Ahogy telnek az évek, úgy alakulnak ki újabb és újabb locsolási technikák a kis konyhakertünkben. Most már annyira sok variáns volt már, hogy ideje egy bejegyzést erre is szentelnem. Erre azért is szántam rá magamat, mert találtam a http://ankert.hu/ oldalán egy írást a locsolás mikorjáról, de előtte összeírom a módszereket, ahogyan eddig locsoltam, locsoltunk.

Legrégebbi és talán a legfárasztóbb locsolási módszer a kannás locsolás. A kertbe ki-bejárástól nem csak a lábunk kopik el, hanem a kertet is jól összetapossuk. Előnye, hogy célzottan csak a locsolandó növény gyökérzetére kerül víz, így nem lesz az egész kert sáros. Hátránya a sok idő, amire végzünk és a már említett föld tömörítés feleslegesen. Arra is kell vigyázni, főleg nyáron, hogy a forró növényre nehogy rálocsoljunk a hideg vízből, mert megéghet könnyen, és nemhogy jobban érezné magát a zöldség, de tönkre is megy.

A következő locsolási módszer a slaggal, esetleg egy szórófejjel a végén. Ez kicsit gyorsabb, és ha ügyesek vagyunk, akkor a közlekedési útról elérjük a teljes kertet. Ennek nagy előnye a kannához képest, hogy nem tapossuk le a kertet és gyorsabb. Viszont, ha nem jól állítjuk be a szórófejet, akkor kimoshatjuk könnyen a kertben termőket, valamint el tudjuk áztatni azt a helyet is a kertbe, amit nem szeretnénk. Ami még hátrány lehet, ha visszavesszük a víz erejét és csak kevés mennyiségű vízzel locsoljuk a kertet, akkor bár nem mossuk ki a palántákat, kikelt friss növényeket, de drasztikusan megnő a locsolási idő. Itt is kell arra figyelni, hogy a hideg vízzel nehogy a forró növényt meglocsoljuk, mert tönkre tud menni.

A slaggal való öntözésnek egy msáik formája, mikor a palánták közötti utacskába egy mély barázdát húzunk, és a slaggo beletéve feltöltjük az árkot vízzel. Előnye, hogy ezt nyugodtan lehet tűző nap mellett is tenni, a víz a gyökérhez jut, és nem a nővényre. Hátránya a fárasztó árok ásás, amelyet utána nehéz gazmentesen tartani, vagy, ha megkapáljuk, akkor újra kell az árkot készíteni. Az eddigi locsolási stílusokhoz képes előnye még az idő sporolása. Csak le kell tenni a slaggot és addig folyhat magában, amíg az árok meg nem telik. Addig nyugodtan lehet mojolni a kertben. Viszont továbbra is többé-kevésbbé ott kell lenni mellette.

Ezek azok a locsolási módszerek, amelyek a legidőigényesebbek, mert ott kell állni, oda kell hordani a vizet. A következő locsolási technikák esetében már nem kell. Ezeket két nagy csoportba tudnám sorolni. Vannak a csepegtetősök és a telepített szórófejesek.

Csepegtető rendszer előnye, hogy relatíve víztakarékos, koncentráltan csak a növény gyökérzetére megy a víz. Ha úgy van beállítva, ütemezve, akkor szinte folyamatosan nedvesen lehet tartani a földet a növénynél. Ennek viszont hátránya a sok előkészületi munka, amikor a locsolási rendszert kiépítjük. Valamint hátránya, ha a földre van téve a csepegtető, hogy gaztalanításkor kerülgetni, átrakosgatni kell. Lehet együtt éni vele. Előnye még a közvetlen növényre történő locsolásnak, hogy a közökbe nem kerül víz, így a gaz nem fog annyira nőni.

Abban az esetben, ha majdhogynem kifogyhatatlan vízkészlet áll rendelkezésre, akkor az általam használt telepített szórófejese locsolást tudom ajánlani. Nekem van egy szórófejem, amit egy slaggra szerelve az adott területhez kihúzok és célirányosan csak adot területet locsolom csak. A szórófejeknek ezer féle fajtája van, mindegyiknek meg vannak az előnye. Ennek van hátránya, mert ha megnőnek a növények a kertben, akkor a földre telepített szórófej nem tud olyan hatékonyan dolgozni. Erre azt találtam ki, hogy hosszabb karókat vertem le a kert minden olyan helyére, ahova a szórófejet szoktam tenni, és dróttal, zsinórral oda szoktam erősíteni. Így a növények nem takarják ki a szórófejet. Hátránya, ha a kertben nem csak zöldségek, hanem gyümölcsfák is vannak. Mert azokat nem tudjuk a szórófejekkel kijárszani. Viszont kiteszem a fejet, és attól függően, mennyi vizet akarok a célterületre kihelyezni, annyi ideig kell járatni. Általában egy 10x10 méteres területre elég szokott lenni 1-1,5 óra. Akkor van gond, ha eesetleg megfeledkezik az ember róla.

Ezek lennének azok a locsolási technikák, amelyeket szoktam alkalmazni most, vagy régebben. De az előnyök és hátrányok mellett azért vannak más szempontok, milyen technikát, és mikor alkalmazzunk. Tűző napokat el kell kerülni, akkor csak alulról szabad vizet továbbítani a növényhez. Ezért én is inkább vagy kora reggel, vagy este, késő délután szoktam locsolni, mikor 20 fokra vagy az alá lecsökken a levegő hőmérséklete. Mert ugye a növénynek nagy szüksége van a vízre, lehetőleg folyamatosan kevésre, hogy mindig nedves legyen a földje.

