rebarbara_szorp.jpgIdén még egyszer se használtam a rebarbara szárakat semmire, de talán megtaláltam a megfelelő felhasználását, hasznosítását. Mi lenne, ha szörpöt készítenék belőle? Ezért elkezdtem recepteket keresni, amit www.nosalty.hu oldalon meg is találtam:

"A tavasz első szörpje! A piacon végre kaptam rebarbarát, a tavasz első rebarbaráját! A Férjem már minden szörpöt elfogyasztott (pedig jó párszor, és jó pár literrel csináltam még télen is), így elkészítettem neki az év első, finom üdítőjét. 5 db 720 ml-es üveggel és 1 db kisebb üveggel lett. A kis üvegest be se tettem a dunsztba, mert ahogy kihűlt, már itta is. Persze most még drágább, mint amikor a szezonja igazán beindul a rebarbarának, de ebben az üdítőben nincs tartósítószer.

Hozzávalók / 4 adag
 
25 közepes szár rebarbara (pucolt súlyban 75 dkg)
2.5 l víz
2.5 kg cukor
5 db citrom (a legjobb a bio)
50 g citromsav

Elkészítés:
Megpucoljuk a rebarbarát. Felvágjuk 1-2 cm-es darabokra.
A citromokat alaposan lesikáljuk. A héjával együtt felkarikázzuk.
Lehetőleg sérülésmentes zománclábosba vagy fémlábosba tegyük a rebarbarát és a citromot. Felöntjük 2,5 l vízzel.
15 percig főzzük, majd leszűrjük, a gyümölcsöt is egy kanállal átnyomkodjuk, hogy a leve kijöjjön.
Ezután beleöntünk 2,5 kg cukrot, a citromsavat, és állandó kevergetés mellett 15 percet főzzük.
Sterilizált üvegekbe töltjük, és dunsztba rakjuk. (Én 2-3 napig a dunsztba hagyom.)
Hígítva, akár buborékos, akár mentes vízzel finom frissítő."

Irány a konyha...

fekete_ribiszke.jpgA kertemben volt pár bokor fekete ribiszke, amit még a szüleimtől hoztam, valamint pár tő, amit a déditől hoztam át. Egyik se váltotta be a várakozásokat. Sajnos, mindegyik vagy elfajzott, vagy eleve ennyire rossz fajták voltak, vagy egyszerűen csak a talaj nem megfelelő nekik.

Mind a kettőt úgy hoztam hozzám, hogy a földből kijött sarjakat választottam le az eredeti tőről. Mivel már oda is valószínűleg egy régebbi tőről kerültek sarjak, így már több generációval későbbi példányok vannak nálam. Ha hajlamos az elfajzásra, akkor biztos elfajzott. Annyira rosszul sikerültek, hogy minden bokron, amikor megjelennek a virágok, akkor a virágokból pár darab, de inkább csak egy bogyó marad meg mire beérik. Így nem éppen gazdaságos, és nem is annyira guszta. Ettől függetlenül a szüleimtől hozott tövet kiástam és egy olyan helyre (hátra a gyümölcsfák közé) ültettem, ahol nincs annyira útban, mint ahol eddig volt. Még tavasszal ültettem át, így nem igen voltam benne biztos, hogy már idén teremni fog, de majd meglátjuk, mert voltak rajta virágok.

Viszont addig is találtam egy leírást a fekete ribiszkéről a http://nepgyogyaszat.com oldalon, amit úgy gondoltam megosztok másokkal is, hátha kedvet kap más ehhez, az amúgy nagyon finom, gyümölcshöz:

"Fekete ribiszke

A fekete ribiszke a Kárpát medence jellegzetes növénye, eurázsiai, síkvidéki faj. A Martonvásári Orvos és Gyógyszerészeti Egyetemen évek foglalkoznak a növény farmakológiai és kémiai vizsgálatával. A fekete ribiszke bizonyítottan kedvező fitoterápiás hatásai miatt fogyasztásra és termesztésre ajánlott.
 
A 18. századi Franciaországban népszerűségét jelezte, hogy hasmenés, ízületi problémák, köhögés tünetei ellen illetve sebkezelésre is használták. Miután védett növény, kizárólag a termesztett állományokat hasznosítják. Leginkább gyümölcséért termesztik. Ideális színező és aromaanyag valamint funkcionális étrendkiegészítő. Levelét kizárólag gyógyászati céllal hasznosítják

Mit tartalmaz?

A termés magas vitamin-,cukor- és savtartalma, kellemes aromája miatt népszerű. C-vitamin tartalma meghaladja a csipkebogyóét. A C-vitamin stabilitása az aszkorbin oxidáz enzim hiányával magyarázható. Ezért forró italokkal fogyasztva a kezdődő meghűléses tünetek kezelésére kiváló. A beltartalmi értékek klíma- és fajtafüggők.

Mire alkalmazzák?

-          A nép gyógyászatban régóta alkalmazzák reumás és köszvényes panaszokra.

-          Vizelethajtó hatása van, de fogyasztják magas vérnyomásra is.

-          Tudományos állat- és humánkísérletek kimutatták érfal-lazító hatását.

-          Állatkísérletek bizonyították a terméskivonat érelmeszesedés csökkentő hatását.

-          Humán kísérletek mutatták ki a látás sötéthez való alkalmazkodásának fokozódását a terméskivonat fogyasztását követően.

-          További kísérletek bizonyították, hogy a terméskivonat csökkenti az influenza vírusok szaporodását és a fertőzött sejtekből való kiszabadulását.

