Tavaly megint elég satnya sárgarépákat sikerült kiszednem a földből. Bár tavaly rekord aszály és hőségrekordok voltak, így nem csoda az eredmény. Idén szeretnék a képen látható sárgarépához hasonlót termeszteni, hátha a gyerekek nagyobb kedvvel fogják rágcsálni, akár nyersen is.

Ahogy tavaly olvasgattam utána, az egyik legfontosabb tényező a helyes termesztésnek a megfelelő locsolás, azok mellett, hogy a kiválasztott fajta mit igényel. Ezért gondoltam kicsit utána olvasok, keresek az interneten, hogyan is kellene megfelelően locsolni a sárgarépát. A következő leírást találtam a https://garden-hu.desigusxpro.com/morkov/kak-chasto-polivatv-otkrytom-grunte.html oldalon:

"Milyen gyakran kell sárgarépát öntözni a szabadban, és hogyan kell ezt helyesen elvégezni ezt

A sárgarépa, az egyik legapróbb növény, hálásan reagál a jó terméssel minimális erőfeszítésekkel, még kezdő kertészek számára is. A sárgarépa szabadban történő öntözésével kapcsolatos információkat azonban a kert tulajdonosának meg kell tanulnia, mielőtt a magokat a talajba ültetik. Ez azért szükséges, hogy a jó termés elérése érdekében tett erőfeszítések ne pazarolódjanak a megfelelő öntözés legegyszerűbb feltételeinek be nem tartása miatt.

Ültetés előtti öntözés

A sárgarépa-termesztés helyes megközelítésével az első öntözést hat hónappal a vetőmag ültetése előtt kell elvégezni - azaz ősszel, a talaj ásása és trágyázása után "télen". A föld ilyen alapos megművelése nem mentesíti a kertészt a teljes folyamat teljes megismétlésétől, amikor a talaj felmelegszik, és lehetőség lesz az ültetés megkezdésére. A talaj nedvesítése meleg vízzel a vetés elõfeltétele a szabadban elültetett, 1–1,5 cm mélyen ültetett sárgarépamagoknak, amelyek a talajban maradnak, és nem szabad, hogy a víz felszínén ússzon a mag.

A sárgarépa első öntözése, azaz az ültetésre szánt talajnak a talajba jutott nedvesség kötelező megőrzésével és ezzel egyidejűleg a jövő növényeinek az éjszakai fagyoktól való védelmével kell végeznie. A nyitott talajt, a magok kényelmes ültetése után (szalagon vagy darab vetésen), műanyag borítással fedik le, amelyet a következő öntözésig nem távolítanak el.

A kertészkedés egyszerű tudományának legelső lépéseitől kezdve tanuljon meg egy fontos szabályt, amely kivétel nélkül minden kerti növényre vonatkozik - soha ne folytasson vizet közvetlenül a csaphoz csatlakoztatott tömlővel. Az alacsony hőmérsékletet a növények rosszul érzékelik, függetlenül a jövőbeni zöldségfajták rokonságától, és a hideg csapvíz emellett nehéz szennyeződéseket is tartalmaz, amelyek a talajban telepednek le.

Öntözési arányok

Milyen gyakran öntözzük a sárgarépát az ültetés után? Abban a szakaszban, amikor a vetőmag minden ereje felszabadítja a gyökérrendszert, a jövőbeli sárgarépát állandó nedvességben kell tartani, de nagy lelkesedés nélkül. A leülepedett víz olyan mennyiségben, amely nem áll a sor elmélyítésében, diszpergálható a szokásos öntözőkannából, és maga az eljárásnak legalább öthavonta egyszer meg kell történnie. Az öntözés után 2-3 órával az ágyást óvatosan meg kell bolyhosítani, elkerülve a kemény kéreg kialakulását.