Visszatérve a http://ankert.hu/ cíkkéhez, arról ír, hogy mikor jó a locsolás:

"Az öntözéshez a reggeli vagy az esti órák az ideálisak?

Mióta világ a világ, minden kerttulajdonos fejében felmerül a kérdés, hogy pontosan mikor érdemes öntözni a növényeket. Különösen a nyári időszakban aktuális ez a téma, hiszen ilyenkor naponta igénylik a birtok szomjazó lakói a gondoskodást.

Viszont egyáltalán nem mindegy az, hogy mikorra időzítjük mindezt, mint ahogy számos más apróságra is érdemes odafigyelni. A megfelelően megválasztott napszakban végzett locsolás megnövelheti a növények élettartamát, sőt, egészségesebbek és szebbek is lesznek tőle. Lássuk, milyen aranyszabályok vonatkoznak minderre ahhoz, hogy látványos eredménye legyen a munkának.

Fontos ismerni a kertet!
Az öntözési praktikákat tekintve általában elmondható az, hogy ami az egyik kerttulajdonosnak bejön, az a másiknak nem feltétlenül, ugyanis számos tényezőt figyelembe kell ehhez venni. Számít, hogy milyen típusú növények vannak a kertben, fontos, hogy milyen a birtok fekvése, sőt, az sem mindegy, hogy milyen évszak van és mit tartogat számunkra az aktuális időjárás. Tehát gyakorlatilag képtelenség e téren általánosságokról beszélni. Létezik azonban néhány olyan praktika, amelyek nagyon hasznosak és beépítve a mindennapokba számos pozitívumot hozhat a kertbe.

Kerülendő a tűző napsütés!
A helyzet az, hogy tulajdonképpen nem is annyira a napszak, hanem a napsütés számít. Nyilván van, akinek a kora reggeli órák alkalmasabbak, míg mások inkább este érnek rá jobban, a munkarendjüktől függően. Így érdemes arra odafigyelni, hogy bármikor is zajlik az öntözés, soha ne tűző napsütésben végezzük. Ennek az oka, hogy nagyon hamar megéghetnek a levelei a növényeknek, ha valaki nem tartja be ezt a szabályt. Különösen a nyári hőségben igaz ez, amikor mi magunk sem szívesen mozdulunk ki a négy fal közül. Érdemes akkor öntözni, mikor már elviselhető a klíma odakinn.

Akár ritkábban, de alaposan!
Ha nincs ideje valakinek minden nap öntözni, nem probléma, ugyanis a néhány naponta végzett locsolás hasznosabb, mint a minden nap elvégzett hanyag vízellátás. Így ugyanis nem biztosítható az egyenletes nedvesség, ami rosszul érintheti a kert lakóit. Különösen igaz ez akkor, amikor csapadékosabb, kevésbé napos idő van odakinn, ilyenkor ugyanis nem szárad ki olyan gyorsan a talaj.

A pangó víz nem a növények barátja!
Ugyanakkor a túlöntözést is el kell kerülni, hiszen a pangó víz a növények körül ugyanolyan káros lehet a kert lakóinak számára, mint a kiszáradás. A fő probléma, hogy ilyenkor az összegyűlt víz miatt a növények gyökérzete nem jut elegendő levegőhöz, így a gyep kisárgul, a virágok, cserjék, fák kipusztulhatnak.

Nem csak az öntözés számít!
Természetesen az öntözés nagyon fontos és elengedhetetlen eleme a kert megfelelő gondozásának, ugyanakkor számos más lényeges elem is van, amire fontos odafigyelni. Ilyen például a megfelelő, tápanyagban gazdag talaj is, de a metszés, valamint a permetezés is egyaránt létfontosságú műveletek, nem beszélve a különböző évszakokban elvégzendő munkálatokról, mint télre való felkészülés vagy a tavasszal végzendő tevékenységek. Pontosan ezért kezdőként ajánlott alaposan belemerülni az elméletbe a gyakorlat előtt, így nem érhetik az embert meglepetések a szezonban, a növények pedig hamar meghálálják a gondoskodást.

Ne legyen munka az öntözés!
Akár kisebb, akár nagyobb kertről van szó, az öntözés mindig fizikai kihívást jelent, ha nincs hozzá kéznél a megfelelő felszerelés. Valljuk be, egy slag átvonszolása a kertben és a kerti csap használata nem egy leányálom, ráadásul nagyban megnöveli a kertben végzett munkára szánt időt is. Nem beszélve arról, hogy mennyivel praktikusabb és gazdaságosabb, ha nem a hálózatból nyerjük ki a vizet ehhez. Mindehhez egy megfelelő szivattyú a kertészkedők legjobb barátja lehet, hiszen egyetlen mozdulattal, könnyedén kinyerhető az ideális mennyiségű víz például egy fúrt vagy ásott kútból. Egy megbízható szerkezet segítségével, ... többé nem munka, hanem élmény lesz a kerti munka."

