Ahogy telnek az évek, úgy alakulnak ki újabb és újabb locsolási technikák a kis konyhakertünkben. Most már annyira sok variáns volt már, hogy ideje egy bejegyzést erre is szentelnem. Erre azért is szántam rá magamat, mert találtam a http://ankert.hu/ oldalán egy írást a locsolás mikorjáról, de előtte összeírom a módszereket, ahogyan eddig locsoltam, locsoltunk.

Legrégebbi és talán a legfárasztóbb locsolási módszer a kannás locsolás. A kertbe ki-bejárástól nem csak a lábunk kopik el, hanem a kertet is jól összetapossuk. Előnye, hogy célzottan csak a locsolandó növény gyökérzetére kerül víz, így nem lesz az egész kert sáros. Hátránya a sok idő, amire végzünk és a már említett föld tömörítés feleslegesen. Arra is kell vigyázni, főleg nyáron, hogy a forró növényre nehogy rálocsoljunk a hideg vízből, mert megéghet könnyen, és nemhogy jobban érezné magát a zöldség, de tönkre is megy.

A következő locsolási módszer a slaggal, esetleg egy szórófejjel a végén. Ez kicsit gyorsabb, és ha ügyesek vagyunk, akkor a közlekedési útról elérjük a teljes kertet. Ennek nagy előnye a kannához képest, hogy nem tapossuk le a kertet és gyorsabb. Viszont, ha nem jól állítjuk be a szórófejet, akkor kimoshatjuk könnyen a kertben termőket, valamint el tudjuk áztatni azt a helyet is a kertbe, amit nem szeretnénk. Ami még hátrány lehet, ha visszavesszük a víz erejét és csak kevés mennyiségű vízzel locsoljuk a kertet, akkor bár nem mossuk ki a palántákat, kikelt friss növényeket, de drasztikusan megnő a locsolási idő. Itt is kell arra figyelni, hogy a hideg vízzel nehogy a forró növényt meglocsoljuk, mert tönkre tud menni.

A slaggal való öntözésnek egy msáik formája, mikor a palánták közötti utacskába egy mély barázdát húzunk, és a slaggo beletéve feltöltjük az árkot vízzel. Előnye, hogy ezt nyugodtan lehet tűző nap mellett is tenni, a víz a gyökérhez jut, és nem a nővényre. Hátránya a fárasztó árok ásás, amelyet utána nehéz gazmentesen tartani, vagy, ha megkapáljuk, akkor újra kell az árkot készíteni. Az eddigi locsolási stílusokhoz képes előnye még az idő sporolása. Csak le kell tenni a slaggot és addig folyhat magában, amíg az árok meg nem telik. Addig nyugodtan lehet mojolni a kertben. Viszont továbbra is többé-kevésbbé ott kell lenni mellette.

Ezek azok a locsolási módszerek, amelyek a legidőigényesebbek, mert ott kell állni, oda kell hordani a vizet. A következő locsolási technikák esetében már nem kell. Ezeket két nagy csoportba tudnám sorolni. Vannak a csepegtetősök és a telepített szórófejesek.

Csepegtető rendszer előnye, hogy relatíve víztakarékos, koncentráltan csak a növény gyökérzetére megy a víz. Ha úgy van beállítva, ütemezve, akkor szinte folyamatosan nedvesen lehet tartani a földet a növénynél. Ennek viszont hátránya a sok előkészületi munka, amikor a locsolási rendszert kiépítjük. Valamint hátránya, ha a földre van téve a csepegtető, hogy gaztalanításkor kerülgetni, átrakosgatni kell. Lehet együtt éni vele. Előnye még a közvetlen növényre történő locsolásnak, hogy a közökbe nem kerül víz, így a gaz nem fog annyira nőni.

Abban az esetben, ha majdhogynem kifogyhatatlan vízkészlet áll rendelkezésre, akkor az általam használt telepített szórófejese locsolást tudom ajánlani. Nekem van egy szórófejem, amit egy slaggra szerelve az adott területhez kihúzok és célirányosan csak adot területet locsolom csak. A szórófejeknek ezer féle fajtája van, mindegyiknek meg vannak az előnye. Ennek van hátránya, mert ha megnőnek a növények a kertben, akkor a földre telepített szórófej nem tud olyan hatékonyan dolgozni. Erre azt találtam ki, hogy hosszabb karókat vertem le a kert minden olyan helyére, ahova a szórófejet szoktam tenni, és dróttal, zsinórral oda szoktam erősíteni. Így a növények nem takarják ki a szórófejet. Hátránya, ha a kertben nem csak zöldségek, hanem gyümölcsfák is vannak. Mert azokat nem tudjuk a szórófejekkel kijárszani. Viszont kiteszem a fejet, és attól függően, mennyi vizet akarok a célterületre kihelyezni, annyi ideig kell járatni. Általában egy 10x10 méteres területre elég szokott lenni 1-1,5 óra. Akkor van gond, ha eesetleg megfeledkezik az ember róla.

Ezek lennének azok a locsolási technikák, amelyeket szoktam alkalmazni most, vagy régebben. De az előnyök és hátrányok mellett azért vannak más szempontok, milyen technikát, és mikor alkalmazzunk. Tűző napokat el kell kerülni, akkor csak alulról szabad vizet továbbítani a növényhez. Ezért én is inkább vagy kora reggel, vagy este, késő délután szoktam locsolni, mikor 20 fokra vagy az alá lecsökken a levegő hőmérséklete. Mert ugye a növénynek nagy szüksége van a vízre, lehetőleg folyamatosan kevésre, hogy mindig nedves legyen a földje.

