Ki mondta, hogy egy kis erkélyen nem lehet saját zöldséget termeszteni? A kovászos uborka után itt a következő kihívás: a ropogós, friss uborka termesztése balkonon! A megfelelő fajtával és néhány egyszerű lépéssel garantáltan szüretelhetsz a saját "mini-kertedből". Most leírok neked egy csomó információt, hogy a következő évben, vagy még idén saját magad megtermeld a szükséges uborka mennyiségedet a teraszodon.

A legfontosabb fajták balkonra

Bár szinte bármilyen uborkát lehet termeszteni cserépben, a legideálisabbak a futó és a bokros fajták, valamint azok, amelyeket speciálisan konténeres termesztésre nemesítettek.

• Futó fajták: Ezeknek támasztékra van szükségük (pl. háló, rács, karó), és felfelé növekedve kevesebb helyet foglalnak.

• Bokros fajták: Kompaktabbak, alacsonyabbak, nem igényelnek támasztékot, így még kisebb balkonra is tökéletesek.

• Önporzós fajták (partenokarp): Ezek a fajták a legideálisabbak, mert nem igényelnek rovarokat a beporzáshoz, így biztosabb a termés a magasabb erkélyeken is.

Példafajták balkonra:

-  Miniature White (bokros)

-  Bush Pickle (bokros)

-  Spacemaster (bokros, magas terméshozam)

-  Patio Snacker (futó, kompakt)

-  Saladin (futó, önporzós)

Mire használhatjuk a balkonon termett uborkát?

 A balkonon termett uborkák méretüktől és fajtájuktól függően sokoldalúan felhasználhatók:

• Friss saláták: A kisebb, ropogós fajták tökéletesek a nyári salátákhoz.

• Savanyúságok: A Miniature White vagy Bush Pickle uborkákból finom csemegeuborka készülhet.

• Levesek és turmixok: Friss, hűsítő uborkaleves vagy egészséges smoothie is készíthető belőlük.

• Kozmetikai célra: Kellemesen hűsítő arcpakolás is készíthető belőle.

Hogyan termesszük?

Ültetés: 

• Mikor: Vetőmagot a fagyveszély elmúltával, május elején vagy közepén érdemes elvetni. Palánta vásárlása esetén is ekkor ültessük ki a végleges helyére.

• Hová: Az uborka fényigényes növény, ezért olyan helyre ültessük, ahol naponta legalább 6-8 órát éri közvetlen napsütés. A balkon legnaposabb része lesz a legmegfelelőbb.

• Mibe: Használjunk legalább 10-15 literes cserép- vagy balkonládát, amelynek alján van vízelvezető lyuk. A tápanyagban gazdag, laza szerkezetű virágföld a legideálisabb.

Ápolás és locsolás:

• Támaszték: A futó fajtáknak gondoskodjunk támasztékról (pl. bambuszkarók, rács vagy háló), hogy a növény felfelé tudjon kapaszkodni. Ez segíti a megfelelő szellőzést és a termés egyenletes fejlődését.

• Locsolás: Az uborka nagyon vízigényes. Meleg napokon akár naponta is szükség lehet a locsolásra. Ügyeljünk rá, hogy a földje mindig nedves, de ne tocsogjon a vízben. Próbáljunk meg közvetlenül a gyökérhez locsolni, elkerülve a levelek nedvesítését, mert ez elősegítheti a gombás betegségek kialakulását.

• Trágyázás: Az uborka sokat fogyaszt a tápanyagokból. Kéthétente érdemes tápoldattal (pl. folyékony zöldségtáp) kiegészíteni a locsolóvizet.

A szüretelés a fajtától és a körülményektől függően kb. 45-60 nappal az ültetés után kezdődhet. Az uborkát akkor szedjük le, amikor a kívánt méretet és érettséget eléri. Általában még fiatal korában a legropogósabb és legfinomabb. Fontos, hogy rendszeresen szüreteljünk, mert ez serkenti az újabb termések fejlődését. Vágjuk le az uborkát a száránál, ne tépjük le, hogy ne sérüljön a növény.

Kellemes kertészkedést és jó étvágyat a saját termesztésű uborkához!

Minden évben nagy lendülettel ugrok neki és választom ki a megfelelő magokat, vagyis a szerintem legmegfelelőbbeket. Minden évben van pár mag, amelyet kísérlet gyanánt választok, hátha ez fogja hozni a nagy áttörést. Az általam választott vetési és gondozási módszereimnek a legmegfelelőbb. Természetesen olyan magot még nem sikerült vennem.

Ha már legutóbb uborkáztam, akkor legyen egy kis fajtaismertető ezekről. Az uborka a nyári konyha egyik legkedveltebb zöldsége, legyen szó friss salátáról, savanyúságról vagy épp kovászos uborkáról. A fajták közötti különbségek azonban messze túlmutatnak a méreten és a formán. Bemutatom a 3-4 legfontosabb uborkafajtát, és elmondom, mire érdemes figyelned a termesztésük során és mire célszerű leginkább felhasználni.

Salátauborka (Kígyóuborka)

Ez az uborkafajta a legismertebb és legelterjedtebb a boltok polcain. Hosszú, vékony, sima héjú, szinte magtalan uborka, amit friss fogyasztásra, salátákba használunk.

• Felhasználás: Főként nyersen, saláták, szendvicsek és hideg ételek kiegészítőjeként fogyasztjuk. Magas víztartalma miatt kiválóan hűsít.

• Termesztés: Főleg támaszték mellett, felfuttatva termesztik, hogy szép, egyenes terméseket hozzon. Erőteljes növekedésű, érdemes ritkítani, hogy a termések elegendő fényt kapjanak.

• Ültetés: Napos, meleg, szélvédett helyre ültessük. Tőle távolabb neveljünk paradicsomot, krumplit.

• Időpont: A fagyok után, május közepétől június elejéig érdemes palántázni vagy vetni.

• Ápolás és locsolás: Rendszeres, bőséges öntözést igényel, különösen a termésképződés idején. A kiszáradás keserű ízt eredményezhet.

Csemegeuborka (Savanyúsági uborka)

A csemegeuborka fajták kisebb méretűek, tömör húsúak, héjuk általában rücskös és vastagabb. Nevükből adódóan leginkább savanyításra alkalmasak.

• Felhasználás: Ideális savanyúságokhoz, mint pl. kovászos vagy ecetes uborka. A vastagabb héj és a tömör hús miatt jól tartják formájukat a feldolgozás során.

• Termesztés: Földön kúszva is termeszthető, de támrendszer mellett a termés tisztább marad, és könnyebb a szüretelés is.

• Ültetés: Napos, védett helyre, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajba.

• Időpont: Akár a salátauborka, májusban érdemes a palántákat kiültetni.

• Ápolás és locsolás: A talaj folyamatosan legyen nedves, de ne tocsogó. A vízhiány itt is keserűséget okozhat.

Kovászolni való uborka

Ezek a fajták kifejezetten a kovászos uborka készítésére szelektált fajták. Külsejük rücskös, tüskés, méretük közepes. Húsuk kemény, így a fermentálás során is ropogósak maradnak.

• Felhasználás: Nevéből adódóan elsősorban kovászos uborka készítéséhez.

• Termesztés: Kifejezetten bőtermő fajták, amelyek támrendszer nélkül is termeszthetők.