Hát amit kihagytam, és tényleg fontos, a túllocsolás veszélyére való felhívás. Nem csak levegőzés miatt, hanem azért is, mert könnyen kirohadhat bizonyos növények. Pl. a fekvő borsó nagy mennyiségben való locsolásakor a lenti szárak könnyen kirohadnak. Ez mellett fontos tudnuk a kertünkben lévő növények víz szükségletét és a kert tulajdonságait. Pl. egy agyagos talaj más locsolási technikát és víz mennyiséget igényel, mint egy fekete, humuszos föld.

A blogbehegyzés után lehet fogni a slagot és öntözésre fel!

Idén úgy gondoltam, hogy amit lehet kipróbálok a kertben borsó termesztés terén, majd erről megosztom az észrevételemet. Mivel köztudott a borsó indás növény, ezért adott a száraival fel tud kapaszkodni bármi olyanra, amelyről nem csúszik le az indája. Arra a döntésre jutottam, ezt idén ellenőrzöm. Már többször is gondoltam rá, de eddig ezt tett nem követte, viszont idén megléptem. A borsót két féle képen nevelem. Egyszer a hagyományos módszerrel, földön elterülve hagyom nőni, valamint ágakra futtatva is.

Utóbbi csak annyiban tért el az első nevelési módszertől, hogy a gyümölcsfákról levágott vesszőket nem kötöttük össze kévébe kemencézéshez, hanem a sorba leszúrtuk, valamint kicsit össze kötöttük, hogy ne álljanak össze-vissza, el lehessen menni melletük a sorokban. Először nem igen akart az ágakba kapaszkodni a frissen kikelt borsó, de aztán szépen körbe fonta az indával a vesszőket. Növekedés közben viszont a borsó is növényként viselkedve folyamatosan a nap felé akart terjeszkedni, ezért a sor naposabb oldalán kicsit jobban kinőtte magát.

Már annyira, hogy féltem leszakadnak, eldölnek, elhúzzák a vesszőket, ezért óvatosan a nagyobb borsó szárakat nem drasztikusan, de óvatosan átfűzögettem a vesszők között. Így az egyensúly kicsit visszatért a vesszők sora felé.

A vessző melletti sorba vetett borsót mindig elhajtottam, nehogy a már felkapaszkodott borsókba kapaszkodva, lehúzzák , egybe nőjjenek. Aztán a teszt megbukott volna. De így folyhat a kísérlet tovább. A borsó lassan eléri a vesszők végét. A szárak alján már megszedtem hétvégén a borsót, de a tetején még mindig virágzik. Mintha folyton termő lenne. Bár a földön fekvő borsónak is a végein még mindig jönnek a virágok és azokról is szedtem elég borsót.

Különbség a hozammal kapcsolatosan nincs semmi eddig, bár a szárvégeken lévő virágokból még nem tudni mi lesz. Viszont más téren sokkal több az eltérés. A vesszőn lévő borsó melletti sorközöket könnyebb megkapálni, gazolni, tisztán tartani. A szedésnél se kell a szárakat forgatni, így nincs kitéve a szár megtörésének, elszakadásának. Nem rohad be a borsó szárának az alja, amelyre a borsószár teteje és a szomszéd borsó nem fekszik rá. Helyette jól átlátható, könnyen áttekinthető. Viszont van rossz tulajdonsága is. Egymás mellett két vesszős sort nem lehetne nevelni, mert akkor közöttük lévő közt nem lehetne tisztán tartani. A locsolásuk is problémás, mert szórófejjel locsolok és a magas építmények, növények elárnyékolják a vizet a mögöttük lévő soroktól. Ha meg lehetne a szórófejes locsolást másként, akkor alkalmazható lenne kiskertben ez a nevelés.

Amit még észrevettem a hétvégi borsószedés közben, hogy a nem vesszőn lévő borsó aljában több helyen megjelentek új hajtások, amelyeken borsó virág is díszeleg. Már egyszer kipróbáltam, de idén ismét megpróbálom a borsó szárának visszavágásával új borsót nevelni ugyanarról az elvetett borsóról. Akkor nem hozott nagy eredményt, szerintem még egy levesre való se jött össze. De akkor lehet, nem locsoltam ennyire gyakran, valamint sokkal melegebb volt, így ki tudott száradni, nem nőtt megfelelően. Viszont most nagyon rendbe van tartva a kert eddig, a locsolással is jól állok, míg idén még kánikula nem volt, de május eléggé esős hónap volt.

Végre az időjárás jelentés szerint már talán nem lesz hideg reggelünk, vagy csak minimálisan fog lehülni reggel az idő. Ezt vártam, mert már megnőttek rendesen a palánták, valamint úgy látszik már csak vegetálnak a földjükben, nem igen nőnek semmit. Ezért a délután szombat délután nekiálltam kiültetni a paprika és paradicsom palántáimat. Legalább is azokat, amelyek már kiültetésre vártak.

A képen látható Kaliforniai paprikám annyira megnyúltak menet közben, hogy a szárai nem bírták és kicsit megdöltek a ládában. Aztán valamitől újra erősödni kezdtek, és szép erős szárakat növesztettek. A gond csak az, hogy mindegyiknek a szárában van egy kanyar. Viszont mindenképpen ki kell őket ültetni, mert most még talán sikerülhet a kiültetés.

A palánták között, mivel elég sok magot tettem már megint a ládába, vannak kisebbek, amelyeknek még kellene pár nap vagy 1-2 hét. Ezek bent maradtak a ládába, és a garázsba bevittem, hogy ott, ha tudnak, akkor még kicsit nőhetnek.