-          Kimutatták, hogy a ribiszkekivonat a herpesz fertőzés korai szakaszában csökkenti a vírusok szaporodását, sőt az aciklovir és a terméskivonat hatása együttes alkalmazás esetén összeadódik.

-          Más kísérletekben bizonyos, főleg emésztőrendszeri tumorsejtek szaporodását gátolta a termés alkoholos kivonata.

-          Megállapították, hogy nemcsak a fekete ribiszke termésének polifenoljai, hanem összetett szénhidrátjai is ilyen hatással bírnak.

Fekete ribiszke levél gyógyhatásai

A levelet a népgyógyászat vizelethajtóként és vérnyomás csökkentőként használja. A levél eddig ismert aktív hatóanyagai a flavonoidok, amelyek virágzáskor és termésképződés idején fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben. További hatóanyagok előfordulását is valószínűsítik, amelyeket még nem sikerül eddig kimutatni. A levél és a levélrügy illóolaj tartalmának köszönheti jellegzetes illatát, fő komponense egy butánvegyület.

Állatkísérletek bizonyítják a levél alkoholos kivonatának gyulladás gátló és vizes kivonatának vérnyomás csökkentő hatását. Megállapították, hogy a levélből készült tea sikerrel használható a reumás tünetek enyhítésére, enyhe hipertenzióra illetve vízhajtásra. Állatkísérletekben kimutatták, hogy testsúly kilogrammonként 3 g levél hat hónapon keresztül történő fogyasztása sem toxikus hatású.

Fekete ribiszke mag gyógyhatásai

A mag zsírosolajában található telítetlen zsírosolajok közül a linolénsav tartalmon a legjelentősebb. Legújabban a magban idővel megjelenő antocianin kondenzátumokat is kimutattak. Hasonló vegyületeket csak a vörösborban találtak ezelőtt. Ennek nem csak az anticoaninstabilitás növelésében van szerepe, hanem a színanyagok stabilizálásában, amit természetazonos fenolok hozzáadásával az élelmiszeriparban lehet sikerrel alkalmazni. A magból ciánszármazékokat is kimutattak, amelyek élettani szerepe még tisztázatlan.

A magkivonat gyulladásgátló hatását kísérletek bizonyítják. A ribiszke magolaj belsőleg történő (orális) alkalmazása esetén az ízületi fájdalom és a merevség is csökken. Állatkísérletekben a magolaj vérnyomáscsökkentő hatású. Humán kísérletekben csökkent a vér koleszterin szintje. Ezért Felvetődik a halolaj alternatívájaként való alkalmazás lehetősége. Kimutatták, hogy a mag savas kivonatából nyert összetett szénhidrátok a gyomorfekélyt okozó Helicobacter gyomorfalhoz való kötődését gátolják."

Szóval a fekete ribiszke is nagyon sok természetes hatóanyaggal rendelkezik. Lehet, hogy azt az egy bokrot meghagyom, hátha a helyváltoztatás jót tesz neki.

lestyan.jpgAhogy ígértem megnéztem, hogy a http://nepgyogyaszat.com oldalon mit írnak a lestyánról:

"Lestyán (Levisticum officinale)

Népies neve: maggifű, orvosi lestyán, levescsík.

A lestyán hazája Dél- és Nyugat-Ázsia. Európában elsősorban termesztés nyomán kivadulva fordul elő. Hazánkban főként délen, Békés-megyében termesztik.

A lestyán az ernyősvirágzatúak családjába tartozik. ősidők óta ismert fűszer- és gyógynövény. Vizelet-és szélhajtó teakeverékek alkotóeleme. A népi gyógyászatban főleg emésztési zavarok esetén ajánlják. Gyökerét, levelét és illóolaját a likőr-és konzervipar is használja.

Hatóanyagai: az egész növény illóolajat (ftalidokat, terpineolt, eugenolt, karvakrolt és szeszkviterpéneket) tartalmaz. A gyökérben ezen kívül található még kumarin és szerves savak.

A meleg fekvésű termőhelyeket kedveli. Tápanyagban gazdag és jó vízellátottságú területeken lehet eredményesen termeszteni. Szaporítása magról és palántáról történhet. A magokat október végén, november elején vetik. Ha gyökérdrogot szeretnénk előállítani, akkor érdemes az első évben előtörő magszárakat eltávolítani.

A zellerre hasonlító jellegzetes illatú- és ízű. Helytelenül „vegeta növénynek” is hívják. Fűszerkeverékek szerves alkotóeleme."

Szóval sok mindent nem írnak, és magában nagyon nem is használják gyógynövénynek, inkább különböző keverékekhez vegyítik, és közösen hatnak. Ettől függetlenül majd keresek recepteket, amelyekben ezt a növényt is használják.

lestyan.jpgNem tudom ki hogy van vele, de nekem a lestyán illata nagyon tetszik. Erős, karakteres, jó zamatos. Szüleimnél vettem észre, és egyből régi emlékek jutottak eszembe, ahogy megéreztem az illatát. Kiderült, keresztanyáméknál ez volt a leves zöldségzöld. Általában a krumplilevesbe ezt tettek, nem pedig zöldség zöldjét. Egyből azt gondoltam kell belőle nekem is, ha másért nem, akkor ha bográcsozunk jó lesz bele zöldnek.

Kérdeztem is, hogyan tudnék abból a nagy bokorból, amely több volt egy méter magasságnál, vinni. Azt mondták, menjek oda ásóval, a bokor végébe szúrjam le úgy, hogy a bokor egy kis részét levágjam a nagy tőről és már vihetem is. És így is történt. Úgy vágtam le egy részt a tőről, hogy szép gyökere legyen és hazavittem, locsolgattam egy ideig, aztán szinte kiirthatatlan lett egészen addig, amíg a tarack mező be nem nőtte. Aztán már alig-alig jött ki.

