Idén úgy gondoltam, hogy amit lehet kipróbálok a kertben borsó termesztés terén, majd erről megosztom az észrevételemet. Mivel köztudott a borsó indás növény, ezért adott a száraival fel tud kapaszkodni bármi olyanra, amelyről nem csúszik le az indája. Arra a döntésre jutottam, ezt idén ellenőrzöm. Már többször is gondoltam rá, de eddig ezt tett nem követte, viszont idén megléptem. A borsót két féle képen nevelem. Egyszer a hagyományos módszerrel, földön elterülve hagyom nőni, valamint ágakra futtatva is.

Utóbbi csak annyiban tért el az első nevelési módszertől, hogy a gyümölcsfákról levágott vesszőket nem kötöttük össze kévébe kemencézéshez, hanem a sorba leszúrtuk, valamint kicsit össze kötöttük, hogy ne álljanak össze-vissza, el lehessen menni melletük a sorokban. Először nem igen akart az ágakba kapaszkodni a frissen kikelt borsó, de aztán szépen körbe fonta az indával a vesszőket. Növekedés közben viszont a borsó is növényként viselkedve folyamatosan a nap felé akart terjeszkedni, ezért a sor naposabb oldalán kicsit jobban kinőtte magát.

Már annyira, hogy féltem leszakadnak, eldölnek, elhúzzák a vesszőket, ezért óvatosan a nagyobb borsó szárakat nem drasztikusan, de óvatosan átfűzögettem a vesszők között. Így az egyensúly kicsit visszatért a vesszők sora felé.

A vessző melletti sorba vetett borsót mindig elhajtottam, nehogy a már felkapaszkodott borsókba kapaszkodva, lehúzzák , egybe nőjjenek. Aztán a teszt megbukott volna. De így folyhat a kísérlet tovább. A borsó lassan eléri a vesszők végét. A szárak alján már megszedtem hétvégén a borsót, de a tetején még mindig virágzik. Mintha folyton termő lenne. Bár a földön fekvő borsónak is a végein még mindig jönnek a virágok és azokról is szedtem elég borsót.

Különbség a hozammal kapcsolatosan nincs semmi eddig, bár a szárvégeken lévő virágokból még nem tudni mi lesz. Viszont más téren sokkal több az eltérés. A vesszőn lévő borsó melletti sorközöket könnyebb megkapálni, gazolni, tisztán tartani. A szedésnél se kell a szárakat forgatni, így nincs kitéve a szár megtörésének, elszakadásának. Nem rohad be a borsó szárának az alja, amelyre a borsószár teteje és a szomszéd borsó nem fekszik rá. Helyette jól átlátható, könnyen áttekinthető. Viszont van rossz tulajdonsága is. Egymás mellett két vesszős sort nem lehetne nevelni, mert akkor közöttük lévő közt nem lehetne tisztán tartani. A locsolásuk is problémás, mert szórófejjel locsolok és a magas építmények, növények elárnyékolják a vizet a mögöttük lévő soroktól. Ha meg lehetne a szórófejes locsolást másként, akkor alkalmazható lenne kiskertben ez a nevelés.

Amit még észrevettem a hétvégi borsószedés közben, hogy a nem vesszőn lévő borsó aljában több helyen megjelentek új hajtások, amelyeken borsó virág is díszeleg. Már egyszer kipróbáltam, de idén ismét megpróbálom a borsó szárának visszavágásával új borsót nevelni ugyanarról az elvetett borsóról. Akkor nem hozott nagy eredményt, szerintem még egy levesre való se jött össze. De akkor lehet, nem locsoltam ennyire gyakran, valamint sokkal melegebb volt, így ki tudott száradni, nem nőtt megfelelően. Viszont most nagyon rendbe van tartva a kert eddig, a locsolással is jól állok, míg idén még kánikula nem volt, de május eléggé esős hónap volt.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.