A palánta telepítésének menete a következő. Mielőtt palántáznék, a taljat elő kell készíteni. Pár hete jól megrotáltam, így elég puha a föld, viszont azóta egy kicsit már tömörödött. Most csak a talaj fertőtlenítését kellett megoldani palántázás előtt. A talajfertőtlenítő granulátomokat szétszortam a talaj tetején, és gereblyével bekevertem a földbe. Ez megvédi a paprika gyökereit a földben található férgektől, és a vakontól, amely a férgekre jönne.

Ki kell jelölni a megfelelő sort, amelybe fogom a palántákat ültetni. Erre a célra van egy sorjelölöm, amellyel kihúztam a sorokat. A palánta fajtától függően a sorokba megfelelő távolságra az ültető fával lyukakat fúrok. A lyukakba beleteszem az egy vagy, ha kisebb palánták, akkor két szál palántát. Óvatosan belnyomom a lyuk aljába, majd öntöző kannával a lyukat belocsolom. Ezután egy kicsit várok a sár megtikkadásáig. Így nem folyékony sárral, hanem félig kemény földdel kell dolgozni. Nem leszek nyakig sár.

Ha megfelelő a föld álaga, akkor óvatosan felkupacolom a sarat a szár köré, majd óvatosan lenyomkodom a földet, így lejebb kerül a földbe a gyökér is a puha földben. Ezzel végeztem is a palántázással. Ha esetleg nagyon száraz a föld, akkor a kannával óvatosan a szár tövébe szoktam kevés vizet juttatni. Arra viszont figyelni szoktam, hogy a földet a tőtől ne mossam ki, valamint ne folyjon szét a víz a fél kertbe, hanem lehetőleg csak a tő körül legyen vizes.

Amire figyelni kell legalább is az első időszakban. Nem szabad csak a palánta körül locsolni, hanem lehetőleg minél nagyobb területet kellene. Ezt azért kell megtenni, mert a giliszták és egyéb földben élő állatkák a nedvesebb földben szeretnek, és hát a palánták gyökerét nagyon szeretik fogyasztani, ezáltal tönkre teszik a növényt. Valamint nem beszélve az állatkákra érkező vakondról, amely nagyon jól fel tudja túrni ilyenkor a földet vadászat közben.

A paprikák közül a Bácskai fehér és Kaliforniai paprika palántákat ültettem ki, valamint a tavalyi magogból időn termesztett palánták közül a 7 szál Cecei paprikát és a koktél paradicsomokat palántáztam. A Cecei paprika csúcsában már megjelentek a virágrügyek. Amelyek szerintem egy héten belül ki fognak nyílni. Készítettem még egy képet, mikor a Bácskai fehéret elpalántáztam.

Végre május, végre az áprilisi gyümölcsfa virágzások után megmutatják a fák, mi is várható. Hogyan dolgoztak a méhek és a fagy mekkora károkat tett. Bár messze nem vagyunk a nehezén túl, de itt már tudjuk, körülbelül mi várható. Esetleg elesett pár gyümölcsfánk idénre, vagy még van esély egy kis gyümölcsre. Arra gondoltam, összeszedem, miket kell tenni májusban, hogy az esélyeinken egy kicsit javíthassunk.

Május elején a fagyosszentek még esetleg kárt tehetnek a gyümölcsösünkben, ezért a védelmükről gondoskodni kell. Erre alakalmas lehet a fóliával, fátyolfóliával való betakarás, legalább is a fagyra, nagy lehülésre érzékeny fáknál, bokroknál. A bokrok esetében egyszerűbb a helyzet, de a gyümölcsfáknál már elég komplikált is lehet a dolog.

Nem csak a virágokat, hanem a korai érésű gyümölcsöket is védeni kell. Ezek általában a minden kertben megtalálható eprek, korai málna, korai meggy, korai cseresznye. Amelyeken az érési folyamat már megkezdődik, sőt május közepén már az első gyümölcsöket is leszedhetjük. Ezért ezeknél a permetezéssel is csínján kell bánni, Sőt nem csak ezeknél, de a mellettük található többi permetezést elviselő gyümölccsel. Ezért mindenképpen figyeljünk oda, a korai gyümölcsök mellé ne kerüljenek olyan gyümölcsök, növények, amelyek több permetezést igényelnek. Pl. szőlő közé epret ne ültessünk.

A májusi fagyok ellen, nem csak fóliával de más egyéb trükkel is tudunk kicsit védekezni. Természetesen ezek a védelmek nem nagy mínuszok ellen jók, hanem csak pár fokos hidegre. Ilyen lehet a füstölés, amikor a védeni szeretett gyümölcsök közé kisebb tüzeket, lehetőleg nagy füsttel járó tüzeket rakunk. Vigyázva, nehogy a szél és a tűz nagysága megtréfáljon bennünket és esetleg kárt tegyünk a gyümölcsfák, gyümölcsbökrok között. Másik megoldás, ha vizet permetezünk a gyümölcsösbe. A párás levegőben is jobban át tudják vészelni a gyümölcsök a pár fokos lehülést.