Idén már attól féltem nem is fog kibújni. Aztán három gyenge szálacska kijött, de a tarack már nyomta volna le. Ekkor döntöttem úgy, át kell tennem egy nyugodtam helyre, ahol esetleg magához tér. A számításom bejött. Megint nagy bokor lett belőle és gyönyörű zöld színe lett. Már csak használni kellene.

Anno a lestyánnal kapcsolatosan elraktam pár cikket, és ebből a https://balintgazda.hu oldalon van pár észrevétel a növénnyel és gondoltam akkor ha már eltettem későbbre, akkor be is illesztem ide:

"Mire használható a lestyán?

A lestyán nagytermetű, sarjakat is fejlesztő, évelő növény, amely másfél-két méter magas virágszáron hozza sárgás virágait és érleli be a magjait.

Levelei igen kellemes, fűszeres illatúak (maggifű). A mély rétegű, nyirkos, tápdús termőhelyet kedveli, nagyon kötött, hideg talajon nem él meg. A legcélszerűbben sarjak leválasztása és elültetése útján szaporítható.

Leveleit, hajtásait tavasztól őszig, bármikor szedhetik, de a sárguló levelek értéktelenek. A lestyán levelei adják az erdélyi csorbalevesek jellegzetes ízét-zamatát. A teája vizelethajtó, epe- és vesebántalmakat enyhítő hatású."

Megnézem, hogy milyen jótékony hatásai vannak a növényre a kedvenc oldalamon, hátha valamivel többet is megtudok erről a növényről.

hagyma.jpgMinden évben úgy indulok meg az évnek, hogy majd ez azaz év lesz az áttörés a hagyma termesztésben. És sajnos, minden évben csalódást keltő eredménnyel zárok. Idén se jutottam jobb sorsra. Bár idén nem dugattam hagymát, hanem a tavalyi évben a földben maradt hagymából próbáltam meg valamit összehozni, de nem nagy eredménnyel

Amit fel tudtam mutatni, az egy kevés zöld hagyma. Meg talán a tavaly elduggatott fokhagymák lehetnek. Két fajta fokhagyma került a földbe. Egyik már tavaly is már több körös fokhagyma volt. Egy régebbi duggatott fokhagyma leszármazottjai, amelyek már második éve volt a földben. Nem pontosan tudom, hogy honnan és hogyan került hozzám, de mindig, ha kiszedtem, akkor elduggatom a következő évben. Szerintem itt az ideje, hogy kiselejtezzem őket, mert semmire nem megyek vele. Kicsi gerezdek lesznek, és hamar tönkre mennek.

A másik fokhagyma fajta egy tavaszi ültetésű, amit tavaly vettem, hogy hátha sikerül egyszer felnevelnem, mert eléggé elszálltak az árak a fokhagyma felett. Ha már nem is gazdagodok meg belőle, de azt a pár fej hagymát azért meg tudnám termeszteni. Nos, nem sikerült.

Mostanság nem esett annyi eső, mint szerettem volna, meg a locsolással is voltak elmaradásaim, ezért a fokhagyma kezdte azt a formáját mutatni, mint ami már nem fog tovább nőni. A szárai kezdtek száradni, valamint lefeküdtek a földre. Gondoltam, ha valamit akarok belőle látni, akkor most kellene kiszednem és valamilyen formában eltárolnom, hátha esetleg fel tudnám valamire használni.

Mivel vegyesen voltak a lila hagymák, fokhagymák, tescós fehér hagymák és egy másik fajta lilás-vöröshagyma duggatva, és a nem fokhagymák mind felmagzott, gondoltam ha már kiszedem a fokhagymát, akkor a többit is kiszedem. A két fokhagymát 1-1 vödörbe szedtem, a többit ömlesztve a talicskába. Nem sok használható hagyma lett. Viszont végre felszámoltam, vagyis majdnem felszámolta a hagyma földet. Azért nem számoltam fel, mert már ahogyan pár bejegyzéssel ezelőtt írtam, felfogom a hagyma magokat, amiket aztán következő évben megpróbálok kinevelni. Ezért meghagytam 2 lila hagymát, ha érjenek be a magok.

Ami a hagymáknál viszont már nem először jól fejlődött és úgy tűnik bármennyiszer elduggathatom az a tescós fehér hagyma. Igazából nem tudom milyen fajta, de 5-6 éve vettem a tescóban és azóta ott marad mindig pár fej, ami vagy bekerül a földbe, vagy átvészeli a telet és tavasszal kibújik. Mindig nagyobbacska fejeket produkál, mint akármelyik vörös hagyma. Egy kicsit csípősebb a vöröshagymáknál, de szép egészséges. Elvileg pár éve elraktam pár magot belőle, amikor felmagzott, meg kellene keresni, és jövőre elvetni őket. Vagy, ha nem találom, akkor majd jövőre egy fejet visszaültetek és hátha felmagzik.

Az biztos, hogy ha sikerül felrotálnom a hagymák helyét, akkor oda ismételten teszek még idén valamit. Viszont más helyre meg teszek még tavaly felszedett hagymákból, hátha zöld hagymának még jó lesz.

A tegnap felszedett fokhagymák közül a tavasziról lepucoltam a földet és megpróbáltam egy füzérbe kötni. Hát a fonás nem jött össze, de azért 3 csomóba összekötöttem a hagymákat.