• Ültetés: Meleg, napos helyre, gazdag talajba.

• Időpont: Palántázás a fagyok után, május közepétől, a folyamatos termés érdekében többször is vethetünk belőle.

• Ápolás és locsolás: A csemegeuborkához hasonlóan, folyamatos és bőséges öntözést igényelnek. Különösen figyeljünk oda, amikor a növény virágzik és terem.

Vékony, sima héjú uborkák (pl. Szárazföldi)

Ezek a hibrid uborkafajták a kígyóuborkánál valamivel rövidebbek, héjuk azonban ugyanolyan sima és vékony. Kifejezetten ropogós húsúak, sokszor salátauborkaként is árulják.

• Felhasználás: Salátákba és szendvicsekbe kiválóak, de kemény húsuk miatt friss savanyúságként is megállják a helyüket.

• Termesztés: Támaszték mellett nevelhetők a legszebben.

• Ültetés: Válasszunk napos, meleg helyet, és gondoskodjunk a megfelelő talajelőkészítésről (pl. komposzttal dúsítva).

• Időpont: májusban palántázva, júniustól folyamatosan szüretelhetők.

• Ápolás és locsolás: A meleg időszakokban a reggeli vagy esti, bőséges öntözés kulcsfontosságú. A rendszeres tápanyag-utánpótlás (pl. folyékony trágya) segíti a folyamatos termésképzést.

Akár salátába, akár savanyúságba szánod, a megfelelő fajta kiválasztása és az alapvető ápolási tippek betartásával garantált a bőséges és ízletes termés a kertedben.

Ahogy utána olvasgattam a különböző oldalakon, könyvekben, ezeket az uborka típusokat különítették szét. Remélet adtam egy kis ráhatást, hogy mikor milyen uborkát kell vetni, vagy palántázni.

A tökéletes házi kovászos uborka titka

Szeretettel köszöntünk blogunkban, ahol a nyár legfinomabb és legegyszerűbben elkészíthető csemegéjét, a kovászos uborkát vesszük górcső alá! Ez a klasszikus magyar finomság nemcsak hűsítő és ropogós, de elkészítése is igazi élmény, melynek során a nap melege és a természetes fermentáció varázsolja csodálatossá az ízeket.

Bevallom, nem igen vagyok ennek a csemegének behódolva, de a családom többi tagja szereti. Ezért is gondoltam, hogy készítek neki egy adaggal. A receptet több helyen is láttam, és igazából többől raktam össze. Kipróbáltam, a családnak ízlett.

Hozzávalók:

Az alábbi mennyiségek egy nagyobb (kb. 5 literes) befőttesüveghez elegendőek.

• Kb. 2 kg kisebb, kemény uborka (lehetőség szerint kovászolni való)

• 2-3 gerezd fokhagyma

• Néhány szál kapor

• 1 szelet kenyér (lehetőleg rusztikus, élesztős) vagy 1 evőkanál liszt

• Só

• Víz

 Elkészítés lépésről lépésre 

1. Előkészítés:

   • Az uborkákat alaposan mosd meg, és a végeiket vágd le.

   • Az uborkák oldalán ejts 2-3 bevágást (a hosszuk mentén), hogy a fermentálás során a lé be tudjon hatolni.

2. Az üveg feltöltése:

   • Egy alaposan kimosott, nagy befőttesüveg aljára tegyél pár szál kaprot és 1-2 gerezd fokhagymát.

   • Ezután szorosan pakold bele az uborkákat állítva, ügyelve arra, hogy minél kevesebb hely maradjon közöttük.

   • Tegyél még egy-két szál kaprot az üvegbe, a tetejére.

3. A sós lé elkészítése:

   • Forralj fel vizet, majd hagyd kihűlni langyosra (kb. 35-40 °C).

   • Lassanként adj hozzá sót. Általános szabály, hogy 1 liter vízhez kb. 2 evőkanál só szükséges. Kóstolgasd, a lének enyhén sósnak kell lennie.

4. A kovász elindítása:

   • Az uborkák tetejére, a kaporra helyezz egy szelet kenyeret. A kenyérben lévő élesztő indítja el a fermentációs folyamatot.

   • Alternatív megoldásként tehetsz a sós lébe 1 evőkanál lisztet is, ez szintén meggyorsítja a folyamatot.

5. A lezárás és a fermentáció:

   • Öntsd rá az uborkákra a langyos sós vizet, hogy ellepje azokat.

   • Tedd a befőttesüveget egy tálba vagy tálcára, mert a fermentáció során kifolyhat a lé.

   • Takard le az üveg tetejét egy tányérral, és állítsd ki egy napos, meleg helyre.

• A hőmérséklet a kulcs! A kovászos uborkához szükséges fermentációhoz elengedhetetlen a meleg. Ne tedd be árnyékos helyre, szüksége van a napfényre.

• Időzítés: A kovászolás 3-5 napig tart, a hőmérséklettől függően. A 3. nap után már érdemes megkóstolni. Ha már enyhén savanykás és ropogós, akkor kész van.

• Tárolás: Amint eléred a kívánt ízt, vedd ki a kenyeret, szűrd át a levet, és tedd az uborkákat tiszta üvegekbe, majd öntsd rá a levet. Ezután tárold hűtőben, így napokig, akár hetekig is eláll.

Jó étvágyat és kellemes kovászolást kívánunk!

Már régóta volt tervem, hogy kicsit jobban körbejárjam a kiskertben történő növénytermesztést. Eddig mindig rutinból, ahogyan a szüleim csinálták, ahogy én gondoltam módszert követtem. De biztos vannak hibák, módszerek, termesztési technológiák, amelyek kiküszöbölése, használata igen sokat segítene a nagyobb hozam eléréséhez. Ehhez viszont azt kell tennem, hogy mind a maghoz adott mankó alapján és az adott növény típus sajátosságai alapján megfelelően járjak el. Próbáljak minél többet betartani ezekből, csökkentve a hibázási lehetőséget. Első körben a zöldbabról szedném össze az információkat az internetről.

Bodor - Bokorbab

Royal Sluis cégtől vettem a Bodor bokorbabját. Azt írja a doboz hátulja, hogy májusban kellene 3-5 cm mélységbe vetni. A sortávolságot 40cm-ben határozza meg és tőtávolságra 5cm-t ír. Ebben az esetben júliusban már lehet aratni. A vetéstől számítva 2,5 hónapra szedhető.

A vetési mélységnek a 3-5cm-t betartottam. Egy sort vetettem és kb. az 5cm tőtávolságot is betartottam. Mindenhova 1-1 magot tettem, nem fészkeket készítettem. Most május közepe van és szépen kikelt. Sajnos, kezdetben kapott jó sok csapadékot, és a földet megkeményítette és pár helyen "bedöglött" a földbe. Pár hajtás visszaszáradt. De annyi kikelt, amennyire nekünk szükségünk lesz.  Most kicsit utána olvastam, hogy mit írnak az https://www.agraroldal.hu/bab-termesztese.html oldalon.