Mivel egyes növények termése most fejlődik, ezért nagyon figyelni kell mindig nedves legyen ezeknek a földje. Szintén fontos a nedvesség azoknál a növényeknél, amelyek virágoznak. Ha nem kap elegendő nedvességet, akkor még mielőtt megtermékenyülnek a virágok, eldobálja őket. Csak annyi gyümölcsöt fognak a növények kineveleni, amennyi nedvességre számíthatnak. Ezért fontos a ribiszke és egres folyamatos locsolása. Arra természetesen szintén figyeljünk, ne fentről, hanem lehetőleg a gyökereikhez legközelebb kapják a folyadékot. Erre a csepegtető rendszerek a legmegfelőbbek. Azzal célirányossan lehet a vizet a növényekhez juttatni. Nem párolog el a víz, nem poshad meg.

Nem csak locsolni kell ilyenkor már alaposan a növényeket, hanem arra is kell figyelni, hogy a már földbe juttatott víz lehetőleg a növény gyökérzeténél maradjon, nem szívódjon fel, ne párologjon el. Erre a megfelelő a mucsolás, amire a tavaszi levágott ágakból készült mulcs, valamint a fűnyírásból megmaradt fű tökéletes. Persze a megfelelő mulcsolásra mindig figyelni kell.

Bár már a beporzásról, termés nevelésről beszélünk, de még van annyi időnk, hogy ha nincs megfelelő bogarunk beporzásra, nem termékenyültek meg megfelelően a gyümölcs virágok, akkor szükségünk van beporzást segítő olyan növényekre, amelyek az adott fajta gyümölcshöz megfelelő. Érdemes utána járni, hogy minden fánknak, bokrunknak van olyan társa, amelyről a beporzást, a pollent esetleg megkaphatjuk. Ha nincs még májusban ezek elültethetők a fánk, bokrunk mellé. Így jövőre biztos több virágunk fog betermékenyülni.

Bár áprilisban már a metszések többségét már megoldottuk, de vannak olyan fajták, amelyek a fagyra érzékenyebben, azokat csak májusban szokták visszametszeni, mikor a fagyok elmúltak. Ilyenek a barackok is. Mivel a barackok virágai is már megtermékenyültek valószínűleg, így a mutatkozó termések tudatában a metszéssel a várható termés mennyiségét is szabályozni tudjuk. De a többi gyümölcsnél is, ha már mutatják a termést, akkor megkezdhetük a szelektálást, ritkítást. Ezzel is segítve a szép, egészséges növények fejlődését.

Mostanság sokat sétálok a kertemben és nézem, hogy napról napra mik kellnek ki, mik azok, amik esetleg segítségre szorulnak gazolás, illetve locsolás tekintetében. Hála égnek, eddig több plusz történt a kertben, mint negatívum. Elindultak a magok kifelé, elkezdtek teremni. Fel lehet szedni pár finomságot a kertben. Arra gondoltam, készítek pár érdekes képet is.

Bár most már igencsak május van, ettől függetlenül április végén készült képeket teszek közzé, mert elkészítettem a képeket, de nem volt időm megosztani.

A legfontosabb dolog, ami ért a kerttel kapcsolatosan, lehet szedni a hónapos retket. Bár nem sok kelt ki, mert szerintem a tolikapával kiegyeltem, de azért van annyi, amennyire szükségem van. Ez mellett a tavaly felszedett, de felhasználni nem tudott kicsi dughagymákat eldugdostam a kertben zöldhagymáért. Ezeket is lehet már szedni. Arra gondoltam, ha egyet kiszedek a földből, akkor teszek bele újat, így a lehető legtovább lesz zöld hagymánk. Nagyon szeretjük a párommal, bár most már a gyerekek is hébe-hóba megeszik, ahogy kedvük tartja.

A hagyma mellett van három  sárgarépa sor, amibe a retket, mint sorjelölő zöldséget vetettem. Ahogy szedem ki a retket, úgy jelennek meg mellettük az apró sárgarépa palánták. Erről van is egy képem.

Nem csak a retket, de az első gazolást is végrehajtottam a sorokban, vigyázva a kis növényekre. A sárgarépa sorok mellett van a borsó tábla. 5-6 sort vetettem, de még maradt egy kevés mag, amit a fiamnak adtam a kertjébe. A sorok között van egy kisérleti sor, amelynek a sorába leszúrtunk a metszésből megmaradt ágakat, majd azokat összekötöttük abból a célból, hogy a borsó majd felfut rá és a kaccsokkal ezekbe az ágakba kapaszkodik. Az első kapaszkodások megtörténtek, erről is van egy képem:

Úgy tűnik, működhet ez a dolog. A babot is elvetettük, valamint a káposzta- és karalábé magokat. Valamint a pasztinák is a földbe került.

