Mint minden évben, idén is eljutottunk a borsó leéréséhez. Nagyjából elégedett vagyok a mennyiséggel, amit betakarítottunk. Pár zacskóval a fagyasztóba is került, ami majd jó lesz télen.

Amit szerettem volna, azt kipróbáltam a borsó termesztésénél. Futtattam ágra, neveltem simán szabadon a földön. Igazából ami lejött ebből, hogy aki tudja, az futtassa ágra, mert sokkal egyszerűbb a szedés, és többször is szüretelhető, ha nem egyszerre érik. Nem kell forgatnia a földön a borsót, ami kiszakadás veszéles. Nem rohad be alatta a szár. Jól áttekinthető. Viszont eléggé időígényes, valamint ha sűrűn vannak a sorok, akkor a mellette lévő sorban termesztett növény nem fér el rendesen. Vlamint szorófejes locsolás esetén akadály lesz a többi növénynek a vízhez jutásakor.

Bár év elején nem terveztem, de egy régi teóriát is kipróbáltam. Mikor utoljára szedtem a borsót az elfekvő szárakról, akkor észrevettem a szárak alján friss hajtások és virágok jöttek a borsón. Ezért úgy gondoltam, nem nyűvöm fel teljesen a borsót, hanem 1-2 friss hajtás felett fogom visszavágni a szárt, hátha kihaj. De nem jött össze. Pont megjöttek a nagy esők és szerintem kirothadt. De lehet, hogy kiszáradt a naptó és melegtől. Emlékszem egyszer régen kipróbáltam, és akkor pár hüvely borsót még tudtam szedni róla, de akkor se érte meg meghagyni.

Azt is kipróbáltam, hogy az ágakra futtatott borsónál felét visszavágtam 1-2 friss hajtásig, a másik felét viszont teljesen meghagytam. Ugyanúgy jártam, mint a szabadon termesztett növényekkel, visszaszáradtak. Vagyis fel lehett teljesen nyűni, és gondolkodhatunk, mit ültetek, palántázok, vetek a helyére.

Több szabály van ilyenkor, amit jó, ha betartunk. Először is, nem szabad azonos családba tartozó növényt vetni a helyére, mert fel vannak azok a bogarak, fertőzések szaporodva azon a részen, amelyek a borsó családjába tartozó növényeket károsíthatja. A borsó családjába tartozó növények a hüvelyes növények: bab, lencse, földimogyoró. Ezek kilőve, bár talán csak a bab jöhetett volna számításba, mert a többit nem szoktam termeszteni.

Másik fontos szabály, amit érdemes megtartani a talaj előkészítéssel kapcsolatos. Sokan abba a hibába kerülnek, hogy mivel le lett takarítva a kert, meg lett taposva, gazos,... , ezért fel kell ásni, jól be kell trágyázni, hogy pótoljuk az elhasznált tápanyagokat. Nem szabad ásni, mert fellazítjuk a talajt, egyrészt a magok könyebben beesnek a puha földben a hantok között, másrészt a nyári melegekben sokkal könnyebben kiszárad a talaj, a benne lévő nedvesség elpárpolog. Ezért olyan tápanyag pótlási módszert válasszunk, amely könnyen felszívódik és nem ígényel mély talaj forgatást. Maximum egy ki kpálással bejutatható a földbe, vagy magától felszívódik. Erre lehet egy jó ötlet a csalánból készített természetes trágya, amit szintén meg szeretnék próbálni csinálni idén.

Amúgy a borsó betakarítás után a szár felnyűvésével fontos nővényhez jutunk. Én a nyulaimmal szoktam feletetni, akár csak a borsó hüvelyét. Nagyon szeretik, bár azért sokat nem szabad nekik adni belőle, csak mértékkel. A maradékot pedig el lehet tenni télire szalmának. De ha nincs állat, amelyikkel feletessük, akkor megszárítás után fűnyíróval össze lehet mulcsozni, majd visszahelyezhetjük a növények alá, pl. paradicsom tövekhez, hogy a talaj nedvességét megtarsuk, valamint agazosodást csökkentsük. De ha erre se szeretnénk felhasználni, akkor nyugodtan félretehetjük komposztba, majd télen a talaj előkészítésekor a földbe juttathatjuk, hogy a tápanyagot növeljük, valamint a talaj szerkezeté lazítsuk.

És akkor ha már előkészültünk, akkor mit vethetünk, palántázhatunk a borsó helyére? Nagyon sok olyan növény van, amelyet érdemes még a talajba juttatni. Pl. hagyma magokat, és akkor megkezdhetjük a dughagyma termesztést. Retek magokat, saláta magokat, cékla magot, uborka magot, patiszon magokat, cukkini magokat. Vagyis igazából szinte bármit, ami nem, vagy elég gyengén kelt ki első vetéskor. Vannak olyan rövid tenyészidejű sárgarépák is, amiket szintén még ilyenkor el lehet vetni. Sütőtökkel se vagyunk elkésve.

Ha nagyon nincs mit vetni, akkor elővehetjük a tavalyról megmaradt és felcsírázodott krumplit és elvethetjük. Így nagyon friss új burgonyához juthatunk ősszel. Ha maradtak még palánták, akkor azokat is el lehet oda palántázni: káposztákat, karalábékat. Csemege kukorica is még őszre megterem. Lehet fűszernövényeket, pl. kaprot. Vannak ügyesebbek, akik a már felkötözött paradicsom hajtásait letörik, meggyökereztetik és azt is el tudják palántázni.

Szóval sok mindent lehet még ezzel a kis földdel kezdeni. Szerintem én palántékat fogok ültetni. Még nem ültettem szét a fehér- és vörös káposztámat. Van a bab között a tavaly oda ültetett koktél paradicsom palántából is, amiből párat biztos ki fogok ültetni még, ha már kikelt. Karalábé palántáim is vannak, amit szintén szét szeretnék ültetni. De a sütőtöknek is kell még helyet találni, mert annak is gyorsan földbe kellene kerülnie.

Viszont még egy dologra nem hívtam fel a figyelmet. Ha bármit is a földbe teszünk másodvetéskor, akkor előtte és utána jól locsoljuk meg a talajt, hogy elég nedves legyen, mert csak akkor fog a mag, palánta kihajtani, megeredni könnyen. Akár 1-2 hetet is tudunk ezzel nyerni, ha minél előbb kikelnek a magok. Amennyiben nem áll módunkban locsolni, akkor pedig érdemes egy nagyobb eső után, vagy közvetlen előtte veteményezni.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.