20190630_fokhagyma_fuzerek.jpg

A spájzba betettem, de nagyon erős illata van. Ha elkészül a garázsba a kinti spájzom, akkor majd átviszem oda, mert igen erős, nem lehet mellette megmaradni.

Azt terveztem el a fokhagymákkal kapcsolatosan, minden nap, maikor lehet, akkor megeszek egy gerezd fokhagymát. Mint írtam nemrég, igen egészséges, és sok mindenre jó orvosság lenne. Ha már úgy se tudjuk felhasználni nagyon, valamint nem fejesedtek fel szépen, meg fene tudja meddig nem fog összefonnyadni. Szóval próbáljunk valami hasznot szerezni belőle.

Azért, ha esetleg beválik a fokhagyma, mint gyógyszer, akkor az idén felszedett gerezdekből jövőre tavasszal majd fogok duggatni. De ősszel mindenképpen szeretnék a földbe tenni egy jó sort őszi fokhagymából.

 

eper.jpgMinden évben azt tervezem, hogy az földi eperrel vagy más néven szamócával valamit kezdeni kellene, mert nagyon elgazosodott és igen ronda, kiégett a fóliásban több helyen. Most láttam az unokatestvérem epresét és messze sokkal szebb az enyémnél. Mindig kialakít egy kis zugot a földjén, ahol a szántást nem akadályozza és viszonylag napos hely. Oda szépen beülteti a palántákat, majd nagyon tisztán tartja őket. Nem fóliáz, nem kísérletez, csak ültet, kapál és locsol.

Azt vettem észre nála, hogy mindenképpen egy olyan helyet kell nekik találni, ahol nagyon gyommentes a terület, mert ha már be van ültetve, akkor nm igen tudja kigazolni, kitisztítani. Erre kell törekezni. Az indákat nem szedi le, hagyja, ha sűrűsödjenek, valamint csak a fiatal hajtásokat viszi tovább. Ezt 3-4 évente megismétli. Azt mondják az okosok, hogy 3-4 évnél tovább nem szabad egy helyben hagyni az epret, mert ott feléli az összes tápanyagot és be is gazosodik addigra.

Bár idén építettem epertornyot, és alapjába véve jó lett, csak kihagytam egy fontos összetevőt. A belső pvc csövet is megfúrtam, viszont nem tettem textilt, és így nagyon könnyen kifolyik a víz és a földet az eperről lemossa. Ha ősszel telepítek epret (ha), akkor az epertornyot is szétszedem és egy textillel megpróbálom, hátha nem fog annyira könnyen kifolyni a víz. Ha esetleg az se fog menni, akkor veszek egy másik pvc csövet és azon sokkal kisebb lyukakat fúrok.

Szóval, idei projekt, hogy a most használt kert egy részében szépen tisztán kell tartani a földet, majd augusztus végén ide át kell telepíteni az epret. Mivel most három fajta van a kertben, ezért jól meg kell fontolni melyekkel leszek rendes és megtartom, melyek vesznek oda. Arra gondoltam, amit szüleimtől hoztam, és azok a zászlós hajóim, azokat megtartom és egy sort abból ültetek, míg a sógornőmtől hozott tövekből csak párat ültetek el. Nem fóliázom, hanem csak szabadföldesen ültetem őket. Esetles az unokatestvéremtől is hozok pár tövet. Így lesz Egy plusz kétszer fél sor eprem Az biztosan elég lesz. A havertól hozott töveket viszont kipusztítom, mert nem lett jó fajta.

kancsobor.jpgMint már ígértem, ha történik változás a meggybor készítéssel kapcsolatosan, akkor jelentkezek. Nos, a héten át kellett fejtenem a nagy 220 literes műanyag hordómból a meggybornak valót. Sajnos, vagy nem sajnos, de kellett a hordó egyéb hasznos dolog előállításához. Magyarán érik a barack és kell a pálinkának valónak hordó.

Bár teljesen nem fejezte be a meggybor a forrást, de úgy gondoltam, egy üveg edénybe átfejtem a meggy levét, hogy ott tisztuljon le, és utána átfejthessem a végső edényébe.

A tavasszal vettem pár üveg edényt. Két 54 literest és egy 25 literest. Az egyik 54 literesbe fejtettem át az anyagot. Fogtam egy kis festékes vödröt, amelyet anno nagyon elmostam és azóta is használok kerti munkákhoz, és azzal nekiálltam kimerni. Az 54 literes edénybe pont belement a nagy tölcsérem, amelyre ráilleszkedik elég jól egy nagy tészta szűrő. Ebbe a tésztaszűrőbe öntöttem a hordóból kiszedett egyveleget. Eleinte, amíg a nagyjából tiszta leves részt öntöttem, addig jól folyt, de később egyre zavarosabb anyag került a szűrőbe és elég jól megteltek a lyukak, ezért rendszeresen mentem és a kerti csappal jól kiverettem belőle a meggymaradékokat.

Arra gondoltam, nem csak a tiszta részt, hanem ami csak átmegy a szűrőn azt mind beletöltöm az üvegedénybe, ahol ha letisztul a lé, akkor majd onnan tovább fejtem. Mivel szinte minden levet és sajnos, sok sűrűjét is átfejtettem, ezért sokkal több maradék fog az üveg alján maradni, amit majd ki kell jó alaposan tisztítani. Ami ugyan nem olyan egyszerű.