A zöldséges kert mellett természetesen a gyümölcsfák között is sokat sétálok. Főleg, mert mostanság voltak fagyok a virágzás során, és látni szeretném, mekkora károkat okozott a fagy. Sajnos, a szilva, sárgabarack mellett a korai cseresznye esett áldozatul, bár utóbbin azért lesz pár szem, de nem annyi, mint amennyi virág volt a fán. Sőt, vannak olyan gyümölcsfák, amelyeken már a kis gyümölcsök kezdenek jelentkezni a virágcsokrok között, de van, ahol most kezd még csak virágozni. Ilen, az egyik almafám, amelyről egy képet is lőttem:

Nem csak a virágok pompáznak a kertben mostanság, hanem a virágról virágra száldosó méhek is nagyon jól érzik magukat. Nem csak ez az egy állat érzi jól magát a fák között, hanem a feketerigók is. Szinte állandó vendégek:

Végre végeztem a gyümölcsfák alatti füves kitakarításával, és le tudtam nyírni a füvet. Viszont a nagy szárazság miatt elkezdtem locsolni, hogy az a kevés fű, ami található a fák alatt, azt valahogy megmentsem. Viszont a nedvességgel jönnek a giliszták, amelyeket nagyon szereti a rigó uraság. Nem csoda, hogy ott tanyáznak szinte folyamatosan. Érdemes azoknak estnként kimenni a kert szélére, akik csendesebb környéken laknak. Sötétedés előtt megélénkül a kert. A sok-sok énekes madár szinte megszálja a kertet és bogarászik. Ez mellett olyan koncertet adnak éneklésből, hogy nehéz otthagyni őket. Csak annyi látszik a kertben, hogy pattognak a madarak bogarakra vadászás közben. Főleg, ha locsolt előtte az ember. Tudom ajánlani az élményt, csodaszép.

Most elég jól állok a kerben a zöldségekkel, sőt a palánták is egy-két héten belül kerülhetnek ki a kertbe, bár van pár mag, amely még zacskóban van, de az is edénybe fog kerülni. Előző bejegyzésemben az írtam össze, májusban miket kell tenni a virágokkal, virágágyásokkal, virágos kertekkel. Ebben az összefoglalóban viszont a kertünk gazdaságosabb részével szeretnék foglalkozni, mert ott is van aztán teendő, főleg ilyen aszályos tavasz kapcsán.

Mehetnek a földbe a káposzta típusú növények magjai, amelyből kikelésük után szétültetve győnyőrű növényeink lesznek. Ilyenek a karalábé félék, káposzta félék, cékla, marharépa. Minél előbb elvetjük őket, annál előbb kerülnek a tányérunkba. Mindenképpen öntözzük rendszeresen, mert most eléggé száraz a tavasz.

A gazdálkodási módszertől függetlenül, vagy mulcsolni, vagy kapálni, gazolni kell, annak megfelelően, minnél kevesebb gaz kerüljön a vetemény soraiba. Valamint a kevés eső miatt, eléggé kiszáradt a talaj teteje, így meg kell törni, védeni kell a kiszáradástól. De ha másképpen szeretnénk védekezni, akkor vethetünk olyan növényeket, amelyek nem csak árnyékolják a talajt, de a gazt is elnyomják. De akár hasznunk is lehet belőle. Ilyenek a zsázsa, retek, spenót.

Komposztálást megkezhetjük. Nem csak a vágott füvet, vékony ágakat, hanem a kertünkből kikerült gazokat, részünkre nem hasznos zöldség részeket, felesleget tehetjük egymásra, amelyet aztán locsolgatssunk, és időnként földdel takarjunk le, hogy réteges legyen a komposzt. Vigyázzunk, a komposztálandó halom soha nem száradhat ki, mert akkor nem rohad, bomlik hanem penészesedik. Az pedig nem jó a jó komposztnak. Arra is figyeljünk, hogy a felvirágzott gazokat ne dobjuk a komposztba, mert azok ott elszaporodnak.

Most már május elején a májusi fagyok után mehetnek a földbe a bab növények. Ha szerencsénk van, akkor hamar leterem és utna még bármit lehet a bab helyére vetni, palántázni, ültetni. Én általában téli retket szoktam másodvetésnek július végén, de inkább augusztus első felében. Erre aztán egész télen rájárunk a családdal, mert nem hat rá, ha fagyok vannak. Egy évben még márciusban is ettünk belőle, bár akkor mr kezdett egy kicsit fásodni.

A hónap közepén, amikor már teljesen elmúltak a májusi fagyok, akkor a már kész, vagy vett palántákat szépen lehet a helyükre ültetni. Paprika és paradicsom legyen az utolsó, mert azok egy kicsit nehezebben bírják a reggeli hideget, így meg tudnak fázni. De, ha jól lettek kiszoktatva a szabadhoz, akkor még ezek a kis lehülések se fognak rájuk hatni. Legfeljebb óvatosan takarjuk be fóliával a hidegebb reggelekre. Viszont a káposzta típusú növények mehetnek, amint készen állnak.

Az egynyári növények is mehetnek a talajba. Valamint a vegyes kultúrákat is szépen ki lehet alakítani. Gondolok itt a különböző kiegészítő növények elvetésére, elültetésére a veteményesbe.

A fűszernövények is, ha eddigi jó idő ellenére még nem kerültek földbe, akkor mindenképpen tegyük meg. Ha pedig kikeltek a magok, akkor annak megfelelően, milyen típusúak, mekkorára nőnek, szépen ritkítsuk meg. Nehogy túl sűrűek legyenek, és felkopaszodnak, kiszáradnak a középen található egyedek.

Amit még május végén megtehetünk az a kikelt zöldségek ritkítása. Ekkor már a sárgarépa, zöldség, hagyma magokból kelt hagymák, cékla, káposztás növények, amelyeknek nem megfelelő, ha túl sok van egyben, mert akkor nem fognak szépen fejlődni, hanem aprók maradnak.

A korai burgonyákat jól kapáljuk meg, majd be lehet bokrozni, mert május végére biztosan megnőnek annyira, hogy be lehessen bokrozni.