"Vetés

A babokat közvetlenül végső helyükre ajánlott ültetni, mert nem tűrik jól az átültetést. A babokat „szemmel” lefelé kell a talajba helyezni, durván 5cm mélységbe. Ültetés előtt a babszemeket egy éjszakára áztasd be. A babokat az utolsó fagy után kell elültetni, amikor a talajhőmérséklet 16°C fölé kúszik. Ne ültess túl nedves talajba, különben a babszemek kirohadnak. A csírázás durván 10 napon belül indul be.

Fény- és talajigény

A babok többsége melegebb időben érzi jól magát, de persze vannak olyan változatok is, amelyeknek a hideg körülmények is ideálisak. A babok kerüljenek napos helyre, ahol legalább 6 óra napfény éri őket. A talajjal kapcsolatos egyetlen kikötés, hogy jól vezesse el a vizet.

Elhelyezés

A babokat a négyzetlábas módszer alapján ajánlott elültetni: egy 30x30 cm-es négyzetbe ültess 9 babszemet. Ha karósbabokat ültetsz, akkor a támasztékokat már az ültetés előtt helyezd el az ágyásokon – figyelj oda a babok csomagolásán feltüntetett elhelyezési utasításokra, hogy tudd, mekkora helyet kell hagyni a magok között. Általánosságban, ha sorokban ültetsz, a karósbabokat 10-15cm-re helyezd egymástól, a sorok között pedig 30cm-t hagyj. A bokorbabok között szintén 10-15cm-t hagyj.

Támaszték

A bokorbabokat nem igazán kell kitámasztani, de vannak, akik ennek ellenére ketrecekre futtatják fel őket, hogy rendezettebb megjelenést biztosítsanak nekik. Ha kerted huzatos, akkor még a bokorbabokat is érdemes megtámasztani a biztonság kedvéért. A karósbabokat értelemszerűen támogatni kell valahogy (karókkal, vagy más szerkezetekkel), hogy függőlegesen növekedhessenek. Egyedül arra kell odafigyelned, hogy az adott támaszték elég erős legyen, hogy a teljesen kifejlett, termésekkel teli babokat is elbírja.

Ültetés növénytartóba

Habár a babokat növénytartóba is ültetheted, ezek általában nem elég nagyok ahhoz, hogy a babok teljes méretűre nőhessenek bennük, így kevesebb termést hoznak majd.

A babok gondozása

Öntözés – A babokat rendszeresen kell öntözni, és érdemes talajtakaróval is biztosítani, hogy a talaj folyamatosan nedves maradjon. Hetente durván 1,3 cm vízre van szüksége egy-egy példánynak. Mindig a babok tövénél öntözz, ne a leveleket!

Trágyázás – A baboknak nem szabad magas nitrogéntartalmú trágyát adni, mert ez leállíthatja a termést. Használj kiegyensúlyozott trágyákat, a termőszezon alatt havonta egy alkalommal.

Metszés – A karósbabok tetejét időnként muszáj leszel lecsípni, nehogy túlnőjék a támasztékot, amire felfutottak. A bokorbabokat nem kell külön metszeni.

Szakaszos ültetés – Attól függően, hogy lakhelyeden milyen hosszú a termőidőszak, illetve hogy milyen babokat ültetsz, a babokból akár egymás után többet is ültethetsz bizonyos időközönként, hogy ilyen időeltéréssel érjenek be, és folyamatosan szüretelhesd őket.

Vetésforgó – A babokat erősen ajánlott minden évben forgatni. A babok megkötik a talajban a nitrogént, ezért érdemes olyan növényeket ültetni a következő évben a helyükre, amelyeknek sok nitrogénre van szükségük. A forgatás továbbá segít a babot megtámadó betegségek elkerülésében is.

A bab gyakori problémái (és megoldásuk) Ha az alábbi problémákat tapasztalod, akkor jó tudni, hogy mi áll mögöttük, hogy orvosolni tudd őket.

Lepotyognak a virágok – Ez főleg nyáron történik, amikor a hőmérséklet már a baboknak is túl meleggé válik. Ilyen időben biztosíts félárnyékot palántáidnak.

Nem jönnek a hüvelyek – Ha bab tele van levelekkel, de hüvelyek sehol, akkor a talaj tápanyagegyensúlya nem ideális a terméshez. Trágyázás előtt érdemes letesztelni a talajt, és ügyelni rá, hogy ne kerüljön bele túl sok nitrogén, különben a bab nem terem majd hüvelyeket.

Törött szárak – A babok habár törékenyeknek tűnnek, valójában meglehetősen erős, stabil növények. Azonban egy erősebb széllökés ledöntheti, vagy akár el is törheti őket. Éppen ezért kerüljenek szélvédett helyekre, vagy legalább biztosíts nekik (szükség esetén a bokroknak is) erős támasztékot.

Nem csíráznak a magok – Ha a csírák 10 nap elteltével sem bújnak ki a talajból (vagy igen, de hamarosan el is tűnnek), akkor annak több oka is lehet. Elképzelhető, hogy a magok már túl öregek, vagy valamilyen rágcsáló, esetleg madár elcseni őket mielőtt vagy miután kicsíráznak. Ezek ellen hálóval védekezhetsz.

A bab gyakori kártevői és betegségei

Babzsizsik – A babzsizsik mind az élő, mind a szárítva tárolt babokat megtámadja. Ha a tárolt babok közé férkőznek be, akkor fagyaszd le a készleteket pár napra, hogy elpusztuljanak benne. A szabadban ügyelj a növények trágyázására, hogy jobban kibírják az inváziókat. Tavasszal a palánták letakarásával is védekezhetsz a zsizsikek ellen.

Molylárvák – A molylárvák mind a növények szárát, mind a gyökereiket megtámadják, és gyakran már csak akkor lehet észrevenni őket, mikor a növények már az utolsókat rúgják. Ha tudod, hogy ilyenek veszélyeztetik kertedet, akkor szórj kovaföldet növényeid szárának tövébe, és azonnal szedj fel minden lárvát, amit csak találsz kertedben.

Japán cserebogarak – Ha már berendezkedtek a kertbe, a japán cserebogaraktól nehéz megszabadulni, habár a neem olaj segíthet védekezni ellenük. A legjobb megoldás védőhálót húzni az ágyásokra, amíg csak lehet – egy idő után a babok úgyis túl nagyra nőnek majd ehhez.

Levéltetvek – A levéltetvek habár minden növényt megtámadhatnak, szerencsére viszonylag egyszerűen kezelhetőek. Mindenképpen lépned kell ellenük, mert betegségeket terjeszthetnek. Egy erős vízsugár a kerti csapról, vagy kedvenc házi készítésű organikus rovarirtód segíthet ebben.

Fehérpenész – Ez a gombás betegség hűvös, párás körülmények között alakul ki. A fertőzött növényektől azonnal meg kell szabadulni, így talán még megállítható a betegség terjedése.

Mozaikvírus – A mozaikvírustól az újonnan megjelenő levelek kisebbekre nőnek, a már meglévő, régebbi levelek pedig felgöndörödnek és gyűrötté válnak. A hüvelyeken sárgás foltok jelennek meg. Sajnos nem gyógyítható fertőzés, csak annyit tehetsz, hogy megszabadulsz a beteg növényektől, nehogy tovább terjedjen. Néhány babfajta jól ellenáll ennek a vírusnak.