Ezeket a nagy üveg edényeket úgy szoktam kimosni, hogy a lerakódott anyagot jó erős vízsugárral szoktam kiveretni, de ha nem jön ki, akkor beáztatom. Vagy mosószeres vízzel, vagy hipós vízzel. Hagyom pár napig állni, aztán már könnyen kijön a kosz. Aztán jó párszor kiöblítem, hogy a tisztítószer minél jobban kijöjjön az üvegből. A 25 literes üveg most is éppen ázik, mert abban benne maradt egy kis vörösbor maradék, ami szépen beleszáradt. Aztán kitakarítom, és ebbe fog menni a meggybor eleje. A többit majd kisebb üveg edényekbe fogom palackozni. Erre azért még pár napot kell várni, mert még az 54 literes edénybe láttam jeleket, hogy forrt egy kicsit a meggybor. De már pár napja abbahagyta. Most már csak a tisztulást kell megvárni, ami szerintem 1-2 hét, de inkább kettő.

torma.jpgAz előző bejegyzésemben a torma gyógyhatásairól írtam. Aztán ahogy néztem az elmentett cikkeimet, láttam, egyet, amely a torma termesztéssel van kapcsolatban. Arra gondoltam, idén a ribizli bokrokat el fogom ültetni a fáknak a sorából, ahol a torma is van. Ha pedig már elültetem őket, akkor lehet a tormának is kellene egy nagyon jó helyet találni a kertben, hátha máshol jobban érezné magát. Bár most virágzott is, és ez biztos jót jelent, jó helyen van.

Ettől függetlenül, ha már elmentettem egyszer a cikket, akkor megmutatom a https://balintgazda.hu oldalon mit írtak erről a témáról:

"Hova érdemes tormát ültetni?

A kert mélyebb fekvésű, nyirkosabb sarkába. Nem igényes növény, napon és árnyékban egyaránt megél, de a kötött talajon a gyökere fás, erősen csípős lesz.

Nagy, terebélyes lombozatú évelő, amely függőlegesen neveli ki a megvastagodó, elágazó gyökértözsét. A dugványait célszerű bakhátra ültetni, mert itt egyenletesebb, vastagabb gyökerei fejlődnek és ezeket könnyebb kiszedni, különösen, ha májusban a bakhátat kibontjuk és az oldalgyökereket levágjuk.

A torma (Armoracia rusticana) olykor azonban gondot is okoz a kertésznek, mert mértéktelenül elszaporodik, nehezen kiirtható gyomnövénnyé silányul. Ilyenkor csak mély talajműveléssel, csákányozással lehet a gyökereitől megszabadulni."

Szóval lehet árnyékosabb helyre is ültetni, tehát ahol most van, ott jó helye van. Viszont nyirkosabb hely is kedvez neki, ezért többet kell locsolni.Arra gondoltam, mi lenne, ha a korai cseresznye és a szőlő lugas közé ültetném legközelebb, ha esetleg kiszedem a földből. Az biztos, a most kibújó új hajtástöveket ki kell szednem, mert aztán annál nehezebb majd megszabadulnom tőle, ha esetleg meg szeretnék.

Valamint még arra gondoltam, ha minden évben, vagy kétévente kitermelem, akkor nem fog tudni annyira mélyre lenőni a földbe. Viszont gondom is lehet, ha túl közel teszem a cseresznye fához, mert a torma gyökerei benőhetnek a cseresznyefa gyökerei közé, és azt onnan biztos nem fogom tudni kiszedni. Szóval nagyon közel a fához nem szabad telepíteni a tormát.

Esetleg a bakhát dolgoz is meg lehetne fontolni, vagy valami emelt ágyást, amelyből aztán nagyon könnyen ki tudnám szedni a tormát. Csak mivel emeljem fel a talaj szintjét? Téglával, betonnal, fával? Biztos olyannal kellene, amelyért nem kár, ha elrohad és egyszerű szétszedni ősszel. Valamint remélhetőleg kibír 2 évet, mert addigra szép nagyra nőne a gyökérzete. Esetleg egy feneketlen hordó? Ezen az utóbbin kicsit elgondolkodok, mert van pár fémhordóm, esetleg, ha kilyukadnak, fel tudnám használni ilyenre őket.

torma.jpgMár több bejegyzést szántam a tormára, vagy legalább is írtam róla. Viszont nem igen írtam a hatásairól, mikre és hogyan jó. Azért gondoltam kellene erre is szentelni egy blogbejegyzést, mert idén felvirágzott a tormám, és bár lemaradtam a mag begyűjtéséről, 3-4 kis torma megjelent a sárgarépa sorában. Após szólt, ha lesz, akkor szóljak neki, mert kellene. Talán odaadom neki. Valamint tavaly sikerült végre a szaporítás, és idén nagyon szép két bokrom lett. Talán megerősödtek annyira, hogy szép gyökereket növesztenek. Fel kellene szedni őket, és valami hasznosra felhasználni.

Szóval, ha már legutóbb a hagymáról írtam kicsit, gondoltam a torma is megérne egy misét. A http://nepgyogyaszat.com oldalon szépen össze is szedték, amit tudni kell a gyógyhatásairól:

"Torma – az életerő jelképe
 
A torma számos értékes hatóanyagot tartalmaz, és nemcsak fűszer-, hanem valódi gyógynövényként is alkalmazható az év minden hónapjában. Egy ősi bölcsesség szerint a torma különösen azokban a hónapokban igazán hatékony, amelyeknek a nevében „r" betű van.
 