A zöldséges kertet és a fűszernövényeket szinte egész májusban locsolgassuk a biztos eredés, kelés és a kiszáradás ellen. Arra viszont nagyon figyeljünk, ne legyenek túl locsolva, mert akkor több kárt okozunk nekik, mint hasznot. Valamint, ha túl nedves lesz a föld, az sok gilisztát vonz, amely pedig sok vakondokot, amely csúnya munkát tud okozni a zöldséges kertben.

Végre megindult áprilisban a munka a kertben, kezdenek a kezdeti vetések, ültetések mutatni az eredményeket. Itt is, ott is már ibújtak a magok, hagymák. Ilyenkor nagyon fontos, hogy meginduló életet megfelelően védjük, tápláljuk, mert most tudjuk jól megalapozni az egész évi szép eredmény a virágoskertben. Ha most kiszárad, elgazosodik a virágágyás, akkor itt szinte be is fejezhetjük az évet a virágok kapcsán. De lássuk, hogy virágok terén miket is kell majd tennünk, hogy mégse így legyen, hanem szép, egészséges kertünk legyen, amelyre öröm legyen ránézni.

Az egyik legfontosabb feladatunk a májusi fagyok elmúltával, el kell szórni az összes maradék magot, amelyek azt várták itt legyen a végleges tavasz, eltűnjön a tél utolsó lehellete a májusi fagyokkal. Szórjuk el ami még van az idei egynyári magjainkat, mert különben nem lesz idejük virágot bontani. Ilyenek a körömvirágok, pillangóvirágok, napraforgók és a szívárvány minden színében ponpázó összes többi.

Szintén a fagyokat megvárva a még a kamrákban, pincékben, spájzokban elvermelt hidegekre érzékeny gumókat, hagymákat el tudjuk dugni főldbe. Ilyenek a dáliák, kanna virágok. Jó meleg, nedves földbe tegyük őket és várjuk a csodás megújulásukat, amelyet a színponpás virágaikkal fogják meghálálni nekünk a törödést.

Ahogy a lucernánál is írtam, a fűre, gyepre ugyanaz érvényes. A kicsit megkopott, foltos gyepet, pázsitot újra lehet szórni, és a májusi aranyat érő esővel megfiatalodik, újra dús lesz. De iparkodni kell, mert a nyári gazok nehogy megelőzzék a magokat. Amire nagyon figyelni kell, nem szabad, ha kikelt a mag, hogy kiszáradjon a föld, mert akkor elhal a mag, és nem sok értelme volt sok pénzt költeni a magokra. Ha nekikezdünk, akkor figyeljünk oda.

Itt a tavasz, és ez nem csak a földben élő növényekre, virágokra igaz, hanem a kerti tavakba is szép lassan bele lehet telepíteni a kívánt növényeket, át lehet ültetni azokat, ki lehet a tavat takarítani, ha eddig nem tettük meg. Ne csak a kertünk, virágaink legyenek szépek, hanem a tavunk. Nem csak nekünk teszünk jót, hanem a tavacskánkban élő halakkal is.

A tavasz nem csak a vetésről, ültetésről szól a virágoskertben, hanem ilyenkor lehet még a kertészetekben megvett földlabdás bokrok, cserjék, díszfákat is a megálmodott helyükre helyezni. De nem csak a virágos növényeket, hanem a tűlevelűeket és örökzöldeket is elhelyezhetjük a földbe. Még május talán az árpilis után a legjobb tavaszi időszak, amikor kisebb kockázattal tudunk telepíteni, építeni a kertben. Nem mintha nem lehetne később is ezt megtenni, de most jobb százalékkal erednek a tavaszi nedvkeringés beindulásakor.

Sajnos, már túl vagyunk a korai hagymás virágaink virágzásán, de nem szabad már most kikapkodni a hagymákat a földből. Meg kell várni, amíg a levelek, szárak, virágok vissza nem száradnak teljesen. Esetleg a végső száradás előtt ki lehet termelni a hagymákat és egy száraz helyre kiterítve megvárhatjuk a végső száradást, ha esetleg a visszaszáradással nem bírjuk kivárni meg a földben, vagy valami mást szeretnénk vetni ültetni a helyére. Például egynyári növénykéket. Mindeképpen kell a száradás a hagymáknak, mert ezzel alapozzuk meg a következő év hagymás virágainkat. Ha nem megfelelően készül fel a hagyma a téli pihenésre, akkor tönkre mehet, nem hoz virágot.

A jó kertész egyik szeme a kerten van, a másikat az időjáráson tartja. Mindig nagyon figyelni kell milyen időjárás következik a következő napokban. Ezzel több olyan meglepetést is megúszhat, amellyel elveszthetünk pár díszes egyedet a virágaink közül. És mivel a tavasz a változékonyságáról híres általában, ezért most még jobban kell figyelni az időjárást. Bármikor jöhet egy kis talaj menti fagy. De most már talán május eleje után minden érzékeny virágládás és kertbe beültetős növény kikerülhet a téli helyéről. Ilyenek a muskátlik, leanderek. Most kell még, amíg éledeznek a szükséges átültetéseket, elhalt és nem kívánt szárakat visszavágni, valamint egy hatalmas tápanyag pótlással beindítani az idei szezonukat.

