Hát régen jelentkeztem be, de gondoltam megosztom veletek, hogyan tudunk egy muskátliból több muskátlit nevelni. Több módszer is van, és több időben is végre lehet hajtani. Igazából csak elrontani lehet a szaporítását.

Az egyik módszer, ha egyszerűen bújtatjuk. Fogjuk a hosszú, megnyúlt szárat és lehúzzuk a föld alá, bebújtatjuk a földbe. Ha elég hosszú a szár és elég hosszan tudjuk betemetni, akkor akár egyből két muskátlihoz is hozzá tudunk jutni. Ennek módja, hogy a cserépbe (vagy abba, amelyikben az anyatő van, vagy egy teljesen független) ásunk egy kis árkot, amelybe belefektetjük a muskátli szárát. Szépen utána betemetjük a földdel és locsolgatjuk. Nem szabad nagyon sok vízben állnia, csak annyira locsolgassuk, hogy nedves legyen a föld. Ezt úgy 1,5-2 hónapig tegyük, addigra biztos meggyökeresedik. De ha jól csináljuk, akkor sokkal előbb is gyökeret ver a földbe a lehúzott szár.

Ekkor vagy kiássuk és az anyatőről levágva elültetjük, vagy az új helyén hagyjuk. Ha a lehúzott szár több helyen is hozott gyökeret, ekkor akár felezni is lehet a szárat, így egyből 2 hajtáshoz jutunk. Mindenképpen, ha leválasztottuk az új növényeket az anyanövényről, akkor jól tápoldatozzuk meg a földjét mind a régi anya növénynek, mind az új növénynek.

Másik lehetőség egy muskátli szaporítására, ha kis dugványokat gyártunk. Ezt úgy tehetjük, hogy az öreg muskátliról kisebb 15-20 centis hajtásokat leválasztunk és azt gyökereztető közegbe tesszük. Majdnem mindegy, hogy milyenbe, mert a muskátli jól gyökeresedik. Van ki csak vízbe, van ki egyből földbe, vagy a földdel összekevert talajba. Mindenképpen mielőtt a dugványokat eltesszük gyökereztetésbe, előtte a dugvány alsó felében lévő levelektől meg kell szabadítani. Ezt a rothadás és fertőzés veszélye miatt kell tenni. Amennyiben van a hajtáson virág, akkor azt is el kell távolítani, mivel ha rajta hagyjuk a növényen, akkor nem a gyökerek növesztésére fordítja a legtöbb energiát, hanem a virág nevelésére. Így nem biztos, hogy sikerrel járunk.

Mindenképpen a dugványt árnyékos világos helyre és lehetőleg 20 fok körüli hőmérsékletbe kell helyezni. Ez a legoptimálisabb. De természetesen ettől is el lehet térni, legfeljebb a biztos gyökeresedés esélye csökken. Vannak akik azt mondják, hogy ne vágjuk le a hajtást, hanem törjük le az anyanövényről, de úgy, hogy a dugvány alján található szárvégre az anyanövény vastagabb szárából (erről ágazott el a hajtás) is egy kevés kerüljön. Sokan a dugványozást segítő szerekre, porokra is esküsznek. Ha van valakinek, akkor azzal nem ronthat a gyökeresedés esélyén.

Mindenképpen a dugványoknak nedves, párás levegőre van szükség, ezért érdemes a növény edényét fóliával, műanyag edénnyel lefedni. A gyökereztetés során figyelni kell, hogy az elhalt, elsárgult leveleket is el kell tüntetni  növényről a fertőzés veszélye miatt.

Amikor eltelt kb. 1-1,5 hónap és még zöldel a dugvány, akkor valószínűleg van szép gyökere a növénynek. Ekkor már át lehet ültetni a végleges helyére. Ha lehetőség van, akkor a gyökereztető közegből minél többet tegyünk a kialakul gyökérrel együtt az új hely földjébe, mert így kisebb stressznek tesszük ki a növényünket.

Hogy mikor érdemes ezt elvégezni? Igazából bármikor, ha vannak megfelelő hajtások. De a szakirodalom az őszi és tavaszi időpontokat preferálja. De mindenképpen érdemes kipróbálni, mert nagyon szép növények kerülhetnek ki a kezeink közül, valamint mindig szükség van a kertészkedés során sikerélményre, amely az esetleges kudarcokat feledtetni tudja velünk.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.