A torma fő hatóanyagát az illóolaj hordozza, amellyel mindenki találkozott már tormareszelés közben. E növény erőteljes baktériumölő és gátló hatását az úgynevezett mustárolaj-glikozidok és a hidrogén-rodanid hozzák létre. A mustárolaj-glikozidok magas kéntartalmú anyagokból állnak, és a növényekben általában irritációt nem okozó formában fordulnak elő. Ha hagymát, tormát vagy egy marék mustármagot szagolgatunk, annak általában nincs irritáló hatása. A torma és a hagyma szeletelésekor vagy reszelésekor szigrin nevű irritációt nem okozó glikozid kapcsolatba kerül a mirozináz enzimmel, és egy pillanat alatt kialakul az irritációt kiváltó allil-mustárolaj. Az allil-mustárolaj pedig egy erős hatású természetes antibiotikum.

Mit tartalmaz a torma?

A baktériumölő glikozidok és a hidrogén-rodanid mellett nagyon sok C-vitamin, kén és kálium található benne. A savanyú káposzta és a hagyma mellett a torma is védelmet nyújtott a tengerészek és a falusi szegények számára a C-vitamin-hiánybetegséggel, a skorbuttal szemben.

Mire gyógyír a torma?

-          Fertőtlenítő hatású, erősíti az immunrendszert

-          Kezelni lehet vele az asztma és torokgyulladást

-          Csillapítja a lázat, izzasztó és vizelethajtó hatású.

-          Nagymértékben növeli az epe termelését, elősegíti a véráramlást,

-          A torma aktiválja a májat, a hasnyálmirigyet,

-          Serkenti az egész emésztőrendszert, és mindenfajta emésztési zavar és étvágytalanság esetén hatékony.

-          Javítja a vese véráramlását és a vizeletkiválasztást

-          Hígítja a túl sűrű váladékot és csökkenti a köhögési ingert, kimondottan ajánlott a felső légutak hurutja kezelésében

-          A húgyhólyaggyulladás is kiválóan kezelhető vele

-          A hüvelykujj vastagságú, krémszínű, barna héjú gyökér vércukorszint-csökkentő glukokinintartalmának köszönhetően még cukorbetegségben is jótékony hatást fejt ki.

-          Megfelelő adagolás mellett a torma gyógyító értelemben ingerlő hatást fejt ki a bőrre és a nyálkahártyára.

-          Ajánlatos székrekedésben alkalmazni A torma csípős illóolajának belélegzése tisztítja a légutakat, ezért sok helyen a tormát az egészség szimbólumának tartják.

-          A torma kiváló vértisztító szer

-          Jótékony hatása van reumás, köszvényes és neuralgiás fájdalmakban

-          Rovarcsípések és fogfájás kezelésére is használható.

Kinek nem tesz jót a torma?

-          Hasmenés esetében nem ajánlatos alkalmazni.

-          Akinek mustárolaj vagy tormaallergiája van, az ne fogyasszon tormát, mustárolajat, vízitormát, sem külsőleg, sem belsőleg

-          Aki túlzott éjszakai izzadástól szenved, annak is le kell mondania a mustárolaj nagyobb mennyiségben történő alkalmazásáról, mert a panaszai súlyosbodhatnak.

-          A torma túlzásba vitt fogyasztása erősen irritálhatja a nyálkahártyát, és vigyázzunk arra, hogy a frissen reszelt torma ne kerüljön a szemünkbe.

-          Várandós anyák, vesebetegek nagy mennyiségben ne fogyasszák.

Hogyan gyógyuljunk tormával?

Megfázás megelőzésére és kezelésére: Fogyasszunk néhány napig naponta 50 g friss vagy üveges reszelt tormát. Meglehet, hogy ez érzékeny gyomrúak számára nem feltétlenül ajánlott, kissé durva terápia, de mindenesetre nagyon hatékony.

Figyelem! Vesebetegeknek nem szabad ilyen nagy mennyiségű tormát fogyasztaniuk, mert fennáll a vesevérzés veszélye.

Köhögés, asztmás panaszok, valamint lázzal vagy láz nélkül járó megfázás esetén jó szolgálatot tehet a mézes torma. A méz némileg tompítja a torma erejét. Ennek fogyasztása feloldja a makacs váladékot, megkönnyíti a légzést, és elpusztítja a kórokozókat:

Egy evőkanál frissen reszelt tormát 3 evőkanál mézzel keverjünk össze, és ebből naponta ötször vegyünk be egy teáskanállal.

Hatását 1 evőkanál apróra vágott hagymával tovább erősíthetjük. Ehhez a keverékhez adjunk 5 evőkanál vizet, és a keveréket forraljuk fel. Lehűlés után a fent említett módon szedjük.

Figyelem! Cukorbetegek ezt a készítményt nem fogyaszthatják.

Tormabor

A tormaborral kihajthatók a húgykövet, és segít a fájdalmas menstruáció esetén is. Emellett erős vizelethajtó hatása van.

Tormaborogatás reuma, isiász és fejfájás kezelésére: egy kb. 10 cm hosszú tormadarabot reszeljünk apróra, és egy kis vízzel keverjünk belőle kenhető masszát. Ezt vékonyan kenjük rá egy lenvászonra, és tegyük a fájó területre. Fejfájás esetén is alkalmazhatjuk. Legfeljebb öt percig hagyjuk rajta, majd távolítsuk el, hogy ne alakulhasson ki a bőrön túlzott irritáció. Az érzékeny bőrt megelőzőleg kenjük be bőrápoló olajjal.

Nehezen gyógyuló sebek tisztítására és fertőtlenítésére alkalmas a tormatinktúra: egy fél szár tormát reszeljen le és öntse le 70%-os alkohollal. Két óra múlva puha pamutkendőn préseljük át, és adjunk a tinktúrához vele azonos mennyiségű vizet. Ezt a folyadékot naponta többször használhatjuk borogatás készítéséhez.