Május végén a reggeli lehülések egyre kisebb sokkot, megfázást tud azoknál a növények okozni, amelyek erre a hűvösebb időre érzékenyek. Ezért már az esetleg az udvaron, teraszon nyaraló szobanövények is kikerülhetnek a megfelelő helyükre. Aztán lehet őket locsolni, tápoldatozni. Természetesen, ha az időjósok olyan időt progosztizálnak, akkor ne szégyeljük visszavinni őket biztonságosabb, melegebb helyre. Ha erre lusták vagyunk, akkor pedig megfelelő védelemmel óvni őket. Mondjuk fóliával, könnyebb pokroccal, takaróval betakarni.

Májusban tudjuk még korrigálni a koratavaszi metszést. Meg tudjuk nézni, mely növényeknél jött össze kisebb fagyás. Ezeket lehet korrigálni, levágni, hogy ne rondítsa az összhatást. A rózsáknál is ilyenkor derül ki, az élőnek vélt szárak tényleg élők e. Ne sajnáljuk visszavágni ezeket a részeket, mert nem csak rondák, hanem ezekben a részekben feltőzések, krtevők bújhatnak el, amelyek később nagyobb károkat tudnak okozni. 

Virágos, szép kertet kívánok mindenkinek!

Minden évben nagy energiát kell fordítani a már kora tavasszal jelentkező tetvek ellenei harcra. Idén is már megkezdtük a gyümölcsfák, gyümölcs bokrok védelmében környezettudatos és környezetbarát permetlékkel. Hogy pontosan mikkel és mikre, azt nem tudom megmondani. Továbbra is apósom a méregkeverő nálunk, valamint a védelmet is ő szórja le a védeni kívánt növényeket. Szóval én nem vagyok benne ebbe a kerti tevékenysében egyelőre.

Viszont valamilyen szinten mégis. Különböző bogarak védelmét én is végzem. Ilyenek a katicák is. Ha nem bántom őket, akkor ők megteszik amire szükségem van. És mire van szükségem a katicákkal kapcsolatosan? Írtsák a tetveket. Hétvégén ezt láthattam is élőben, amiről készítettem is képet:

Látni a képen, hogy nem csak egy, hanem 3-4 katica vette védelmébe a ribizli bokromat. Remélem jól végzik a munkájukat és megvédik a növényeimet.

A hatalmas probléma első jelei már tavaly látszódtak, de reménykedtem, a lucerna majd megujítja magát. Ezért az utolsó kaszálást kicsit elhúztam, hátha a felvirágzott lucerna majd elszór pár magot és megújul a lucernatáblám. Hát nem, sőt eléggé elgazosodott, megritkult, ami a képen látszik is:

Ezt el is panaszoltam egyik szakértő barátomnak, aki visszakérdezett. Te nem ifjítottad meg a lucernádat? Persze néztem mint az a bizonyos hal, és csak tátogtam. Ekkor mondta el a tutit. Már ősszel az utolsó kaszálás után az esős idő előtt kellett volna megtenni. Be kellett volna szórni lucerna maggal az egész táblát, így a kialakult kisebb foltok szépen új lucernával besűrűsödtek volna.

Hát erről lekéstem. Ősszel ezt nem tettem meg, ezért most hétvégén megtettem. Az időjósok mondták, hogy majd ennyi, meg ennyi eső esik. Nem fogjuk győzni ellapátolni a sok esőt az udvarról. Erre talán vagy 3 csepp elkapott. Semmi. Szó szerint semmi. A rokonság távolabb élői közül többen panaszkodtak a hatalmas záporokra, de felénk megint csak elmaradt a megváltás. Sőt a kerthez is hozhattam a locsoló felszerelést. És valószínűleg a lucernát is át kell locsolnom, mert a jósok nem ígérnek mostanságra esőt.

Ahogy ígértem, készítettem pár képet az ablakokban található palántákról.

Fogott magból lettek elvetve a kötekezők. Pohárban vannak a tavalyi Californiai paprikamagok, amelyek elfogadható százalékban keltek és szépen fejlődnek is az ablakban. Szintén pohárba lettek téve a koktél paradicsomok, amely egy pohárban szinte 100%-osan kikeltek:

Másik kép ugyan ezekről:

Virágládába vannak a tavalyi cecei paprikamagok, amelyek elég ritkássan keltek, de szerintem az én hibám, mert szerintem egyszer későn kaptak vizet, és a csirázó magok a földben kiszáradtak:

Szintén tavalyról fogott magok a bokor paradicsom magok is jól kikeltek, ami jól is látszik:

Az idén vett két paprika mag (Californiai és bácskai fehér) nagyon jól kelt, de valamiért a Californiainak a szára el van vékonyodva és nem igen akar vastagodni. Viszont a bácskai nagyon szépen fejlődik. Esetleg megpróbálom és adok egy kis tápanyagot a gyengébb növényeknek.

Bácskai:

Californiai:

Remélem több palántát nem vesztek el, bár ez a mennyiség messze több, mint amire nekem szükségem lenne. De legalább tudok majd adni párat másnak is.

Gondolkodom, hogy esetleg még gyorsan födbe teszem a tavaly befogott zeller és rebarbara magot. Előbbi nekem lenne, míg utóbbit unokatesómnak adnám, mert kért tőlem rebarbara magot, én pedig, ahogy szokott elfeljetettem elvinni neki.