Visszatérve a http://ankert.hu/ cíkkéhez, arról ír, hogy mikor jó a locsolás:

"Az öntözéshez a reggeli vagy az esti órák az ideálisak?

Mióta világ a világ, minden kerttulajdonos fejében felmerül a kérdés, hogy pontosan mikor érdemes öntözni a növényeket. Különösen a nyári időszakban aktuális ez a téma, hiszen ilyenkor naponta igénylik a birtok szomjazó lakói a gondoskodást.

Viszont egyáltalán nem mindegy az, hogy mikorra időzítjük mindezt, mint ahogy számos más apróságra is érdemes odafigyelni. A megfelelően megválasztott napszakban végzett locsolás megnövelheti a növények élettartamát, sőt, egészségesebbek és szebbek is lesznek tőle. Lássuk, milyen aranyszabályok vonatkoznak minderre ahhoz, hogy látványos eredménye legyen a munkának.

Fontos ismerni a kertet!
Az öntözési praktikákat tekintve általában elmondható az, hogy ami az egyik kerttulajdonosnak bejön, az a másiknak nem feltétlenül, ugyanis számos tényezőt figyelembe kell ehhez venni. Számít, hogy milyen típusú növények vannak a kertben, fontos, hogy milyen a birtok fekvése, sőt, az sem mindegy, hogy milyen évszak van és mit tartogat számunkra az aktuális időjárás. Tehát gyakorlatilag képtelenség e téren általánosságokról beszélni. Létezik azonban néhány olyan praktika, amelyek nagyon hasznosak és beépítve a mindennapokba számos pozitívumot hozhat a kertbe.

Kerülendő a tűző napsütés!
A helyzet az, hogy tulajdonképpen nem is annyira a napszak, hanem a napsütés számít. Nyilván van, akinek a kora reggeli órák alkalmasabbak, míg mások inkább este érnek rá jobban, a munkarendjüktől függően. Így érdemes arra odafigyelni, hogy bármikor is zajlik az öntözés, soha ne tűző napsütésben végezzük. Ennek az oka, hogy nagyon hamar megéghetnek a levelei a növényeknek, ha valaki nem tartja be ezt a szabályt. Különösen a nyári hőségben igaz ez, amikor mi magunk sem szívesen mozdulunk ki a négy fal közül. Érdemes akkor öntözni, mikor már elviselhető a klíma odakinn.

Akár ritkábban, de alaposan!
Ha nincs ideje valakinek minden nap öntözni, nem probléma, ugyanis a néhány naponta végzett locsolás hasznosabb, mint a minden nap elvégzett hanyag vízellátás. Így ugyanis nem biztosítható az egyenletes nedvesség, ami rosszul érintheti a kert lakóit. Különösen igaz ez akkor, amikor csapadékosabb, kevésbé napos idő van odakinn, ilyenkor ugyanis nem szárad ki olyan gyorsan a talaj.

A pangó víz nem a növények barátja!
Ugyanakkor a túlöntözést is el kell kerülni, hiszen a pangó víz a növények körül ugyanolyan káros lehet a kert lakóinak számára, mint a kiszáradás. A fő probléma, hogy ilyenkor az összegyűlt víz miatt a növények gyökérzete nem jut elegendő levegőhöz, így a gyep kisárgul, a virágok, cserjék, fák kipusztulhatnak.

Nem csak az öntözés számít!
Természetesen az öntözés nagyon fontos és elengedhetetlen eleme a kert megfelelő gondozásának, ugyanakkor számos más lényeges elem is van, amire fontos odafigyelni. Ilyen például a megfelelő, tápanyagban gazdag talaj is, de a metszés, valamint a permetezés is egyaránt létfontosságú műveletek, nem beszélve a különböző évszakokban elvégzendő munkálatokról, mint télre való felkészülés vagy a tavasszal végzendő tevékenységek. Pontosan ezért kezdőként ajánlott alaposan belemerülni az elméletbe a gyakorlat előtt, így nem érhetik az embert meglepetések a szezonban, a növények pedig hamar meghálálják a gondoskodást.

Ne legyen munka az öntözés!
Akár kisebb, akár nagyobb kertről van szó, az öntözés mindig fizikai kihívást jelent, ha nincs hozzá kéznél a megfelelő felszerelés. Valljuk be, egy slag átvonszolása a kertben és a kerti csap használata nem egy leányálom, ráadásul nagyban megnöveli a kertben végzett munkára szánt időt is. Nem beszélve arról, hogy mennyivel praktikusabb és gazdaságosabb, ha nem a hálózatból nyerjük ki a vizet ehhez. Mindehhez egy megfelelő szivattyú a kertészkedők legjobb barátja lehet, hiszen egyetlen mozdulattal, könnyedén kinyerhető az ideális mennyiségű víz például egy fúrt vagy ásott kútból. Egy megbízható szerkezet segítségével, ... többé nem munka, hanem élmény lesz a kerti munka."

Hát amit kihagytam, és tényleg fontos, a túllocsolás veszélyére való felhívás. Nem csak levegőzés miatt, hanem azért is, mert könnyen kirohadhat bizonyos növények. Pl. a fekvő borsó nagy mennyiségben való locsolásakor a lenti szárak könnyen kirohadnak. Ez mellett fontos tudnuk a kertünkben lévő növények víz szükségletét és a kert tulajdonságait. Pl. egy agyagos talaj más locsolási technikát és víz mennyiséget igényel, mint egy fekete, humuszos föld.

A blogbehegyzés után lehet fogni a slagot és öntözésre fel!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.