Tormatea: láz, influenza és húgyúti fertőzések kezelésére: egy evőkanál durvára reszelt tormát öntsünk le egy csésze forrásban lévő vízzel, és lefedve hagyjuk állni 5 percig. Fogyasszunk belőle naponta 3-4 csészével.

Emésztési zavaroknál : 1 teáskanál tormát keverjünk bele egy csésze meleg tejbe, és naponta egyszer, lehetőség szerint esténként igyuk meg. Alkalmazzuk kúraszerűen 2-3 héten keresztül.

A torma gyökerét egész évben gyűjthetjük, de betakarításra általában az ősz a legalkalmasabb időszak. Ezt követően, pincében homok közé helyezve akár egy éven keresztül is tárolhatjuk.

Birtalan Katalin-természetgyógyász"

Szóval, ez is egy olyan növény, amelyet csak az nem tart, aki buta. Vagy, ha még nem olvasta ezt a bejegyzést. Szerintem csak az ne egye, akinek valami baja van a felsoroltak között tilalmi listáról, a többieknek kötelező.

hagyma.jpgTöbb olyan témát elmentettem magamnak, amiről kéne írni, és ezek között találtam egy cikket, amelyben az van leírva, a hagyma milyen betegségekre, nyavalyákra jó, hogyan tudjuk magunkat vele gyógyítani. Azért is gondoltam, hogy ezt a cikket fogom most megosztani, mert a garázsban szépen zölddel a tavaly ősszel összeszedett hagyma, és amúgy is gondolkodtam, kellene zöldhagymának valót dugatni.

Bár nemrég a fiam a kiskertjébe dugatott a barátjával négy kisebb sort, de az már egy hónapja volt. Azokat lassan zöldhagymának lehetne szedni. Mire az leérik, akkor a most dugatott hagymák már megnőnének és akkor azt is lehetne enni.

Ami biztos, hogy idén nem igen szeretnék eltenni hagymát azok közül, amit felszedek. Hiába tartom meg, mert kicsi, ha jövőre eldugatom, akkor biztos felmagzik és nem fejesedik. Bár öltetnek ajánlották a hagyma virágának kitörését, de az nem olyan siker, mintha eleve fiatal dughagymát tennék a földbe. A másik, amit elhatároztam, ha lehet, akkor saját befogott hagymamagot vetek, ezért nem törtem ki az összes hagymavirágot, hanem hagyom felmagzani. Bár benne van az elfajzási esély, de úgy döntöttem, ami magot csak tudok befogok. Egyre többet hallani arról, mennyire egészségtelenek a magok, amiket vetünk, mert annyira kiteszik őket vegyszerezéseknek. Meg hozzák ezt a GMO témát is folyamatosan. Ezért eldöntöttem, amiből lehet magot fogok.

Persze annyira sok mindent nem tudok így megoldani. Tudok hagymamagot, paprika magot, paradicsom magot, uborka magot, cukkini magot, krumplit, zeller magot, rebarbara magot, kapor magot, saláta magot, babot fogni. Ezek közül a tök félék a cukkini és uborka mag kétesélyes, mert úgy tudom azok túl könnyen elfajzanak, vagyis nem örökítik tovább az eredeti tulajdonságokat. A többi talán. Sőt, a rebarbarát már felszárítottam és el is tettem magot. Jó sok lett, bár az pont nem kellett volna, mert elvileg az idei bokor jövőre is hozni fogja a szárakat. Bár eddig enni se ettem belőle.

Amúgy ezek közül a salátát, burgonyát, babot, hagymát, kaport, amúgy is szoktam minden évben befogni, vagyis nem fogok újat tenni. Sőt, volt idő, mikor a paprika magot befogtam pár évig. Aztán visszafajzott egészen az ős fajtához. Nem gondoltam volna, mert egy sárga lecsópaprika magját vetettem el következő évben és nagy zöld, édeskés paprika lett belőle, kicsit a kaliforniai paprikára hasonlító. Azt olvastam, hogy valami hasonló volt az ős paprika, amit behoztak Amerikából.

A cukkininél is volt már elfajzási esetem. Akkor a sárga cukkini magból lett zöld, de volt közte sárga is, vagyis tovább örökítette a saját színét is. Lehet, ha utána olvasok, akkor találok rá magyarázatot, de annyira most nem érdekel, majd jövőre meglátjuk, mit hoz a kert.

Visszatérve a hagymára, és annak jótékony hatásaira. Az általam kedvelt http://nepgyogyaszat.com oldalon találtam a hagymáról ezt a cikket:

"Kezeljük magunkat hagymával

Baktériumellenes hatását már Pasteur is leírta, orosz tudósok 150 növény közül a fokhagymát és a vöröshagymát találták a legerősebb baktériumölőnek. A népi gyógyászatban előszeretettel használják hurutos állapotok, légúti betegségek esetén. "Reggel éhgyomorra egy kis fej vöröshagymát egyen meg, tisztítja a tüdőt" - ezt tartja a néphit.
 
Külsőleg alkalmazva

-          A hagyma hatékony rovarcsípések, szemölcs, kelések, furunkulusok, égések és fülfájás ellen. A hagymát vágjuk fel, és egy-egy szeletet tegyünk a kezelendő felületre. Fülfájás esetén egy szelet hagymát ruhával erősítsünk a beteg fülre.