A felnőtt 2-4 hajtás levél után a növényt ritkábban öntözik, de az öntözések számának meg kell felelnie a folyamatos talajnedvességnek - ez legalább havonta négyszer történik.A sárgarépa tetejének kialakulása és a gyökérnövény érési szintje során a nedvesség mennyisége változhat.

Milyen gyakran kell sárgarépát itatni a szabadban? Ezekre a változásokra nincs határozott rendszer, mivel az egyes régiók szárazságának és csapadékának szintje különbözik, de a hozzávetőleges normák így nézhetnek ki:

- Az első hajtások megjelenésekor (május) a sebességet 5–6 liter vízre állítják 1 m2-re. Az, hogy a sárgarépát milyen gyakran kell itatni, az időjárási viszonyok alapján dönti el, de az átlagos havi arány 7-szer;
- A következő, júniusban eső szakaszban az öntözések száma négyre csökken, és a folyadék térfogata eléri a 12 liter / m2;
- Augusztusban havonta legfeljebb kétszer öntözzük meg az ágyást 6 liter / m2-enként.

Körülbelül három héttel a betakarítás előtt megállítják a talaj nedvesítését, és ezzel egyidőben só vagy nitrát formájában alkalmazzák utolsó tápoldatozását.

Az ilyen helyes öntözés nem kötelezi a talaj ismételt meglazítását - a föld laza marad és oxigénnel telített.

Az automatikus öntözés intenzitása úgy állítható be, hogy a talajra eső nedvesség tömege ne stagnáljon a sorok között és közöttük, hanem teljesen behatoljon a talajba. Ez a módszer egyetlen hátránya - az állandó permetezés folyamatos áramlás mellett zajlik, és a beállítást manuálisan kell elvégezni.

A gyökérnövények folyékony felső kikészítése

A talajból kiszedő első zöld hajtások jelzik a talajba történő takarmányozás leállítását. Mindaddig, amíg a felsők nem alakulnak ki kis kamrává, az öntözéssel kiegészített további mikrotápanyagok megégethetik a fiatal növényt és megszakíthatják a növény növekedését. Csak 2-4 teljes értékű ág kialakulása teszi lehetővé vízben oldott, alacsony koncentrációjú tápanyag-összetétel felhasználását.

Hogyan lehet a sárgarépát megfelelően hígított takarmánykoncentrátumokkal öntözni? Ha inkább szerves anyagot használ, akkor az ágyakat az így elkészített csirketrágyát tartalmazó oldattal öntözze meg: öntse a szerves anyagot 1:5 arányú hideg vízzel, 7 napig hűvös helyen távolítsa el, majd a kapott sűrített anyagot hideg vízzel ismét 1:10 arányban hígítsa.

Abban a pillanatban, amikor ilyen összetételű sárgarépát öntöz az ágyásra, ügyeljen arra, hogy a folyadék ne kerüljön a növényekre. A legjobb az, ha szigorúan sorok között öntözünk. Ugyanígy szervezzük meg a híg tehéntrágya takarmányozását, azonban egy jó erős rizóma kialakulása érdekében a csirke ürülék előnyösebb.

Ásványi műtrágyák - kálium-szulfát karbamiddal - 3 héttel a szerves takarmányozás után kerülnek a talajra. 2 teáskanál 10 liter vízben hígított szulfát esetén vegyen be hiányos 1 teáskanál karbamidot, amelyet szintén kis mennyiségű folyadékban hígítanak.

Az arányok kiszámításakor próbálja meg ne elárasztani a sárgarépakertet magas koncentrációjú műtrágyákkal - ez nagymértékben csökkenti a zöldség későbbi tárolási idejét. A sárgarépa a szulfát-műtrágya felhalmozódásával gyorsan rothadni kezd.