Peronoszpóra – A peronoszpóra szintén hűvös, nedves helyeken jelenthet problémát. Ez a betegség fehér foltok formájában jelenik meg a növények levelein, de szerencsére több babfajta is jól ellenáll neki. Mindenképpen érdemes forgatni a növényeket, hogy elkerüld.

A bab társültetése

A babok nagyon sok más kerti növénnyel jól kijönnek, ráadásul nitrogénnel gazdagítják a talajt, amivel a közeli növények is jól járnak. A babok mellett jól érzi magát a répa, a káposztafélék, a padlizsán, a kukorica, sok fűszernövény (ezek segíthetnek távol tartani a rovarokat), a bársonyvirág (ezek is), a burgonya, az uborka, a macskamenta, a sarkantyúka, a zeller, a paradicsom, a borsó, a cékla, és az eper is. Ne ültesd a babot semmilyen hagyma, paprika, bazsalikom, édeskömény, és napraforgó közelébe.

A bab szüretelése és tárolása

Légy türelmes, amikor babot szüretelsz. Habár sokan ösztönösen megpróbálják letépni a hüvelyeket, egy erős rántás az egész növényt leszakíthatja a helyéről. E helyett használj inkább egy éles ollót, és óvatosan vágd le a hüvelyeket.

Friss szüretelés
Ha a babokat frissen, puhán szeretnéd enni vagy másképpen felhasználni, akkor még fiatal, de ehető méretű korukban kell leszüretelned őket. A legjobb íz érdekében a frissen szüretelt babokat azonnal érdemes elfogyasztani, de választhatod a fagyasztást (ehhez először blansolni kell őket) vagy az ecetes tartósítást is.

Száraz szüretelés
Ha szárítani szeretnéd a magokat, akkor meg kell várnod, míg a babok maguktól el nem kezdenek száradni – ez látható lesz a száradó leveleken, és a hüvelyekből is kidüllednek majd a babszemek. Idővel aztán hallani fogod, hogy rázásra a száraz magok csörögnek a hüvelyekben. Teljesen kiszárítva kényelmesen el lehet tenni őket a következő évig."

Nagyon sok értékes információ van ebbe az összeszedett tudástárban. Ezek közül elég sok mindent így hajtottam végre eddig. A locsolásra és a társültetésre kell még figyelnem, hogy gazdagon tudjak szüretelni.zoldbab

Tavaly megint elég satnya sárgarépákat sikerült kiszednem a földből. Bár tavaly rekord aszály és hőségrekordok voltak, így nem csoda az eredmény. Idén szeretnék a képen látható sárgarépához hasonlót termeszteni, hátha a gyerekek nagyobb kedvvel fogják rágcsálni, akár nyersen is.

Ahogy tavaly olvasgattam utána, az egyik legfontosabb tényező a helyes termesztésnek a megfelelő locsolás, azok mellett, hogy a kiválasztott fajta mit igényel. Ezért gondoltam kicsit utána olvasok, keresek az interneten, hogyan is kellene megfelelően locsolni a sárgarépát. A következő leírást találtam a https://garden-hu.desigusxpro.com/morkov/kak-chasto-polivatv-otkrytom-grunte.html oldalon:

"Milyen gyakran kell sárgarépát öntözni a szabadban, és hogyan kell ezt helyesen elvégezni ezt

A sárgarépa, az egyik legapróbb növény, hálásan reagál a jó terméssel minimális erőfeszítésekkel, még kezdő kertészek számára is. A sárgarépa szabadban történő öntözésével kapcsolatos információkat azonban a kert tulajdonosának meg kell tanulnia, mielőtt a magokat a talajba ültetik. Ez azért szükséges, hogy a jó termés elérése érdekében tett erőfeszítések ne pazarolódjanak a megfelelő öntözés legegyszerűbb feltételeinek be nem tartása miatt.

Ültetés előtti öntözés

A sárgarépa-termesztés helyes megközelítésével az első öntözést hat hónappal a vetőmag ültetése előtt kell elvégezni - azaz ősszel, a talaj ásása és trágyázása után "télen". A föld ilyen alapos megművelése nem mentesíti a kertészt a teljes folyamat teljes megismétlésétől, amikor a talaj felmelegszik, és lehetőség lesz az ültetés megkezdésére. A talaj nedvesítése meleg vízzel a vetés elõfeltétele a szabadban elültetett, 1–1,5 cm mélyen ültetett sárgarépamagoknak, amelyek a talajban maradnak, és nem szabad, hogy a víz felszínén ússzon a mag.

A sárgarépa első öntözése, azaz az ültetésre szánt talajnak a talajba jutott nedvesség kötelező megőrzésével és ezzel egyidejűleg a jövő növényeinek az éjszakai fagyoktól való védelmével kell végeznie. A nyitott talajt, a magok kényelmes ültetése után (szalagon vagy darab vetésen), műanyag borítással fedik le, amelyet a következő öntözésig nem távolítanak el.

A kertészkedés egyszerű tudományának legelső lépéseitől kezdve tanuljon meg egy fontos szabályt, amely kivétel nélkül minden kerti növényre vonatkozik - soha ne folytasson vizet közvetlenül a csaphoz csatlakoztatott tömlővel. Az alacsony hőmérsékletet a növények rosszul érzékelik, függetlenül a jövőbeni zöldségfajták rokonságától, és a hideg csapvíz emellett nehéz szennyeződéseket is tartalmaz, amelyek a talajban telepednek le.

Öntözési arányok

Milyen gyakran öntözzük a sárgarépát az ültetés után? Abban a szakaszban, amikor a vetőmag minden ereje felszabadítja a gyökérrendszert, a jövőbeli sárgarépát állandó nedvességben kell tartani, de nagy lelkesedés nélkül. A leülepedett víz olyan mennyiségben, amely nem áll a sor elmélyítésében, diszpergálható a szokásos öntözőkannából, és maga az eljárásnak legalább öthavonta egyszer meg kell történnie. Az öntözés után 2-3 órával az ágyást óvatosan meg kell bolyhosítani, elkerülve a kemény kéreg kialakulását.

A felnőtt 2-4 hajtás levél után a növényt ritkábban öntözik, de az öntözések számának meg kell felelnie a folyamatos talajnedvességnek - ez legalább havonta négyszer történik.A sárgarépa tetejének kialakulása és a gyökérnövény érési szintje során a nedvesség mennyisége változhat.

Milyen gyakran kell sárgarépát itatni a szabadban? Ezekre a változásokra nincs határozott rendszer, mivel az egyes régiók szárazságának és csapadékának szintje különbözik, de a hozzávetőleges normák így nézhetnek ki:

- Az első hajtások megjelenésekor (május) a sebességet 5–6 liter vízre állítják 1 m2-re. Az, hogy a sárgarépát milyen gyakran kell itatni, az időjárási viszonyok alapján dönti el, de az átlagos havi arány 7-szer;
- A következő, júniusban eső szakaszban az öntözések száma négyre csökken, és a folyadék térfogata eléri a 12 liter / m2;
- Augusztusban havonta legfeljebb kétszer öntözzük meg az ágyást 6 liter / m2-enként.

Körülbelül három héttel a betakarítás előtt megállítják a talaj nedvesítését, és ezzel egyidőben só vagy nitrát formájában alkalmazzák utolsó tápoldatozását.

Az ilyen helyes öntözés nem kötelezi a talaj ismételt meglazítását - a föld laza marad és oxigénnel telített.