-          Megfázás megelőzésére és kezelésére éjszakára tegyünk egy szelet hagymát egy kis tányéron az ágy mellé, és így az illóolajat be tudjuk lélegezni. Esetleg kis szövetzsákba csomagolt friss hagymadarabkákat is magunk mellé tehetünk a fejtámaszra.

-          Vizelettartási zavarok esetére egy régi fűveskönyv azt javasolja, hogy egy-két hagymát vágjunk apróra, és tegyük a húgyhólyag és a belek fölé a hasra. A borogatást legkésőbb akkor távolítsuk el, amikor a bőr elkezd pirosodni.

-          Zúzódásoknál, rándulásoknál és izom- és ínhúzódásoknál a következő hagymaborogatás lehet a segítségünkre. Egy hagymát vágjunk apróra, egy kis vízzel és egy csipet sóval készítsünk belőle pépet, és tegyük a fájó területre. Ennek a keveréknek különösen jó fájdalomcsillapító hatása van.

-          Ízületfájdalmakra: szeleteljünk fel egy hagymát vékony szeletekre és helyezzük rá a fájó ízületre, majd tekerjük be egy darab csomagolófóliával, hagyjuk így állni míg a fájdalom megszűnik.

-          Magas láz esetében – szeleteljünk fel egy hagymát vékony szeletekre és helyezzük rá a beteg talpára, majd húzzunk rá egy zoknit. Lehúzza a lázat.

-          Orrvérzés esetében – vágjunk egy nagyobb szelet hagymát és helyezzük rá a nyaki ütőérre, pár perc múlva a vérzés meg fog állni.

-          Lábzárfekélyre – a hagyma nagyon hatékony terápia a nehezen gyógyuló lábszárfekély kezelésében. A kicsi reszelőn lereszelünk egy hagymát, majd összekeverjük 0,5 l hidegen sajtolt olivaolajjal. Szoba hőmérsékleten hagyjuk állni 3 napot, majd egy gézen keresztül átszűrjük és egy csavaros tetejű üvegbe tároljuk a jégszekrényben. Ezzel az olajjal kenegetjük 2-3-szor naponta a fekélyes területet.

Belső kezelésekre

-          Napi egy hagyma fogyasztása gyógyítja a fejfájást, fogfájást, fülfájást, megelőzi az influenzát és kezeli a szemgyulladásokat. Csökkenti az orrdugulást, illóolaja fellazítja a légutakat befedő nyákos anyagot. Enyhíti a hörghurutot, az erős köhögést, a rekedtséget, torok- és mandulagyulladást, sőt a tüdőgyulladást is

-          A hagymapor gyógyhatással van az inpotenciára és erős súlycsökkentő hatása miatt fogyókúrákban igen jó eredményeket lehet vele elérni.

Vizelethajtó hatású hagymabor

A nyers hagyma megöli a gyomorban és bélben található kórokozókat, erősíti a természetes bélflórát, javítja az általános emésztést. Kiváló hatással bír hólyag- és vesegyulladás esetén, mivel azok kórokozóira is hat.

A hagymabor alkalmas a vizeletképző szervek átmosására és a felgyülemlett víz eltávolítására. Egy apróra vágott hagymát 10-14 napig hagyjunk 1 liter jó minőségű, fehérborban ázni. Ezután szűrjük le a bort, és a hagymadarabkákat lenvásznon passzírozzuk át. Ezt a levet adjuk a borhoz, majd sötét, hűvös helyen tároljuk.

Napi 2-3 likőröspohárnyi mennyiség elősegíti a vizeletképzést, de köhögés és hörghurut esetén is hatásos.

Az antiödémás hatást fokozni lehet, ha a borhoz 2-3 evőkanálnyi rozmaringot adunk. Ettől erősebb íze lesz, de keringésjavító hatása által elősegíti a vizeletkiválasztást.

Hagymaszirup köhögés és hörghurut ellen

Egy apróra vágott hagymát 3 evőkanál mézzel és 1/8 liter vízzel keverjük össze. Ezt a keveréket melegítsük meg, amíg felforr, néhány órán át hagyjuk állni, majd passzírozzuk át. A szirupból naponta háromszor egy evőkanálnyit vegyünk be. Gyermekek is fogyaszthatják. Erősebb hatást érhetünk el, ha egy teáskanál tormát vagy kakukkfüvet is teszünk a keverékhez. Az előbbi, asztmások számára kiváló, a kakukkfű pedig segít felszakítani a köhögést.

Alkoholos hagymatinktúra

Intenzív hagymakúrát végezhetünk, ha a hatóanyagokat alkohollal vonjuk ki a gumóból. Egy friss hagymát vágjunk nagyon apróra, és öntsük fel 1/4 liter 70%-os alkohollal. 10-14 napig hagyjuk állni, öntsük le róla a levet, és a hagymadarabkákat passzírozzuk át. Ezután kávészűrőn átszűrhetjük a folyadékot, hogy a maradék hagymadarabkákat eltávolítsuk. Naponta 4 teáskanálnyit vízzel keverve vegyünk be.

Ennél olcsóbb, hatékonyabb és az egész szervezetre ható gyógy- és megelőzőszert másutt aligha találunk.

Birtalan Katalin-természetgyógyász"

Azt tudtam a hagyma sok mindenre jó. Viszont nem gondoltam ennyire sok mindenre, és mennyire sok módja van a hagyma gyógyszerré való alakításának. Nálunk még a hagymaleves játszott egyszer, de akkor azt mondtam kenje a hajára az, aki megfőzte. Lehet tévedtem ez ügyben? Mégis meg kellett volna akkor ennem?