a zöldséges kert végére gondoltam, vagy a gyümölcsös fák közé. Még gondolkodom rajta. Amúgy is jönnek és visznek belőle pár tövet, mert ígértem.

Az egres hasonló helyzetben van, mint a ribiszke. visznek belőle, és át is kellene ültetni. Bár talán most jó helyen van. Bár idén a tavalyihoz képest szinte semmit se szedtünk. Nagyon gyorsan beért, és mintha elkapott valami gombát. Nem volt valami guszta kinézete.

Tavaly nagyon sok és finom málna termett. Nagyon rá is jártunk. Talán ennek köszönhető, hogy idén nem termett annyi, és a gyerekek se kívánták annyira. Viszont idén elég sok olyan tő pillanatok alatt kiszáradt, amelyek nagyon nagyra nőttek. Vagy nem szabad annyira hosszúra hagyni (kb. 1,6 m hosszúra hagytam), vagy valami megtámadta. Gondolhatna az ember még arra, hogy talán kiszáradt. De ez nem lehet, mert elég gyakran végig locsoltam a málnát, epret. Esetleg a túllocsolás még szóba jöhetne, de az se. Bár ha belegondolok, akkor talán a túl sok sarj nevelése lehet még ok. Idén az összes sarjat meghagytam, mert apósom szeretne málnát telepíteni a kerítése mellé. Gondoltam nevelek neki pár tőkét. Ez okozhatta talán? Majd jövőre kiderül, mert akkor nem fogok meghagyni sarjakat. Viszont az ősz folyamán valószínűleg kell majd áttelepítenem málnát. Ez is terv.