Az automatikus öntözés intenzitása úgy állítható be, hogy a talajra eső nedvesség tömege ne stagnáljon a sorok között és közöttük, hanem teljesen behatoljon a talajba. Ez a módszer egyetlen hátránya - az állandó permetezés folyamatos áramlás mellett zajlik, és a beállítást manuálisan kell elvégezni.

A gyökérnövények folyékony felső kikészítése

A talajból kiszedő első zöld hajtások jelzik a talajba történő takarmányozás leállítását. Mindaddig, amíg a felsők nem alakulnak ki kis kamrává, az öntözéssel kiegészített további mikrotápanyagok megégethetik a fiatal növényt és megszakíthatják a növény növekedését. Csak 2-4 teljes értékű ág kialakulása teszi lehetővé vízben oldott, alacsony koncentrációjú tápanyag-összetétel felhasználását.

Hogyan lehet a sárgarépát megfelelően hígított takarmánykoncentrátumokkal öntözni? Ha inkább szerves anyagot használ, akkor az ágyakat az így elkészített csirketrágyát tartalmazó oldattal öntözze meg: öntse a szerves anyagot 1:5 arányú hideg vízzel, 7 napig hűvös helyen távolítsa el, majd a kapott sűrített anyagot hideg vízzel ismét 1:10 arányban hígítsa.

Abban a pillanatban, amikor ilyen összetételű sárgarépát öntöz az ágyásra, ügyeljen arra, hogy a folyadék ne kerüljön a növényekre. A legjobb az, ha szigorúan sorok között öntözünk. Ugyanígy szervezzük meg a híg tehéntrágya takarmányozását, azonban egy jó erős rizóma kialakulása érdekében a csirke ürülék előnyösebb.

Ásványi műtrágyák - kálium-szulfát karbamiddal - 3 héttel a szerves takarmányozás után kerülnek a talajra. 2 teáskanál 10 liter vízben hígított szulfát esetén vegyen be hiányos 1 teáskanál karbamidot, amelyet szintén kis mennyiségű folyadékban hígítanak.

Az arányok kiszámításakor próbálja meg ne elárasztani a sárgarépakertet magas koncentrációjú műtrágyákkal - ez nagymértékben csökkenti a zöldség későbbi tárolási idejét. A sárgarépa a szulfát-műtrágya felhalmozódásával gyorsan rothadni kezd.

Sós víz oldat

Az egyszerű étkezősóval történő öntettel a gyökérzöldség édesebbé és fiatalabbá válik. Ennek a megoldásnak az egyetlen hátránya, hogy még ha nem is szereti a kertben szerves anyag felhasználását, a következő ültetési évben mindenképpen a föld talajának telítettségére kell használnia, sós vízzel kissé táplálva. A sós koncentrátum hígításához vegyen be 2 teáskanál durva sót (nem jódosítva) és oldja fel, amíg az összes kristály 10 liter vízben teljesen el nem tűnik. Ilyen vízzel csak az előnedvesített talajon lehet vizet adni, ideális esetben egy jó zuhany után, ha a föld telített lágy esővízzel.

Hasonló eredményt kap a sárgarépa, hogy kellemes legyen az édességhez, a sósav vagy a fahamu hígításával.

A sóoldat segít megszabadulni még két további bajtól, amelyek a sárgarépa-termesztés gondozása során várnak el - ezek a penész és a meztelen csigák, amelyek önként ízlik a gyökereket. Mindkét tényező a talajban levő túlzott nedvesség miatt alakul ki, amely nem mindig függ az öntözéstől, de leginkább a heves esőzések eredménye.

A sárgarépát akkor is meg kell öntözni, ha a zöldség már víz alá van merítve? Néhány liter sós víz a páratartalom szintje szempontjából nem fog nagy szerepet játszani, hanem a gyenge kártevők és gombák, sárgarépa minden bizonnyal nem fog fájni. A szezon során összesen 4 "sós" öntözés ajánlott.

A megfelelő öntözés titkai a tapasztalt kertészek részéről

Előfordul, hogy még a szabályok és a gondosan követett gondozási ajánlások tökéletesebb ültetése sem menti meg a betakarítás idején a csalódástól. A zöldségek sápadtan, homokossá válnak, és sok szükségtelen folyamatra elágaznak. Mi a helyzet és érdemes megállítani az ezzel kapcsolatos kertészeti kísérleteket?

Ilyen eredmény rendszerint a nem megfelelő talajnedvesség hibája, vagy inkább a nedvesség gyenge behatolása a gyökérzet kialakulásának a teljes előírt mélységébe. A nedvességszintet meghatározó gyökerek vékony fehér szőrszálak, amelyek érzékenyen érzékelik a talaj vízzel való telítettségének bármilyen változását.

A kiszáradnál lefelé növekszik, és olyan lehetőségeket keres, amelyekben más irányba is bejuthat a víz. Innentől származnak a rizóma furcsa, kinyújtott karjai és lábai, amelyek nem alkalmasak főzésre.

A hiba kijavítása legkésőbb egy hónappal a növény kiásása előtt lehetséges. A barázdákat 10–12 cm mélyen kell ásni a sorok között, majd a kertet meg kell itatni, de a hangsúlyt ezeknek a hornyoknak a tetejére történő kitöltésére kell helyezni - így a nedvesség könnyebben juthat be a kívánt mélységbe.

Tegye szokássá az esővíz gyűjtését és öntözéshez való felhasználását. Ha csak csapvíz áll rendelkezésre, legalább három napig kell tartani egy tartályban. A kútvíz elegendő egy napig, de csak akkor, ha ezen idő alatt van ideje 18–21-re melegedni.

Nem ok nélkül a cikkben többször is megemlítették a minimálisan szükséges öntözések számát, de nem annyira fontos, hogy a teljes kvantitatív számú eljárást elvégezzék, és hogyan rendezzék meg az elvégzett szabályszerűséget. A gyökérnövények nem repednek, és elveszítik az ízüket, ha 8 öntözés helyett (természetesen meleg, nem jeges vízzel) 6-ot készítesz, de a „béna” szünetek teljesen tönkretehetik a termést, és hiába tesznek minden erőfeszítést."

Nos, a lényeg, hogy rendszeres locsolás legyen, nem pangó vízzel, locsolás után talaj feltörése, hogy ne repedezzen be, elég sok tápanyag a talajba juttatása, betakarítás előtt locsolás abba hagyása. A részletek a cikkben olvashatók.sargarepa_locsolas

Tavasszal egy leander szaporítási projektbe belekezdtem. Nagyon nagy reményekkel voltam ezzel kapcsolatban. Már folyamatosan ellenőriztem, többször kapott tápoldatot. Bár utóbbi időben kevesebbet kaptak ez meg is látszott a leveleken. Hétvégén gondoltam, ha megígértem, akkor készítek a leanderek gyökereztetésének eredményéről képet. Íme, így néznek ki:

Ahogy látszik, azok a szálak, amelyek eleinte nem akartak megeredni, meggyökeresedni, azok is elkezdtek vékony gyökeret engedni. Szerintem talán mindegyik vessző megeredt.