Sós víz oldat

Az egyszerű étkezősóval történő öntettel a gyökérzöldség édesebbé és fiatalabbá válik. Ennek a megoldásnak az egyetlen hátránya, hogy még ha nem is szereti a kertben szerves anyag felhasználását, a következő ültetési évben mindenképpen a föld talajának telítettségére kell használnia, sós vízzel kissé táplálva. A sós koncentrátum hígításához vegyen be 2 teáskanál durva sót (nem jódosítva) és oldja fel, amíg az összes kristály 10 liter vízben teljesen el nem tűnik. Ilyen vízzel csak az előnedvesített talajon lehet vizet adni, ideális esetben egy jó zuhany után, ha a föld telített lágy esővízzel.

Hasonló eredményt kap a sárgarépa, hogy kellemes legyen az édességhez, a sósav vagy a fahamu hígításával.

A sóoldat segít megszabadulni még két további bajtól, amelyek a sárgarépa-termesztés gondozása során várnak el - ezek a penész és a meztelen csigák, amelyek önként ízlik a gyökereket. Mindkét tényező a talajban levő túlzott nedvesség miatt alakul ki, amely nem mindig függ az öntözéstől, de leginkább a heves esőzések eredménye.

A sárgarépát akkor is meg kell öntözni, ha a zöldség már víz alá van merítve? Néhány liter sós víz a páratartalom szintje szempontjából nem fog nagy szerepet játszani, hanem a gyenge kártevők és gombák, sárgarépa minden bizonnyal nem fog fájni. A szezon során összesen 4 "sós" öntözés ajánlott.

A megfelelő öntözés titkai a tapasztalt kertészek részéről

Előfordul, hogy még a szabályok és a gondosan követett gondozási ajánlások tökéletesebb ültetése sem menti meg a betakarítás idején a csalódástól. A zöldségek sápadtan, homokossá válnak, és sok szükségtelen folyamatra elágaznak. Mi a helyzet és érdemes megállítani az ezzel kapcsolatos kertészeti kísérleteket?

Ilyen eredmény rendszerint a nem megfelelő talajnedvesség hibája, vagy inkább a nedvesség gyenge behatolása a gyökérzet kialakulásának a teljes előírt mélységébe. A nedvességszintet meghatározó gyökerek vékony fehér szőrszálak, amelyek érzékenyen érzékelik a talaj vízzel való telítettségének bármilyen változását.

A kiszáradnál lefelé növekszik, és olyan lehetőségeket keres, amelyekben más irányba is bejuthat a víz. Innentől származnak a rizóma furcsa, kinyújtott karjai és lábai, amelyek nem alkalmasak főzésre.

A hiba kijavítása legkésőbb egy hónappal a növény kiásása előtt lehetséges. A barázdákat 10–12 cm mélyen kell ásni a sorok között, majd a kertet meg kell itatni, de a hangsúlyt ezeknek a hornyoknak a tetejére történő kitöltésére kell helyezni - így a nedvesség könnyebben juthat be a kívánt mélységbe.

Tegye szokássá az esővíz gyűjtését és öntözéshez való felhasználását. Ha csak csapvíz áll rendelkezésre, legalább három napig kell tartani egy tartályban. A kútvíz elegendő egy napig, de csak akkor, ha ezen idő alatt van ideje 18–21-re melegedni.

Nem ok nélkül a cikkben többször is megemlítették a minimálisan szükséges öntözések számát, de nem annyira fontos, hogy a teljes kvantitatív számú eljárást elvégezzék, és hogyan rendezzék meg az elvégzett szabályszerűséget. A gyökérnövények nem repednek, és elveszítik az ízüket, ha 8 öntözés helyett (természetesen meleg, nem jeges vízzel) 6-ot készítesz, de a „béna” szünetek teljesen tönkretehetik a termést, és hiába tesznek minden erőfeszítést."

Nos, a lényeg, hogy rendszeres locsolás legyen, nem pangó vízzel, locsolás után talaj feltörése, hogy ne repedezzen be, elég sok tápanyag a talajba juttatása, betakarítás előtt locsolás abba hagyása. A részletek a cikkben olvashatók.sargarepa_locsolas

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.