Mivel ennyire nem gondoltam sikeresnek a projektet, ezért most eléggé meg vagyok lőve, hogy mit csináljak velük. Én maximum 2-3 cseréppel gondoltam eltenni a többi közé. Viszont kidobni nincs kedvem, nem szeretném. Ezért új projekt van kilátásban. Ki fogom ültetni az első udvaromba a leandereket és meglátjuk mennyire bírják a téli időjárást. Lehetőleg közel a falhoz, és talán kapni fognak egy kis szalmát, a tövükre.

Majd készítek erről is pár képet.

Minden évben vetek pár sor (2-3-5) sárgarépát, mert ez az egyik olyan zöldség, amelyet az egész család megeszik. Levesekbe pedig kötelező nem csak az íze, színe, de a vitamin gazdagsága miatt. Idén sajnos, nem volt az időjárás kegyes hozzánk a forró és aszályos nyár miatt. Majd 2 hónapig nem esett az eső, és volt időszak, amikor 25 fok alá még éjjel se ment a hőmérséklet. A sárgarépa a "nemlocsolásomnak" köszönhetően igen csak satnya lett. Bár még tavasz végén sikerült ritkítanom, amelynek köszönhetően azért akadt a sorokban szép példány is, nem csak nyúleleség.

Azért gondoltam, hogy kicsit utánanézek a sárgarépa betakarításnak, mert úgy gondolom nem csak az én vetési, nevelési, termesztési szokásomnak köszönhető, hogy nem igen szokott úgy kinézni a kiskertemben a sárgarépa, ahogy itt a képen látható. Bár minden évben úgy ugrok neki, hogy majd idén, idén megmutatom, hogy lehet konyhakertben is ilyet termeszteni. Nos, nem sikerült eddig.

De mi lehet a gond? Van, amikor túl locsolom, nem locsolom, későn szedem ki, korán szedem ki, kiegyelem, nem gazolom, kigazolom,... És még sorolhatnám, hogy mit csinálok jól, mit csinálok rosszul. Ezért eldöntöttem, kicsit jobban utána olvasok a sárgarépa termesztésnek és betakarításnak. A https://garden-hu.desigusxpro.com/morkov/uborka.html oldalon egy elég érdekes összefoglalót találtam az érintett témában:

"Mikor távolítsa el a sárgarépát a kertből tárolás céljából

Ha a sárgarépa betakarítását időben elvégezték és megbízható tárolási módszereket alkalmaztak, akkor a gyökérnövényt egész évben tárolhatják, gyakorlatilag anélkül, hogy minőségét elveszítenék. A legtöbb kertész inkább zöldséget termeszt a hátsó udvarán, hogy megbizonyosodjon a termék ökológiai tisztaságáról.

A sárgarépa betakarításának optimális idejének meghatározása

Bár a sárgarépa nem fél a hőmérséklet csökkenésétől, a gyökérnövényt nem érdemes a földbe hagyni fagyig. A következő tényezők befolyásolhatják a sárgarépa szedésének időzítését:

- a kultúra állapota;
- hőmérsékleti rendszer;
- a fajta jellemzői;
- a növekedés célja.

Figyelembe kell venni azt az időszakot, amikor a biológiai érés megtörténik. Addigra a sárgarépa méretének és színének meg kell egyeznie a fajtajellemzőkkel. Rossz időjárási körülmények között az ilyen érés egyáltalán nem fordul elő, ami gyakran megfigyelhető a késő érésű sárgarépafajtákban. A sárgarépát össze kell gyűjteni, amikor a zöldség eléri a műszaki érettséget. Ez a megoldás csökkenti az eltarthatóságot és csökkenti a termést.

A sárgarépa eltávolításának hőmérséklete általában 3 és 5 fok között van. Ezen a ponton a gyökerek leállnak, tehát nincs értelme hosszabb ideig a talajon tartani a sárgarépát. Az első őszi fagyok jelzik, hogy mikor kell sárgarépát ásni. A tapasztalt kertészek szerint a sárgarépa meleg évszakban történő ásásakor a zöldség nem képes ellenállni a hőmérsékleti különbségnek, ha az alagsorba költöznek.

A késő sárgarépa gyűjtésének szabályai

Ezeket a fajtákat az érés befejezése jellemzi, és az átlagos napi hőmérséklet fokozatosan csökken. A talajban a hideg időjárásig tarthatók. A zöldség felhalmozza a maximális tápanyag mennyiséget, ami elősegíti a tárolási idő meghosszabbítását. Ez a követelmény elsősorban a késői fajtákra vonatkozik, amelyekben a növekedési időszak több mint 110 napig tart. A sárgarépa betakarítása csak ősz második felében kezdődik. Ha azonban a hőmérséklet -3 fokra esik, akkor valószínű, hogy a növény szürke rothadással megfertőződik.

Szezonközi gyümölcs betakarítása

A szezon közepén található gyökérnövényeknél az érés a 80 és 100 nap közötti intervallumban fordul elő.Ezek a fajták elég lédúsak ahhoz, hogy friss zöldségsalátákhoz lehessen felhasználni. Ezeket a sárgarépát szeptember 15-től kell betakarítani. A talajban való hosszabb tartózkodás a lézettség elvesztéséhez és a pép tömörüléséhez vezet.

Korai sárgarépa betakarítási idő

A korai sárgarépa növekedési ideje meglehetősen rövid - legfeljebb 80 nap. Az ilyen fajták érése a nyár közepén következik be. Általában a szelektív gyűjtést akkor végezzük, amikor a gyökérnövény eléri az 1 cm átmérőt. A sárgarépát bébiételben, saláták elkészítéséhez használják, és nyersen is fogyaszthatók.

A korai fajták fő hátránya, hogy a gyökérnövényeket hosszú ideig nem lehet tárolni. Ha hosszabb ideig tartja a sárgarépát a talajban, akkor a gyökér megreped és elveszíti az ízét.

A gyökérnövényeknek a talajból történő ásása során el kell temetni a kialakult gödröket, hogy azok ne okozzák a sárgarépa légyét a közeli gyökérnövényekbe. Ha az összes sárgarépát egyidejűleg távolítják el a kertből, akkor a káposzta képviselőit (káposzta saláta, bokor bab, brokkoli, karalábé vagy karfiol) ültethetik a helyükre.

 A tisztítás megkezdésének tipikus jelei

Egy adott sárgarépafajta növekedési időszakának ismerete nem elegendő ahhoz, hogy pontosan meghatározzák, mikor kell eltávolítani a sárgarépát a kertből. Fontos a kultúra szemrevételezése. A legjellemzőbb jel, amely a gyümölcs érését jelzi, a teteje sárgázása, különösen az alsó lombozat. Ha a középső levelek színe megváltozik, ez azt jelentheti, hogy a növény beteg vagy a betakarítási idő már elmaradt. Az érett sárgarépa másik egyértelmű jele az oldalsó gyökérképződés. Ez a funkció a vetőmagképződést jelzi. A begyűjtést nem szabad elhalasztani, ha ilyen jelek vannak.

Begyűjtési szabályok

A megfelelően szervezett betakarítás elősegíti, hogy a zöldségeket hosszú időn keresztül megfelelő körülmények között tartsák, anélkül, hogy minőségük romlik. A betakarítás előtt 7–15 nappal abba kell hagynia az ágyak öntözését. Sokkal jobb, ha egy szép napsütéses napon kiássa a gyökereket, hogy a gyümölcsök ne kerüljenek esőbe az esőben, és ezeket jobban tárolják. Javasoljuk, hogy fordítson figyelmet a holdnaptárra - a takarítás leginkább a csökkenő hold napjain végezhető el. A kertészek szerint ez hozzájárul a növény jobb minőségmegőrzéséhez.

Zöldségek ásása és kopasztás

A kis zöldségeket a talajból kerti szerszámok nélkül történő kihúzással lehet eltávolítani a talajról. De jobb, ha hosszúkás gyökérnövényeket ássuk. A betakarítás előtt tanácsos a talajt megnedvesíteni, ez megkönnyíti a gyökérnövények talajból történő kiszedésének folyamatát. A kihúzás után nem ajánlott a ráragadt talajt összetörni sárgarépával egymásra ütve - ez kárt okozhat.

Az ásót finoman lenyomva ássa ki a gyökérzöldséget, mivel még a gyökérzöldség kisebb károsodása is kórokozó mikroorganizmusokkal való fertőzéshez és további bomláshoz vezethet. Az ásást a gyökérnövénytől távol kell elvégezni, hogy a sárgarépa emelkedjen a föld felső rétegével együtt.

A levelek levágása

Ha hagyja a leveleket a betakarított gyökérzöldségeken, akkor a tetejük fokozatosan kihúzza a léket a sárgarépából. A zöldeket el kell távolítani, miután a gyökereken megmaradt talaj megszáradt. A leveleket éles késsel kell vágni. A levágást a teteje mentén végzik, körülbelül 2 mm mélyen a gyökérnövény felett, de nem ajánlott a levelek eltávolítása kézzel. Ez meggátolja, hogy a növény tavasszal korán csírázódjon. Ha a gyökérnövényeket magok termesztésére szánják, hagyjon 1,5–2 cm-es ültetvényeket.

Szárítás

A tetejétől meghámozott gyökérzöldségeket árnyékban a lombkorona alá kell fektetik szárítás céljából. Másnap kiválaszthatja a beteg és sérült zöldségeket. Az egészséges növényeket elviszük tovább tárolásra a pincében, és tanácsos a sérült gyökérnövényeket a lehető leghamarabb felhasználni, és ne tegyék a többi növényhez. A megfagyott példányokat ki kell dobni, mivel elveszítik a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket. Ne hagyja, hogy a sárgarépát hosszú ideig szárítsák a szabadban. Ez a gyökérnövények száradását okozza, csökkenti a lézettséget és az ízét, és károsítja a minőség megőrzését.

Teleltetés a pincében

A pincében lévő polcokat, ahol a növényt tárolni fogják, előzetesen réz-szulfát oldattal kezelik. A sárgarépát kalcinált homok dobozokba lehet helyezni. A gyümölcs jobb megőrzése érdekében a homokot időszakosan megnedvesítik. Időnként homok helyett tűlevelű fák fűrészporát használják.

Egyes falvakban krétát használnak, vagyis a gyökereket mártsa krétával és majd megszárítja. Vagy egyszerűen beporolják a gyökereket száraz krétaporral. Ez elősegíti a kórokozók bejutásának valószínűségét. Van egy módszer a téli tárolásra szánt sárgarépa merítésére. Hagymahéj oldatában vagy gyökérnövények bemerítésére folyékony agyagmasszába további szárítás mellett.

A tárolás megszervezése

A sárgarépa téli tárolása során az optimális hőmérsékleti feltételek biztosítása érdekében az alagsorban a hőmérsékletet 0 és +3 fok között kell tartani. Nem kis jelentőségű a fény hiánya és a levegő páratartalmának 90% -on belüli megfigyelése, különösen a tárolás kezdeti szakaszában. Mielőtt pincébe fektetné a sárgarépát, ellenállhat a betakarításnak körülbelül +12 fok hőmérsékleten, majd kiválaszthatja a sérült mintákat az aktuális igényekhez. Csak egészséges gyümölcsöket tárolnak.

A betakarított terményt csak műanyag zsákokban tárolhatja, ha a sárgarépát óvatosan megszárítja. A gyökérzöldségeket szorosan csomagolják a polietilén belsejébe, majd a táskát lekötik. A szellőzéshez kicsi vágásokat lehet elvégezni. Ha homokdobozban tárolja, akkor egy vödör homokhoz előre megnedvesítik 1 liter vízmennyiséggel. Két centiméter vastag homokot öntenek a doboz aljára, a gyökereket egymástól bizonyos távolságra helyezik, és a tetejére ismét homokot öntenek."

Szóval jó lenne ezeket betartani. Gondoltam megnézem mikor kellett volna kiszednem a sárgarépát a földből, de rájöttem, hogy a sorok elejére egy sorjelölő botra rátűztem és az menet közben elfúvódott a szélnek köszönhetően. Marad a tanács, hogy szeptember második felében legkésőbb ki kell termelni a sárgarépát. Majd jövőre...

Minden évben nagy dilemma előtt vagyok, hogy a leanderrel mit tegyek. Az interneten mindent lehet olvasni. Metszed ősszel, metszed tavasszal. Most úgy döntöttem tavasszal fogom kicsit rendbe tenni a leandereimet. Nagyon besűrűsödtek és eléggé megkezdett a közepe kopaszodni. Hát itt az ideje a ritkításnak. Annyira sikerült, hogy egy nagy halom ággal lettem gazdagabb.

A másik dilemma, mit tegyek a sok levágott vesszővel? És amilyen vagyok, sajnálom kidobni. Ha nem dobom ki, akkor mit tudok vele tenni. Tegyük el gyökereztetni. Szinte minden évben hajtatok és 1-2-3 vagy több bokrot felnevelek. Tavaly kicsit jobban sikerült. A családban többen is örültek az ajándékomnak. Gondoltam akkor idén is mentem a menthetőt, szaporítsunk.

Nem is olyan régen láttam egy videót, amiben úgy szaporítottak, hogy egy edénybe (pl. lavor) vizet engedtek. A víz tetejére pedig hungarocellbe beletűzték a hajtatni kívánt vesszőket. Oly módon, hogy a gyökereztetni kívánt hossz a vízbe kerüljön. Így folyamatosan vízben van az a rész, amit szeretnénk. Nem kell folyamatosan utána tölteni a víznek, valamint nem ingadozik a vízszint.

Amire még szükséges figyelni, a folyamatos kellemes hőmérséklet és megfelelő páratartalom. Mivel a teraszunk be van fóliázva, így a folyamatos kellemes hőmérséklet és a viszonylagos jó páratartalom meg lesz. Kiválogattam pár vesszőt, kerestem egy lavort, amit feltöltöttem vízzel, majd egy hungarocellbe lyukakat fúrtam, amibe a vesszőket beletűztem, ezekről készültek képek is:

Majd írok, hogy milyen arányba gyökeresedtek meg így a leanderek. Én nagyon reménykedek egy 50% feletti gyökeresedést érek el. Bár nem tudom mit fogok tenni  annyi gyökeres hajtással. Max bevágódom az anyósomnál, ha adok neki sok-sok leander hajtást.

Arról viszont nincs képem, de kicsit tovább fokoztam a projektet. Nálunk nem igen szokott a levendula bokor megmaradni. A kutyák mindig szeretettel bele szoktak feküdni. Most végre van egy bokor, amit tavasszal szépen visszavágtam. És megint maradt egy rakat vessző, amit nem tudtam kidobni. Hát a lavorban lévő üres helyekre hungarocell darabkákba tűzve gyökereztetni tettem.

Minden évben a feleségemtől megkapom, hogy már megint minek a nagy kert, ha nem érek oda, és csak kárba megy a sok megtermelt zöldség, gyümölcs. Ezen sajnos, vagy hála Isten idén változtatunk. Fiam baromfi udvart kapott, hogy tyúkjaival tudjon foglalkozni, de túl sok lett, ezért az udvart nagyobbítani kell. De csak úgy lehet, ha a konyhakertből kicsit lecsípünk. Nos, lesz lecsípés. Majd felére fog csökkenni a kertem nagysága. És most jön a matek.

Azért írom, hogy most jön a matek, mert most már nem fér bele, ha egy-két sorban nem termelek meg valamit, vagy megtermelek, de enyészeté lesz. Jól át kell gondolnom mit és hova fogok vetni, ültetni. Szerencsére tavaly ősszel a régi málnásomat felszámoltam, mert semmire nem ment. Megérkezett a nagy meleg, a tűző nap és szépen visszaégtek a málna szárai. Hiába locsoltam, takartam le rase hálóval, egyik se segített. Viszont a folyton termővel ilyen gond nem volt, és egy évben többször is termet. Inkább meghagytam azt és a régieket felszámoltam.

Ennek a helye most egy relatíve pihentetett hely, ahova vagy a burgonyát, vagy a sárgarépát fogom vetni. Még gondolkodom. Viszont az biztos, nem fogok olyan sokat, mint tavaly sárgarépából és zöldségből (pasztinák) vetni. Több, mint felét az állatokkal kellett feletetnem, mert nem fogyott.

A málna helyén kívül felszabadult egy másik hely is, amit a fiam pár éve művelgetett, de tavaly csak parlagon volt. Annak a másik felét felrotáltam ősszel. Bár nagyon tarackos. Ide valami olyat kellene vetni, amelyik kicsit írtaná a taracskot és bírja is. Esetleg valami tökfélét vagy arra gondoltam, hogy a nyulaimnak ide fogok marharépát vetni, majd palántázni. Azt úgy is lehet kapálgatni, majd közben kitisztul a föld a taracktól.

Ami még megfontolás tárgya, hogy meddig fogjuk a baromfi udvart kijjebb hozni? Két verzió van. Vagy benne lesz a baromfi udvarban a két barack fa, vagy nem. Jelen állás szerint igen. Viszont ebben az esetben arra kell valami jót kitalálni, mit fogok a kerítés mellé, kerítésre felfuttatva vetni ültetni. Itt jól kell kitalálnom, mert ugye a tyúkok ki fogják csipkedni, amit elérnek. Gondoltam arra, hogy úgy is át kell ültetni pár szőlő tövet, mert a baromfi udvarba kerülnek, esetleg azokat fogom a kerítés mellé ültetni. Fel lehetne futtatni olyan magasságba, ahol mára tyúkok nem érik el a szőlőt.

Másik matekozás szintén a baromfi udvarral kapcsolatos. Pont tavaly alakult ki szépen a baromfi udvar végében a kertem. Pompázott a rebarbarám, a torma soha nem volt ennyire szép, valamint a már termő folyton termő málnám sarj hajtásait ide öltettem. Ja és fekete szedert is telepítettem oda, hogy majd azt futtatom fel a kerítésre. Ezeket kellene majd valahova áttelepítenem. Ezek mind az új udvar miatt a baromfi udvarba kerülnének.

Az udvar széleinek növekedése miatt a lugasos szőlőm, amit persze tavaly telepítettem az új helyre kellene tennem, valamint a lugast kell szétszednem. Esetleg maradhat, ami az udvaron kívül esik, de akkor tőkés lesz.

A gyümölcsösbe pár éve átraktam és szétültettem a ribiszke bokraimat az egressel együtt. Hát azóta szegények csak kínlódnak, nem mennek semmire. Arra gondoltam inkább kiszedem őket és a kertbe fogom ültetni őket, ha kell kevesebb bokorba, hogy azért teremjenek.

Nos, elő a kockás papírral és lehet tervezgetni. :)

Minden évben nagyon büszke szoktam lenni, hogy saját magam gyökereztetett rózsáim milyen szépek, mennyire mutatósak. Tavaly se volt másképpen. Egy kicsit csak az rondított a dolgon, hogy egy dísz fű, amit unokatestvéremtől kaptam, szinte teljesen benőtte a rózsák közét. Olyan a díszfű, akár a tarack. Ugyanúgy is szaporodik. Egy merő fűszőnyeg a terasz alja.

Arra gondoltam idén ezt megszüntetjük, legalább is ki fogom irtani a dísz füvet. Sőt kicsit tovább megyek, minden nem oda tartozó virágot, hagymát ki fogok szedni, és csak rózsa, valamint a nyárfolyamán ricinus lesz ott. Valamint az üres helyeket ősszel majd ki fogom pótolni új gyökereztetésekkel. Bár még azt is ki kell találni, milyen rózsákat és honnan fogok beszerezni.

A hétvégén olyan jó idő volt, hogy elvégeztem a rózsák metszését, valamint a krizantémokat is kiszedtem nagyjából. Még van egy kevés, de majd legközelebb.

Minden évben nagy lendülettel szoktam nekiállni a metszésnek. Minden bokorból először a száraz ágakat szoktam kivágni. Utána nézem meg a bokor formáját és annak megfelelően a rossz irányú ágak kerülnek eltávolításra. Ha azokkal is végeztem,akkor jön a visszavágás. Mindig igyekszem 20-30 cm magasságig visszavágni. Ha van, látható friss hajtás, ahogy már most is láthatók az enyhe tél miatt, akkor 1-2 ilyen rügyig vágom vissza. Ha csak magasabban, akkor is visszavágom, mert minden növénynek vannak alvó rügyei, amelyek kihajtanak, ha nincs jobb. Vagy legalább is ebben bízok.

Nem csak a bokor rózsáimat, hanem a két futó rózsámat is megritkítottam. Az se jó, ha nagyon sűrű, mert akkor csak nyúlik a közepe, valamint a közepe képes kiszáradni is. Bár ennek az is okozója volt,hogy idén több száraz ág volt, hogy tavaly kevesebbet locsoltam, mint szoktam.

A másik nagy feladat a szomszéddal közös kerítés volt, amelyre felfuttattam piros rózsát, és ami egy rózsa fal. Kicsit rejt a szomszédtól. Ezt közösen a szomszéddal csináltuk. Ő kérdeztem, hogy mit vágjon, és mondtam mindent az ő oldalukon. Remélem a beleegyezése nélkül felfuttatott rózsák miatt nem lesz gond később. Most nem szólt.

Annyira jól sikerült a rózsa metszése, 3 talicskával vittem hátra komposztra. Azért is hoztam ennyire előre a metszést, mert hátul bővítettem a komposztálót. A komposzt aljába pedig bele akartam tenni a rózsákat. Talán két év alatt elkomposztálódik. Ennek érdekébe 20-30 cm-es darabokra vágtam. Majd képeket is teszek fel.